A Népszabadsághoz eljuttatott és a lapban hétfőn megjelent nyilatkozat aláírói úgy fogalmaztak: Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt.
| Mohai V. Lajos jegyzete |
| Kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben – jobb és baloldalon egyaránt - az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy a végre a kádári rendszer maradványaként még mindig a helyükön üldögélő, vagy vastag nyugdíjukat élvező, akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István is talán jobban járt volna, ha maga leplezi le ügynökmúltját, ahogy tette ezt – minden negatív következmény nélkül – a cseh Bohumil Hrabal. Nem igazán meggyőző a Naptévé riporterének Szabót felmentő hétfő reggeli magyarázkodása: a Redl ezredes című filmben már 1983-ban ott volt a kulcs, tetszettek volna megfejteni. Tovább a cikkhez! |
Magát mentette
Szabó István filmrendező a héten tett nyilatkozatait módosítva a közszolgálati televízióban vasárnap este közölte, magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról. Részletek.
Gervai András filmtörténésznek, -kritikusnak az Élet és Irodalom múlt heti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról és tanárairól.
Ki van ott?
Nem Gábor Pál, hanem a 21 éves Marsányi László, a Hársfa utcai felkelőcsoport rajparancsnoka szerepel azon az 1956-os híradófelvételen, amelyre Szabó István hivatkozott, állítja a Népszabadságban Eörsi László történész. Az ügynökmúltját és beszervezésének körülményeit indokoló Oscar-díjas rendező korábban azt mondta: azért hagyta beszervezni magát 1957-ben, hogy megmentse osztálytársa, Gábor Pál életét, aki a pártház ostromáról készült korabeli híradófelvételen látható volt egy géppisztollyal a kezében. Gábor Pál egykori osztálytársai, Rózsa János és Kézdi-Kovács Zsolt, valamint Mészáros Márta és Jancsó Miklós viszont határozottan azt állítják: a rendező látható a híradófelvételen.
Megválaszolatlan mozzanatokat találnak a világhírű Oscar-díjas filmrendező állambiztonsági múltjáról szóló történetben a hét végi német lapokban megjelent beszámolók.
A Süddeutsche Zeitung írásának címében jelzi: "különös, szokatlan védekezésnek" tartja Szabó első rövid beszámolóját. A cikk szerzője, Kathrin Lauer szerint "nem világos", hogy melyek voltak azok a "terhelő tényezők", amelyek hatására Szabó István ráállt a jelentések írására. A német újságíró nem tartja kizártnak, hogy "a leleplezések és a nyitott kérdések" beárnyékolják majd Szabó István új filmjének, a Rokonoknak a budapesti bemutatóját;az idei magyar filmszemlét a Móricz-regényből készült filmmel kívánják megnyitni.
Sokkoló titkok
| A hvg.hu Ügynökdossziéja |
| Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját! |
Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy "az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után még mindig nem talált rá történelme e sötét lapjának görcsöktől mentes kezelésére." Az állambiztonsági anyagokat őrző levéltár - német rokonintézményétől eltérően - "még mindig nem kínál általánosan nyitott hozzáférést. Csupán a besúgók áldozatai, vagy kutatók, mint például Gervai - tekinthetnek bele a besúgó-akták gyakran sokkoló titkaiba".