Bácskai-ügy: felfüggesztés vagy felmentés

A vádlott hivatalos személyként eljárva szándékosan segítséget nyújtott Kulcsár Attilának, hogy az általa elkövetett bűncselekmény miatti felelősségre vonást elkerülje, illetve gondatlanul előidézte annak veszélyét, hogy a rábízott államtitoknak minősülő iratokat illetéktelenek megismerjék - mondta az ügyész, aki mellékbüntetésként a vádlott lefokozását kérte, valamint azt, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költségeket Bácskai János térítse meg.

Az ügyész szerint súlyosbító körülményként kell figyelembe venni, hogy Bácskai János a vádbeli időpontban a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetője volt, és egy igen komoly összeget érintő vagyon elleni bűncselekménnyel kapcsolatban követett el bűnpártolást. Ugyanakkor enyhítő körülmény, hogy hosszú katonai szolgálatát kiválóan teljesítette és neki nem felróható okokból a tett elkövetése óta több esztendő telt el.

Böle Dezső ügyvéd mindkét vádpontban Bácskai János felmentését kérte. Álláspontja szerint sem a vádirat, sem az ügyész nem fogalmazta meg pontosan, hogy milyen alapbűncselekménnyel kapcsolatban követett el bűnpártolást a vádlott.

Az ügyvéd szerint a dandártábornok „talán a legkisebb rosszat cselekedte azzal, hogy értesítette a rendőrséget” arról, hogy információi szerint veszély fenyegeti a dokumentumokat. A vádlott tetteivel kapcsolatba a bűnös szándék nem bizonyosodott be.

A büntetőperben első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján, nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám az ügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el.

A tárgyalás február 22-én folytatódik, amikor az ítélet meghozatala előtt még szót kap Bácskai János.