Mitől csökken a gyermekvállalási kedv Európában?

Újszülött a Benetton plakátján. Kinek kell? © AP

A DIALOG-projekt során 14 európai ország 30 ezer polgárától érdeklődtek a család nagyságával kapcsolatos véleményekről, a „termékenységi magatartás” jellemzőiről, vizsgálva a demográfiai változások hátterét. A hatodik kutatási keretprogram 1,5 millió eurós támogatásával futó projekt adatai nem csak a szakemberek munkáját segítik, hanem a döntéshozó politikusokét is.

A megkérdezettek több mint fele két gyermeket szeretne, nemétől függetlenül. Különbség van viszont a kívánt és a vállalt gyerekek száma között Cipruson, Lengyelországban, Finnországban, Észtországban, Litvániában, Magyarországon és Hollandiában. Ugyanakkor jellemzően a korábbinál kevesebb (kettőnél kevesebb) gyermeket szeretnének a németek, az olaszok, az osztrákok, a belgák és a csehek.

A kutatók szerint több családbarát szabályozási intézkedésre van szükség azokban az országokban, amelyekben csökkent a gyermekvállalási kedv. A szakemberek veszélyesnek tartják, hogy egyre jelentősebb azok száma - főként Németországban és Hollandiában -, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Az ő számukra a felmérés készítői szerint valószínűleg már szabályozásbeli ösztönző intézkedések sem jelentenének kellő motivációt.

A családtámogatási politika részleteit illetően a tagországok lakosságának eltérő a véleménye, így e területen valószínűleg nem lenne sikeres egyfajta közös EU-politika. Nyugat-Európában például szívesebben fogadnának olyan megoldást, amely a család pénzügyi támogatása mellett a részmunkaidős munkavállalást is lehetővé teszi, míg Kelet-Európában a teljes munkaidős foglalkoztatás lehetőségét kellene megteremteni.

A szakemberek azt állítják: a születések számának csökkenése és a válások magas aránya nem magyarázható pusztán azzal, hogy a házasság intézménye folyamatosan veszít társadalmi fontosságából. Az utóbbi tíz évben a születési arány kitartóan 1,2-1,4 körüli, ugyanakkor 30-40 százalékkal nőtt a leányanyák száma. A legtöbben továbbra is leginkább házasságban vállalnak gyermeket, főként Dél-Európában és Kelet-Európában (80-százalékos az arányuk Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban). Általánosítható jelenség az is, hogy egyre többen választják a gyermektelen együttélés formáját (26-31 százalék Csehországban, Németországban és Hollandiában).

A felmérés vizsgálta a dolgozó nők megítélését, a nemek szereposztását, a házimunka családon belüli elosztását is.

Az Európai Bizottság márciusban népesedéspolitikai jelentést tesz közzé, összegzendő a tavaly márciusi demográfiai Zöld Könyv óta eltelt időszak tapasztalatait.