Hogyan zakatol a miniszterelnöki üzem?

Az államigazgatás működése, a kormányzati döntéshozatal rendje egyaránt tűnik titokzatosnak és - hiszen mégiscsak egy hivatalról beszélünk - unalmasnak. Talán Az elnök emberei című amerikai tévésorozat sikere bizonyította azonban, hogy a kormányzás igenis izgalmas dolog, ezen felbuzdulva megpróbáltunk tehát mi is a kancellária kulisszái mögé pillantani.

Kattintson a galériára! © MeH

Gyurcsány egyik, a bulvársajtó számára is érdekes szokása, hogy hetente egyszer kocogva járt be dolgozni munkahelyére, a parlamentbe. A kormányfő más, beltéri sporttevékenységhez gyakran húz mackóruhát.

Gyurcsány parlamenti dolgozószobáját már elődje, Orbán Viktor is megmutatta az előválogatott csoportokban érkező nagyérdeműnek, a legérdekesebb berendezési tárgy talán az a "forró drótos" telefon volt, amely egyetlen gombjának megnyomásával az Egyesült Államok elnökénél csöng ki.

A kormányfői iroda alapvetően puritán: egy laptop, egy nagyképernyős tévékészülék és egy dvd-lejátszó tartozik a berendezési tárgyak közé, ezeket  Gyurcsány saját zsebből vásárolta. Szekrénye polcain családtagjai fényképei.

A kormányfőnek két titkárnő dolgozik, akik a napi ügyek intézéséhez állnak rendelkezésére. Gyurcsány szobája egyébként nem az egyetlen miniszterelnöki iroda a Házban: a leköszönt miniszterelnököknek a rendszerváltás óta valamennyi kormány biztosított titkárságot, így Horn Gyula s Boross Péter egy-két fős apparátusa ugyancsak a MEH-en belül dolgozik.

A Fidesz-kormány - nem visszamenőleges hatállyal - megváltoztatta a korábbi közjogi méltóságok jogosultságaira vonatkozó szabályozást, így Orbán Viktornak csak egy évig járt saját iroda, csakúgy mint Medgyessy Péternek, aki azonban utazó nagykövet lett, így neki jelenleg ilyen jogcímen tart fenn irodát a Miniszterelnöki Kabinet, tevékenységéért azonban juttatásban nem részesül.

Legnagyobb meglepetésünkre: a kormányfő titkárságának fenntartási költségeiről a hivatal nem tudott pontos számokkal szolgálni, ezt vélhetően a különféle költségvetési fejezetek megvizsgálása nehezíti.

Kattintson a galériára! © MeH

A miniszterelnöki kabinetet értelemszerűen a kabinetfőnök vezeti, ő jelenleg az a Szilvásy György, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB apparátusának osztályvezetője volt, s akiről egy nemrég előkerült, 1988-as videófelvételen Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy Gyurcsány mellett az egyetlen valamirevaló tárgyalófél (volt) a KISZ-esek közül. Szilvásy irányítása alá tartozik a Nyilvános Kapcsolatok Titkársága, a Gazdaság- és Társadalompolitikai Titkárság, illetve a Kül- és Nemzetpolitikai Államtitkárság.

A Miniszterelnöki Hivatal, azaz a kancellária igazgatási költségei a kormányváltást követően csökkentek – állítja Batiz András kormányszóvivő, aki a 2002-es 6,1 milliárd forintos költségvetéssel a jelenlegi 5,4 milliárdos MEH-büdzsét állítja szembe. Sőt, azt mondja, hogy 2002-ben az Orbán-kabinet reálértéken 35 százalékkal többet, 83,6 milliárdot költött a minisztériumok igazgatási költségeire, szemben a Gyurcsány-kormány 2006-os 66,5 milliárdos kabinet-költségeivel.

Batiz állítja: 2005 végére a minisztériumokban dolgozók létszáma 8705 főről 7454 főre csökkent a szocialisták alatt (a MeH-é 589 fő, ami, mondják, alacsonyabb, mint a kormányváltás előtt). Más kérdés, hogy az alkalmazottak között értelemszerűen nem szerepelnek a külsős, számlás „bedolgozók”.

A MeH állományában kilenc politikai államtitkár dolgozik, egy közigazgatási és két címzetes államtitkár, egy főállású kormánybiztos és harminchét politikai főtanácsadó, továbbá tizenkét tanácsadó. Batiz András szerint érdemi különbség az előző ciklushoz képest a tanácsadók és főtanácsadók számában tapasztalható, az előző kormány idején ugyanis személyi illetményként ki lehetett fizetni egy munkavállalónak a fizetése négyszeresét is (feltéve, hogy „kiemelkedő teljesítményt” nyújtott), így rejtve maradtak a jelentős fizetést felvevő tanácsadók is. Most az átláthatóság a szempont – így Batiz, s személyi illetmény címén már csak húsz százalék pluszpénzt lehet adni.

Javadalmazás nélkül dolgozik a miniszterelnöknek hat tanácsadó testület mintegy ötven külső tanácsadója is (ők országgyűlési képviselők és politikailag független szakértők), a testületek azonban a havi ülésezést január elsejétől – a választási kampányra tekintettel – szüneteltetik.

Kattintson a galériára! © MeH

A kormányüléseket némi titokzatosság lengi körül. Ez a misztikum egyfelől magától értetődően jár a magas szintű, sokszor nem nyilvános döntéseknek, másfelől bizonyára annak is köszönhető, hogy az előző ciklus egy-két döntésének miértje talán átláthatatlan volt az egyszeri állampolgár számára. Nyilvánvalóan gyanút keltett, hogy Orbánék úgy döntöttek: hangfelvételt nem, s szó szerinti jegyzőkönyvet sem vezetnek az ülésekről. Az már csak furcsaság lehetett, hogy a miniszterelnök felbukkanását minden kormánytagnak vigyázzállásban kellett fogadnia, s az ülésen kizárólag magázódtak a résztvevők, bár sokan nyilván csak egy újfajta politikai kultúra meghonosodását látták ebben.

Gyurcsány Ferenc kormánya a parlament főemeletén szerdánként ülésezik, az ülés napirendjét a MEH Kormányiroda állítja össze, 4-5 ember (köztük a kancelláriaminiszter, a kormányiroda vezetője, valamint titkárnők) közreműködésével. A kormányülésen természetesen a kormány tagjai vesznek részt, tanácskozási joggal lehetnek jelen olyan állandó meghívottak, mint a MeH általános jogkörű politikai államtitkára, közigazgatási államtitkára, jogi helyettes államtitkára, s a kormányszóvivő, valamint előterjesztők és a kormányfő által meghívott személyek. Ha Gyurcsány távol maradni kényszerül, éppen az a Kiss Péter kancelláriaminiszter helyettesíti, akit a kormányfő a 2004-es miniszterelnök-választáskor ütött ki a nyeregből. Ha pedig éppen Kiss Péter is külföldön tartózkodik, akkor Juhász Ferenc honvédelmi miniszter lép a helyükbe.

A kormány olyan előterjesztéseket, illetve jelentéseket tárgyal, amelyeket általános döntéselőkészítő testülete a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet már megvitatott. Az értekezleten zajlanak a kormányülés előkészületei, feladata, hogy az államigazgatási egyeztetés során fennmaradt véleményeltéréseket tisztázza, s állást foglaljon. Az államtitkári értekezletet a MEH közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti, valamint a napirendet is ő állítja össze.

A jelenlegi kormány ülésein ezek a formális kötöttségek némileg enyhültek: nem kell felállni, amint a főnök megjelenik, nem kell magázódni sem, s a a viselet sincs előírva. És nyilván sokakat megnyugtat, hogy immár újból készülnek hangfelvételek, valamint összefoglaló jegyzőkönyv az ülésekről, még akkor is, ha ezeket évtizedekre titkosítják.

Fizetések

A miniszteri fizetések 700 ezer és 1,3 millió forint között vannak, emellett a tárcavezetők jogosultak hivatali lakásra s felső kategóriás gépkocsik használatára is. Jár nekik, mint minden köztisztviselőnek, 13. havi fizetés, évente pedig negyven nap szabadságot vehetnek ki. Az államtitkárok, illetve a helyettes államtitkárok egyéb juttatások mellett 700 ezer forintot vihetnek haza havonta. Egy államtitkári besorolású szóvivő, illetve az ugyancsak államtitkári rangú miniszterelnöki főtanácsadók körülbelül nyolcszázezer forintot keresnek, plusz egyéb juttatások. A kormányfő fizetése 2005-ben 18 429 732 forint volt, ami tetemes pénz, Gyurcsány Ferenc azonban hivatalba lépése óta karitatív célokra fordítja, alapítványoknak ajánlja a fel jövedelmét.

Hogy a viták pontosan miként, milyen hangnemben zajlanak, azt csak a kormányülés résztvevői tudnák megmondani (a MEH-ben őrzött, titkosított jegyzőkönyvekhez is ők férnek hozzá korlátozás nélkül). Úgy tudjuk, Gyurcsány is a rendszerváltozás óta rögzült gyakorlatot alkalmazza, azaz a napirendi pontok tárgyalását követően összegzi a vitát, majd kimondja a kormány döntését. A jelenlegi kormányfő rövidnek számító, másfél-kétórás üléseket tart, az előterjesztésekkel kapcsolatos egyeztetéseken már eleve minden vitás kérdést igyekeznek tisztázni, hogy magán a kormányülésen csak érdemi kérdésekben álljanak le vitázni. Ha két, vagy több miniszter álláspontja mégis különbözik egy-egy előterjesztés kapcsán, akkor vagy helyben próbálják tisztázni a dolgot, vagy halasztást követően további egyeztetéseket tartanak.

A miniszterelnök napirendjében a parlament plenáris ülése élvez elsőbbséget, a protokollprogramok közül pedig arra megy el, amelyet saját stábja, a kabinet tagjai fontosnak találnak. Elsőbbséget élveznek a szakmai és koalíciós egyeztetések, s az utolsó szó mindig magáé Gyurcsányé. A miniszterelnök számára minden esetben szakmai anyagot készít a stáb, ám például parlamenti felszólalásainak kereteit mindig maga alakítja, még ha egyeztet is közben tanácsadóival vagy a koalíciós partnerrel. A kormányfő beszédeit egyébiránt maga írja, s az esetek döntő hányadában papír nélkül (legfeljebb rövid vázlatot kezében tartva) mondja el őket.A kormányfő számtalan hazai rendezvényen, lakossági fórumokon, országjáró körúton, konferenciákon szerepel, ezeket a MEH-en belül a Nyilvános Kapcsolatok Titkársága szervezi, karöltve a helyi rendezőkkel. A sajtót persze mindig a kancelláriáról hívják, s a biztonság is az ő reszortjuk, pontosabban a Köztársasági Őrezred munkatársaié. (Az őrezred – mondja a kormányszóvivő – a rendőrség olyan speciális osztaga, amely az ország legjobb, legkeményebb biztonsági embereiből áll.) A mindenkori kormányfőnek hivatalból jár egy, az őrezred által védett szolgálati autó, amelyet egy másik védett „utánfutó” kocsi követ. A miniszterelnök mellett kiemelt védelmet kap a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A gépkocsikat minden esetben az őrezred szerzi be, zárt, meghívásos pályázaton, megvásárlásukkor speciális biztonsági feltételeket vesznek figyelembe.

Kattintson a galériára! © MeH

A tegnapi kormányfőjelölti vita után különösen érdekes, hogy hogyan is néz ki a miniszterelnöki flotta. Orbán Viktor egy Mercedes 420-ast használt 2000-ig, amit egy Mercedes 430 L-re cseréltek, s Medgyessy Péter is ezt örökölte. A gépkocsi azonban – a delegációs autókkal együtt - szinte naponta robbant le, hiszen több mint 160 ezer kilométert futottak már (Batiz felidézi, amint a belga királynő budapesti látogatásakor Gyurcsány kocsija többször is leállt a Ferihegyről a belváros felé vezető úton). Az összes közjogi méltóság kocsiját Audi A8-ra cseréltéki, („utánfutója” egy A6-os). Orbán Viktor idején régi tradíció szűnt meg, míg ugyanis elődei magánhasználatra nem kértek autót, neki szolgálati járművén kívül egész családját kiszolgálni képes autóparkja volt (egy „limuzin”, egy „busz-limuzin”, s egy terepjáró, az amelyiket egyszer megpróbált egy tolvaj elrabolni, mire az Orbán bébiszitterét védő testőr kilyuggatta az autótolvaj bőrét).

A kormányfő külföldi útjait rendszerint a Külügyminisztérium kezdeményezi, a gazdasági tárcával és a külföldi partnerekkel egyeztetve tesznek javaslatot a MEH kül- és biztonságpolitikával foglalkozó munkatársainak, kidolgozzák a programot, s a részleteket. Egy-egy vendégszereplés szervezésén nagyjából tíz ember dolgozik, ehhez társulnak később a sajtószervezéssel megbízott munkatársak és a kormányfő biztonságát szavatoló Köztársasági Őrezred tagjai.

Biztonság

A hazánkba látogató hatalmasságok itteni költségeit természetesen mi álljuk, abban azonban, hogy kire mennyit áldozunk, nyilván a magas rangú vendég számára nyújtott biztonsági fokozat játssza a legnagyobb szerepet. A biztosítás alapján 1-től 5-ig rangsorolt vendégek közül 1-es szintű védelmet a pápa és az amerikai elnök kapnak, olyan politikusok tehát, akik ellen megerősített információk alapján merényletet tervezhetnek, s egyébként is a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Akiknek konkrét útjával kapcsolatban nem megerősített információk alapján tervezhetnek terrorakciót (pl. az izraeli elnök), a 2-es fokozatot képviselik. A 2-es, vagy a 3-as kategóriába osztják például Tony Blairt, vagyis olyan, általában veszélyeztetett vezetőket, akiknek konkrét útjával kapcsolatban nem merült fel terrorveszély. Blair látogatása során például útvonalának minden kereszteződésében rendőr áll, a páncélozott gépkocsijával szembe jövő forgalmat lassítják, míg vele egy irányban látótávolságon belül senki sem haladhat. Autóját elől-hátul biztonsági embereket szállító gépkocsik kísérik. Szálláshelyén ellenőrzik a személyzetet, ha csak egy csésze kávét kap, azt is testőr kíséretében szolgálják fel neki.

A miniszterelnök tisztán protokoll-jellegű úton csak ritkán, megkerülhetetlen esetben vesz részt, állítja forrásunk. A külföldi utak a magyar külpolitika prioritásaihoz kötődnek, a főbb utazási célok: az Egyesült Államok, Oroszország, Délkelet-Ázsia s a Balkán. A cél rendszerint ugyanaz: vonzóvá tenni hazánkat a külföldi befektetők számára. A gazdasági kapcsolatokat erősítendő, gyakran üzletemberek tucatjai utaznak a kormánydelegációval. Uniós taggá válásunk óta ráadásul kevés a tisztán kétoldalú „ügy”, sokkal fontosabbá váltak a közösségi szintű, többoldalú, multilaterális találkozók, leginkább az uniós csúcstalálkozók, amelyeken Gyurcsány Ferenc képviseli a legmagasabb szinten Magyarországot. 

A találkozókra szakmai háttéranyagok készítenek a külpolitikai-biztonságpolitikai szakértők, Gyurcsány rendszerint gazdasági ügyekről is konzultál szakértőivel.

A külföldi utak során a kinntartózkodás költségeit, ahogyan az a diplomáciában bevett, a fogadó ország állja, s a költségeknek van egy egyezményes plafonja. A magyar fél tehát az utazásra, s az ajándékokra költ (merthogy azt is szokás vinni vendégségbe). A miniszterek utazási költségét saját tárcájuk büdzséje fedezi, a delegációval utazó üzletemberek saját maguk állják a cechet (ők a hivatalos programokon nem vesznek részt, csak az üzleti találkozókra mennek el), míg a kormányfő és munkatársai az állami protokollkeret költségére repülnek. Mégpedig majdnem mindig menetrendszerinti járattal. A repülőgép-bérlés adott esetben többe kerülne, mint a charterjárat. Batiz elárulja, egy alkalommal egy, a kormányfővel jó viszonyban lévő szomszédos állam vezetője röpítette haza Gyurcsány Ferencet, aki eztán autóba szállva folytatta útját Budapestre.

A szóvivő szerint egyébként a külföldi delegációk egyre kisebbek, 1-2, de maximum három miniszter kíséri a kormányfőt (leggyakrabban Somogyi Ferenc külügyminiszter és Kóka János, a gazdasági tárca vezetője). Rajtuk kívül a már említett sajtómunkatárs, személyi titkár, illetve a Köztársasági őrezred gárdistái követik a miniszterelnök minden lépését. „Fontosabb” utak esetén több újságíró is elkíséri Gyurcsányt, közülük a közszolgálatban dolgozók költségeit állja a kabinet.