| Nem kacsa volt a hazai fertőzés |
| Magyarországon döglött hattyúkat találtak, Ausztriában már azonosították a H5N1 vírust, a svédek és norvégok a szárnyasok zárt helyen történő tartásáról rendelkeztek, Irakban pedig madárinfluenza-riadó van. Tovább a cikkhez... |
településen, Nagybaracskán és Csátalján olyan elhullott tetemet találtak, amelyek "a H5N típusú vírussal voltak fertőzve".
| Az igazi veszély máshol van |
| A Baromfi Terméktanács szerint nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani néhány szórványosan elhullott vadmadár esetének. Tovább a cikkhez... |
A Fidesz szerint viszont a magyar kormány nem tesz semmilyen óvintézkedést az emberek biztonsága érdekében, pedig a madárinfluenza már bekerítette Magyarországot - írja közleményében Halász János. A Fidesz szóvivője úgy vélekedik, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nem léptetett életbe biztonsági óvintézkedéseket, nem figyelmeztette az embereket, a baromfitenyésztőket, az illetékes hatóságokat.
A magyarországi házi szárnyasokat nem érinti a betegség, kizárólag vándormadarakban mutatták ki a H5 vírustörzset - mondta Süth Miklós országos főállatorvos szerdán az Országházban, sajtótájékoztatón. Elmondta: a tavalyi év során mintegy 11 ezer szárnyast vizsgáltak, közülük került ki az a kilenc bütykös hattyú, amelyekben kimutatták a betegséget. A vizsgálatokat még február 5-én, 6-án, 9-én végezték, s a keddi napra derült ki, hogy a madarak közül három ebben a betegségben pusztult el. Egy londoni laboratóriumban azonban tovább vizsgálják a mintákat. "... laboratórium fogja igazolni, hogy az N az valóban a H5N1-et fogja kihozni, vagy esetlegesen egy másik változatot" - mondta Süth Miklós.
A főállatorvos elmondta: a települések körül még fokozottabb lesz az ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy mindent ellenőriznek, ami szárnyas állattól származik - húst, tollat, almot, tojást. A főállatorvos hozzátette: a megye ezen része a bütykös hattyú költőhelye.
Bács-Kiskun megyében egy háromezres kacsatelep van, ahol elrendelték a zárt tartást és megkezdték a szükséges intézkedéseket. Az állategészségügyi szakemberek most kezdik felméri, hogy a magángazdaságokban mennyi baromfit tartanak.
A szakember kitért arra, hogy lehetőleg a gazdák tartsák zártan a szárnyasokat, és ha meg tudják oldani, akkor fajta szerint is el kell különíteni az állatokat. A főállatorvos felhívta a figyelmet, hogy aki elhullott szárnyast talál, ne nyúljon hozzá, ne tegye zacskóba, ne vigye sehova, hanem értesítse a helyi állategészségügyi állomást. Egy újságírói kérdésre Süth Miklós elmondta: a tavaly nyilvánosságra hozott pandémiás terven változtatni és "fokozatot
emelni" nem kell.
Tavaly ősszel elsőként oltották be a hivatásos állattartókat a humán influenza-vírus ellen, hogy az esetleges mutáció ne alakulhasson ki a szervezetükben - mondta Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.
A hónap végére a Magyarországon kifejlesztett madárinfluenza elleni oltóanyag humán kísérletei véget érnek, és elkezdődhet a gyártás - mondta Vojnik Mária. "Magyarország a technológiában élen jár - jegyezte meg az oltóanyag-gyártással kapcsolatban. Hozzátette: a kockázat abban van, hogy kialakulhat a két (állati és humán) influenza-vírusból egy mutáns, amely már képes emberről emberre terjedni.
"A védekezés azon alapszik, hogy ennek az influenzaváltozatnak bármelyik mutációja esetén milyen lépéseket kell megtenni az állat- és humánegészségügy területén" - mondta az államtitkár.
A magyar hatóságok tájékoztatták az Európai Bizottságot, hogy a madárinfluenza vírusának H5 típusa végzett három hattyúval, amelyet Bács-Kiskun megyében találtak - jelentette be szerdán közleményben az Európai Bizottság. Az elpusztult vízimadarakból vett szövetmintákat továbbították az Európai Unió weybridge-i laboratóriumába annak meghatározására, hogy a vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusa végzett-e az állatokkal.
A magyar hatóságok a közlemény szerint bevezetik azokat az óvintézkedéseket, amelyeket más érintett EU-tagállamokban már elrendeltek, ott, ahol beigazolódott a H5N1 jelenléte (Görögországban, Olaszországban vagy Németországban), vagy ahol gyanítják, hogy felütötte fejét a vírus erősen fertőző altípusa (Szlovénia, Ausztria).
Az Európai Bizottság rövidesen hivatalos döntést is elfogad, amelyben három kilométeres védelmi övezet létesítését írja elő az elhullott influenzás állatok helyétől számítva, tíz kilométeres körzetben pedig fokozott ellenőrzésekre, illetve vadászati tilalomra kell sort keríteni. A védett zónában a baromfikat be kell zárni, vágóhídra nem küldhetők, és hús lényegében nem vihető ki onnan. Emellett meg kell szervezni a baromfitartók és családjuk figyelmeztetését is. Ugyanilyen intézkedéseket kért a bizottság a többi érintett országtól is, ahol haladéktalanul bevezették azokat - emlékeztetett a brüsszeli közlemény.
Az EU brüsszeli végrehajtó testülete éppen a napokban fejezte ki elégedettségét azzal, ahogyan a tagországok a korábban elhatározott intézkedéseket alkalmazzák. Ez a bizottság szerint reményt ad arra, hogy a vándormadarakban feltűnt vírusok ne kerüljenek tovább háziszárnyasokra, illetve tenyészetekre az érintett országokban.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén "befagyott minden", jelenleg nincs madármozgás; a térségben folyamatos az őrszolgálat, s szükség esetén azonnal intézkednek - közölte Gyarmathy István, a HNP igazgatóhelyettese a madárinfluenzáról szóló hírek kapcsán.
A hét végére jelzett olvadással egy időben azonban megkezdődik a madárvonulás, s február végén, március elején már tízezrével érkeznek a madarak a Hortobágyra - tette hozzá a szakember. Ekkor 10-10 ezres számban haladnak majd át a pusztán a vadlibák és a vadrécék, de jönnek a nyári ludak és más vándormadarak is.
A Hortobágyi Nemzeti Park térségében folyamatos az őrszolgálat, a madárfigyelés, s amennyiben madártetemet találnak azonnal vizsgálatra szállítják. Akárcsak tavaly, az idén is folyamatosan gyűjtik a madarak ürülékmintáit, s vizsgálják, tartalmaznak-e valamilyen kórokozókat.
"Jelenleg csendes a puszta, de szárazon tartjuk a puskaport, s azonnal beavatkozunk, ha arra szükség lesz" - fűzte hozzá Gyarmathy István.