Széles: nem csatlakozunk a gazdasági kiáltványhoz

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nem csatlakozik a 16, többségében kamarai szervezet "Megállapodás a jövőnkért" című kiáltványához a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviselet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége- mondta Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke.

A kormányprogramba foglalt államháztartási-, illetve adóreformot az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) ajánlatos véleményezni - indokolta a szervezet álláspontját Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke.
 
"Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot illetve az annak részét képező államháztartási-, és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, s azután - a parlamenti benyújtás előtt - az OÉT-ben lehet megvitatni" - hangsúlyozta Széles.

Az MGYOSZ elnöke egyetért azzal, hogy a kormányprogramnak tartalmaznia kell az államháztartás átalakítását és az államigazgatás karcsúsítását valamint az államháztartási hiány csökkentését, de nem elég arról általánosságokat megfogalmazni, ahogy azt a kiáltvány teszi.

Az államháztartás jelenlegi helyzetében azonban nincs realitása a 16 szervezet által javasolt adócsökkentésnek, hiszen az rövidtávon növelné a hiányt, miközben a Brüsszeli Bizottság az államháztartás hiány mérséklését követeli Magyarországtól - véli Széles Gábor, aki szerint  a 2006. évre szóló költségvetési előirányzatokat be kell tartani, ami elengedhetetlen feltétele a piaci bizalom visszaszerzésének.

A 16-ok hétfőn, az országgyűlési választások második fordulóját követően tették közzé kiáltványukat, amelyet még aznap Kóka János gazdasági miniszter is üdvözölt.

Egy új kormányprogram nem elég, mellette konszenzusra kell jutniuk a politikai erőknek az állami és közszféra átalakításában, reformjában - mondta Mosonyi György a Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke a hétfői tájékoztatón, ahol ismertették a kiáltványt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy új, gazdasági kerekasztal felállítását sürgette, ahol a gazdasági szervezetek és a politikai erők juthatnak konszenzusra a szükséges reformok megvalósításában. Az ír nemzeti felemelkedés programját hozta fel példaként az MKK elnöke, amelynek révén 20 év alatt Írország az Európai Unió egyik leggazdagabb és legversenyképesebb országává vált.