© Reuters |
A magyarok eurót szeretnének
A második legfontosabb probléma a válaszadók szerint az adott ország általános gazdasági helyzete (EU-átlag: 39 százalék, Magyarország: 34 százalék). A magyarok szemében a problémás területek közé tartozik még az egészségügy (30 százalék jelölte meg), az infláció (20 százalék) és a bűnözés is (19 százalék). A monetáris uniót – amit az emberek leginkább az euró bevezetésével azonosítanak – a magyarok 64 százaléka támogatja. A szakemberek a politikai kommunikáció torzító hatásának számlájára írják azt a fejleményt, hogy miközben a lakosság csekély hányada foglalkozik mezőgazdasággal, a megkérdezettek közel 80 százaléka aggódik a magyar gazdák helyzete miatt.
A tavaszi felmérés óta ugyan 6 százalékpontot csökkent, de így is uniós átlag feletti (39 százalék) azoknak a magyaroknak az aránya, akik bíznak az Európai Unióban, és ugyanennyien vélik úgy, hogy a tagság jó dolog Magyarország számára. Kimondottan ellenzi a közösségi tagságot a magyar válaszadók 14 százaléka, és nem ítéli előnyösnek 42 százalék. Ez – a kutatók értékelése szerint – azt mutatja, hogy azok többsége, akik nem tartják előnyösnek a tagságot, kimondottan hátrányosnak sem találják azt, tehát a kérdés megítélésekor inkább semleges álláspontra helyezkednek. A kérdés más megközelítése, az intézményekbe vetett bizalom terén ugyanakkor 57 százalékkal listavezetők vagyunk az Európai Unió pozitív megítélését tekintve, míg a politikai pártokban csak a megkérdezett magyarok 14 százalékának van bizalma.
Figyelemre méltó, hogy az unióbeli életszínvonalat értékelve a magyarok pesszimistábbak az uniós polgárok átlagánál: csupán 25 százalék gondolja úgy, hogy az Európai Unióban az átlagos életszínvonal jobb, mint az Egyesült Államokban. (Ez az arány több mint kétszer ilyen magas az EU 25-ben.) Saját helyzetüket is sokkal negatívabban ítélik meg a magyar emberek, mint az „átlag uniós polgár”: míg nálunk majd minden második ember (44 százalék) elégedetlen, az EU egészében csak minden ötödik polgár sorolja magát ebbe a körbe. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy Magyarországon az emberek a korábban mérthez képest elégedettebbek életük alakulásával, és a jelek szerint egyre többen remélik, hogy helyzetük középtávon tovább javul.
A magyarok 20 százaléka vallotta 2005 őszén, hogy gyakran tekint magára európaiként is (EU 25 átlag: 17 százalék), és ezzel az aránnyal az uniós lista előkelő 4. helyén állunk, annak ellenére, hogy honfitársaink közel háromnegyede (71 százalék) nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
A magyarok többsége nagy jelentőséget tulajdonít az Uniónak a közös kül- és biztonságpolitika, a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem terén – és az EU szerepét a NATO elé pozícionálja, noha – mint köztudott – az EU-nak nincs önálló közös hadereje, egyelőre közös terrorelhárító egysége sem.
Horvátország megosztja az Unió közvéleményét
A bővítéssel kapcsolatban Horvátország megítélésében a magyar álláspont jelentősen eltér az uniós átlagtól. A magyarok 75 százaléka és az EU-10 lakóinak 70 százaléka támogatja az ország csatlakozását, míg az EU-25 átlagában mindössze 51 százalék látná szívesen a horvátokat az Unióban. Mind a magyarok, mind az uniós állampolgárok összessége Svájcot, Norvégiát és Izlandot látná legszívesebben az EU új tagjai között, kár, hogy ezek egyike sem akar csatlakozni.
Az uniós átlagnál (31 százalék) többen támogatják a magyarok közül (41 százalék) Törökország csatlakozását: attól a meggyőződéstől vezettetve, hogy földrajzi és történelmi szempontból az eurázsiai ország Európához tartozik – viszont nálunk alacsonyabb azok aránya, akik szerint az ország uniós tagsága térségünk biztonságát is erősítené.