A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált hét hónap mindegyékében némi pesszimizmussal tekintettek a jövőre.
Mindemellett februárról márciusra, 44 pontról 47 pontra emelkedett a HVG.hu NetHangulat index értéke: az internetezők között tavaly szeptember óta nem mértünk ilyen jó közhangulatot. Az index növekedése az optimisták térnyerésével magyarázható, sőt a 47-es érték arról árulkodik, hogy az internetezők között az optimisták és pesszimisták aránya közel azonos.
Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
Márciusi adatok | |
Optimista: Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok | 45% |
Nem tudja megítélni | 9% |
Pesszimista: Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok | 46% |
A hvg.hu NetHangulat Index hét havi trendje |
A legfrissebb adatok arról tanúskodnak, hogy hazai internetezők optimistábban tekintenek a jövőbe, mint az év első hónapjában. Januárhoz képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint Magyarországon inkább rosszul alakulnak a dolgok. Emellett 2 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint egyértelműen jól és 6 százalékponttal azok aránya, akik szerint inkább jól alakulnak a dolgok Magyarországon.
Pozitív változást várók aránya
Január | Március | |
Optimista: Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok | 37% | 45% |
Nem tudja megítélni | 6% | 9% |
Pesszimista: Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok | 57% | 46% |
Megvizsgáltunk, hogy az életkor, valamint a településtípus szerint képezett alcsoportokban a januári vélekedéshez képest hol tapasztalható a legnagyobb mértékű optimista elmozdulás. Bár majdnem mindegyik alcsoporton belül szignifikáns mértékű átrendeződést tapasztaltunk, néhányuk kiemelkedik a többi közül. Igaz ugyan, hogy a kistelepülésen és a vidéki városokban egyaránt nőtt azok aránya, akik pozitív várakozásokkal tekintenek a jövőbe, azonban a budapestiek körében kiemelkedően növekedett az optimisták aránya. Míg januárban a budapestiek 38 százaléka szerint, addig márciusban 51 százaléka szerint dominálnak az országban pozitív előjelű folyamatok. Az életkor szerinti alcsoportok közül az 50 évnél idősebbeket lehet kiemelni, akik körében az optimisták aránya 22 százalékpontot emelkedett. A legfiatalabb vizsgált korosztály, a 18-29 évesek inkább elbizonytalanodtak: 6 százalékról 12 százalékra emelkedett körükben azok aránya, akik nem tudják megítélni, hogy Magyarországon milyen irányba haladnak a dolgok.
Minden eddig írásunkban kitértünk arra, hogy az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. Most az eddig tapasztalatokat felhasználva egy 7000 fős minta alapján megerősítjük, hogy a férfiak, az idősebbek, a felsőfokú végzettségűek és a fővárosiak az átlagosnál egyértelműen pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről. Az iskolai végzettség tekinthető leginkább vízválasztónak a magyarországi dolgok alakulásának meghatározásában: míg a diplomások 44 százaléka tekinthető optimistának, addig a 8 általánost végzettek mindössze 26 százalékáról mondható el ugyanez.
Növekvő optimizmusSzept. | Okt. | Nov. | Dec. | Jan. | Feb. | Márc. | |
Az ország jelenlegi helyzete | 33 | 34 | 34 | 32 | 33 | 34 | 36 |
Az ország várható helyzete | 34 | 36 | 38 | 38 | 39 | 39 | 43 |
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.
Az egyes területek sorrendje a szeptemberi első adatfelvétel óta lényegében nem változott, és az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. A legmagasabb átlagosztályzatot márciusban ismét a demokrácia működése (2,9 pont), valamint az ország nemzetközi megítélése (2,6 pont), a legalacsonyabbat pedig az egészségügyi ellátás (2,1 pont) kapta.
A választási kampány pozitív oldala megtette hatását, hiszen az ország jelenlegi helyzetét kifejező index csúcson áll. Az internetezők januárhoz képest szignifikánsan jobbnak értékelik az ország jelenlegi helyzetét, az ország várható helyzetét indikáló mérőszám pedig 4 ponttal magasabb, mint februárban. A pozitív irányú várakozásokat jelzi az is, hogy az internetezők között jelentősen nőtt azok aránya, akik javulást valószínűsítenek a korrupció, a munkanélküliség és az életszínvonal tekintetében.
Pozitív változás várók aránya
Február | Március | |
Korrupció mértéke | 22% | 31% |
Munkanélküliség | 41% | 50% |
Életszínvonal | 45% | 55% |
Az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelésének különbsége egyfajta optimizmus-pesszimizmus mutatóként is szolgálhat. A márciusi különbség az eddig mért legnagyobb, közel kétszerese a szeptemberinek. Eszerint a választási kampánynak köszönhetően növekedtek az ország jövőjével szembeni elvárások. Az internetezők márciusban elsősorban a közlekedés, másodsorban az egészségügy, harmadsorban a gazdaság területein várják a legnagyobb mértékű fejlődést. Általánosságban elmondható, hogy a legidősebb és legfiatalabb korcsoportok várakozásai mutatnak a legmesszebbre; ugyanez a legkevésbé a 30-39 év közöttiekről mondható el.
Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy az internetezők tavaly szeptembertől áprilisig minden hónapban közel azonosnak értékelték az ország gazdasági állapotát. Tehát a hitelminősítő intézetek nem éppen kedvező jelentései, a növekvő államháztartási hiányról szóló hírek vagy a gyengülő forint nem játszottak jelentős szerepet az ország gazdaságának megítélésében.
Januári írásunkban már kifejtettük, hogy annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége úgy gondolja, ma Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, a részletes értékelés során az ország jelenlegi helyzeténél lényegesen jobbnak értékelik az ország jövőbeli helyzetét. 2005 szeptemberében nem volt lényegi különbség a jelenlegi és a jövőbeli helyzet megítélésében, októbertől azonban az olló elkezdett kinyílni, és novemberre az eltérés szignifikánssá vált. Azóta a jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelésben lévő különbség megmaradt. A szeptemberi első adatfelvétel óta a válaszadó internetezők sosem értékelték az aktuálisnál rosszabbra az ország jövőbeli helyzetét. Mindebből kiindulva feltételezzük, hogy az internetezőkre – éppen úgy, mint a teljes társadalomra –, jellemző egyfajta öröklött pesszimizmus. Úgy látjuk, egy olyan kérdésre, hogy „Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet?” a megkérdezettek nagyobb valószínűséggel adnak gondolkodás nélkül negatív választ. Ugyanakkor ha a megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolva, különböző szempontok szerint értékelni az ország jelenlegi és jövőbeli állapotát, akkor az eredmények némi bizakodásról árulkodnak.
Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Jan. | Feb. | Márc. | |
Az egyén jelenlegi helyzete | 56 | 53 | 55 | 53 | 55 | 54 | 54 |
Az egyén várható helyzete egy év múlva | 61 | 58 | 60 | 56 | 61 | 59 | 60 |
A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül az emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbra és az anyagi helyzetüket a legrosszabbra. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott. A három dimenzió alapján készített, az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index márciusban megegyezik a februári értékkel. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább elégedett jelenlegi helyzetével.
A jövőbeli és jelenlegi helyzet meghatározásában megfigyelhető különbség egyfajta optimizmus-pesszimizmus mutatónak is minősülhet, előjele a jövőkép jellegét, mértéke a pesszimizmus vagy az optimizmus erősségét mutatja. Eszerint az internetezőkről elmondható, hogy saját helyzetüket illetően pozitív várakozással tekintenek a jövőre, illetve, hogy az optimizmus mértéke szeptember óta tendenciózusan nem változott. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a kampány ugyan befolyásolja az ország állapotának, helyzetének megítélését, viszont az egyénét nem. Úgy tűnik, az internetezők nem érzik, hogy a választások és annak következményei rövid távon hatással lennének szakmai és magánéletükre, illetve anyagi helyzetükre.
Az internetezők tízes skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Az intézmények presztízsének alakulásában március hónap változásokat eredményezett.
Elsőként kiemelnénk, hogy a hazai intézmények, szervezetek megítélése január óta folyamatosan emelkedett. Véleményünk szerint ennek hátterében is a választások állnak. A legfontosabb demokratikus intézmény, a választás közeledtével az emberek bizalma erősödik a társadalmi, állami intézményekben.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a köztársasági elnök megítélése szignifikáns mértékben 0,7 pontot romlott februárhoz képest, azonban még így a második legnagyobb presztízzsel rendelkező hazai „intézménynek” számít. A köztársasági elnök népszerűségvesztése feltételezhetően visszavezethető a március 15-i állami kitüntetésekkor történi protokolláris afférra – az NRC mérései szerint tehát az internetezők körében is megfigyelhető az a jelenség, amelyet más felmérések a teljes lakosság körében mutattak.
Bár a politikai pártok bár a vizsgált intézmények között még mindig a legnépszerűtlenebbek, presztízsük január óta folyamatosan emelkedik. A trendet valószínűleg a kampánytevékenység generálja, így elmondhatjuk, hogy a politikai pártok intenzív médiában való megjelenésükkel kis mértékben javítani tudtak saját megítélésükön.
A kormány megítélése, bár januárban kis mértékben visszaesett, szeptember óta folyamatosan javult. A kormányba vetett bizalom februárhoz képest is szignifikáns mértékben növekedett, mindemellett presztízse a közepesénél még mindig valamivel gyengébb.
Január | Február | Március | Változás februárhoz | |
Alkotmánybíróság | 6,3 | 6,4 | 6,5 | fel |
ENSZ | 5,5 | 6,0 | 6,1 | fel |
Európai Unió | 5,5 | 5,7 | 6,0 | fel |
Köztársasági elnök | 6,2 | 6,3 | 5,6 | le |
NATO | 5,1 | 5,5 | 5,6 | fel |
Ombudsmanok | 5,5 | 5,7 | 5,5 | le |
Bíróságok | 5,1 | 5,3 | 5,5 | fel |
Rendőrség | 5,0 | 4,9 | 5,4 | fel |
Önkormányzatok | 4,5 | 4,6 | 5,0 | fel |
Civil szervezetek | 4,9 | 4,9 | 5,0 | fel |
Kormány | 3,7 | 4,1 | 4,5 | fel |
Parlament | 3,5 | 3,8 | 4,1 | fel |
Egyházak | 4,2 | 4,3 | 4,1 | le |
Politikai pártok | 2,6 | 2,9 | 3,2 | fel |
Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változók úgy lettek kialakítva, hogy makro és mikro szintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makro szintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikro szintű szolidaritás az a kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.
Márciusban a februári értékhez hasonlóan a társadalmi szolidaritás mértéke százas skálán 78-as értéket vett fel. A társadalmi szolidaritás mértéke állandónak tekinthető a hazai internetezők között, szignifikáns mértékben még nem mozdult el semmilyen irányba az elmúlt 7 hónap során. Az idei adatok alapján elmondható, hogy a lakóhely településtípusa és a nem szerint nincs különbség a társadalmi szolidaritás mértékében, az életkor ugyanakkor befolyásolja az index értékét. Az 50 év feletti internetezők körében a legmagasabb, a 30-39 év közöttiek esetében a legalacsonyabb a társadalmi szolidaritás érzete.
A felmérést az NRC 2005. március 24. és 2006. március 31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.