Kunszentmiklós tizenegyezer lakosából ezerötszázra becsülte a romák arányát a helyi cigány önkormányzat elnöke, Sárközi Gyula, aki szerint a szegénység és a munkanélküliség okolható azért, hogy bálás ruhákkal, cipőkkel kénytelenek tüzelni az emberek a cigánysoron. Így ugyanis olcsóbban jönnek ki, mint ha tűzifát vennének. Közhasznú munka is alig akad a településen. Úgy tudja, mindössze hatan söprik az utcákat közhasznú munkásként. Tetézi a bajt, hogy sokan nem tudják fizetni a rendszerváltás előtt felvett, kedvezményes kamatozású lakáshitelek törlesztő részleteit. Az elmúlt évtizedben az elnök tájékoztatása szerint 60-70 család több millió forintos hátralékot halmozott fel az OTP-nél.
Sárközi ugyanakkor hangsúlyozta: nem csupán a romák használják tűzrevalónak az egészségre ártalmas anyagokat, hanem mások is.
Bődi Szabolcs polgármester a Roma Sajtóközpontnak elmondta: azért nincs közhasznú munka a településen, mert elutasította az erről szóló pályázatukat a foglalkoztatási tárca. Két roma családra róttak ki eddig környezetszennyezési bírságot, az egyik egy használtruha kereskedő volt, aki külföldről importálta a bálás ruhákat, cipőket, a másik használt műszaki cikkeket halmozott fel az udvarában.
Bődi nem tudta megmondani, hogy kapnak-e az önkormányzattól lakásfenntartási támogatást azok a családok, amelyek cipővel rongyokkal tüzelnek. Bár az elmaradt közüzemi díjak és OTP-lakáshitelek támogatására a kormány az elmúlt években rendeletet alkotott, Bődi szerint minden ilyen központi intézkedés önerőhöz kötött. Szerinte az éves szinten százmillió forintos költségvetési hiánnyal küszködő település nem tudná biztosítani a kért önerőt.
A polgármester abban reménykedik, a jő idő beálltával abba marad a rongyégetés a városban.