Az MTI-nek Takács Judit, a Magyar Tudományos Akadémia szociológusa, Kárpáti József, az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja és Kuszing Gábor, a Habeas Corpus Munkacsoport aktivistája nyilatkozott.
A legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy a magyar válaszadók többsége, körülbelül hatvan százaléka a bűn, a betegség, vagy a társadalmi deviancia kategóriájába sorolta a homoszexualitást, alig több mint 10 százalékuk gondolta azt, hogy az azonos nemű partner választása alapvető joga az embereknek - idézte a Medián közvéleménykutató cég 2003-as adatait Takács Judit. A szociológus ugyanakkor hozzátette, hogy a különböző módszerekkel készült felmérések eltérően mutatják, milyen mértékben elutasítóak a magyarok a melegekkel és a leszbikusokkal szemben. Annyi minden esetre bizonyos, hogy alacsony a homoszexualitás társadalmi elfogadottsága Magyarországon - hangsúlyozta az MTA munkatársa.
A homoszexuálisokkal szembeni ellenszenv nemcsak a társadalom egészében van jelen, hanem a kisebb közösségek, sőt a családok életében is - mondta Takács Judit. Arra hívta fel a figyelmet, a kisebbségben élő emberekre általában jellemző, hogy legalább családi körben nem közösítik ki őket, a melegek és leszbikusok azonban ezt nem mondhatják el magukról.
Kuszing Gábor szerint a mindennapokban is kézzelfoghatóan jelen van a homofóbia, a meleg témájú viccektől kezdve egészen addig, hogy homoszexuálisokat vernek meg. A Habeas Corpus Munkacsoport évente átlagosan ötven olyan üggyel foglalkozik, amelyekben melegeket, vagy leszbikusokat ér hátrányos megkülönböztetés.
A legutóbbi eset 1-2 hónappal ezelőtt történt, amikor egy taxisofőr két fiatalembert bántalmazott, akik egy ismert meleg szórakozóhelyre mentek - mondta Kuszing Gábor, aki a példákat sorolva hangsúlyozta, hogy gyakoriak a munkahelyi konfliktusok is, például megesett, hogy egy homoszexuális férfi előléptetését másságára hivatkozva utasították el.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a nyilvánosságra került jogsértések csak töredékei a valóban megtörtént eseteknek, hiszen sokan azért nem mernek segítséget kérni, ügyvédhez, bírósághoz fordulni, mert tartanak attól, hogy így még többen megtudják róluk, hogy homoszexuálisok.
Takács Judit arra mutatott rá, hogy a homofóbia nem önmagában van jelen egy-egy társadalomban, hanem a többi vallási-faji megkülönböztetéssel együtt, tehát az a társadalom, amelyik kevésbé toleráns például a bevándorlókkal szemben, az a melegekkel szemben is előítéletes.
Az európai példákat elemezve kiderül, hogy nem feltétlenül egy ország kormányának politikai színezete, vagy a vallásosság mértéke a döntő a homoszexuálisok megítélésében, sokkal inkább az életszínvonal - mondta a szociológus, aki szerint azokban az államokban, ahol jobban élnek az emberek, toleránsabb a társadalom. Ezzel is magyarázható, hogy nemcsak a magasabb életszínvonallal rendelkező nyugat-európai országok nagy részében, de a gazdaságilag erősödő Szlovéniában és Csehországban is lehetőség egyre több jogot biztosítanak a homoszexuálisoknak.
Európában jelenleg a skandináv államokban, Franciaországban és Németországban van lehetőségük az azonos nemű pároknak, hogy élettársai kapcsolatban éljenek, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban pedig akár össze is házasodhatnak. Magyarországon egyelőre még nincs igazán napirenden ez a kérdés, az SZDSZ 2005 tavaszán minden esetre előterjesztett egy törvényjavaslatot az élettársi kapcsolatok "újraszabályozására". A javaslatot az országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottság tárgyalta, a további megbeszéléseket azonban elnapolták.
A szakértők szerint Magyarországon nem élhetnek számos olyan joggal a homoszexuálisok, mint a heteroszexuálisok. A legfontosabb kérdések, így az élettársi kapcsolat, a házasságkötés szabályozása, valamint az örökbefogadás, még mindig rendezetlenek. "A jogok tekintetében a nyugat-európai társadalmakhoz, országokhoz képest lemaradt Magyarország, hiszen a családjogi viszonyok rendezetlenek. Nincs lehetőség házasságkötésre, de még regisztrált partnerkapcsolat megkötésére sem, amelyre például a nyugat-európai országok jelentős részében lehetőség van. A kelet-közép-európai, csatlakozó országok között Magyarország valamivel jobb helyzetben van, de Csehország és Szlovénia megelőzött bennünket, hiszen ott van lehetőség regisztrált partnerkapcsolat megkötésére. A többi újólag csatlakozott és csatlakozó országhoz képest pedig úgy gondolom, mind a meleg-leszbikus mozgalmak szervezettségét, mind a jogvédő, jogérvényesítő tevékenység vonatkozásában jobb Magyarország helyzete" - elemezte a helyzetet Kárpáti József.
Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja hozzátette, ha a homoszexuálisokat érintő jogi-politikai döntéseket meghoznák Magyarországon, akkor valószínűleg a társadalmi elutasítás is csökkenne. Hollandiát hozta példának, ahol 20-25 évvel ezelőtt hasonló volt a helyzet, mint ma Magyarországon, a politikai döntések hatására azonban ma már a hollandot tartják az egyik legtoleránsabb társadalomnak.