Az alkotmány szerint a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének - legalább 194 képviselőnek - a szavazatával választja. Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés május 16-i alakuló ülésén azt javasolta, hogy a parlament Gyurcsány Ferencet válassza meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökének.
A kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről az Országgyűlés 206 igen, 159 nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntött. A szavazáson a 386 képviselőből 365 honatya vett részt.
Ezt megelőzően a képviselők hozzászólásával folytatódott a program pénteki vitája a parlamentben. Az első felszólalók a kormányprogram oktatást, külpolitikát, közjogot és gazdaságot érintő kérdéseiről beszéltek.
Hiller István (MSZP) azt mondta: a kormányprogram egységben láttatja az oktatási ágakat. Mint mondta, az oktatási és kulturális tárca eminens célja kell, hogy legyen a nemzeti identitás őrzése és modernizálása. Fontosnak nevezte, hogy a közoktatásban megszerzett biztos tudásalapra építsék a diákok közép- és felsőoktatási képzését. Felhívta a figyelmet a szakági képzések egyensúlyára és a hallgatói létszám emelkedésére. Álláspontja szerint a 2001-2002-es, mintegy 381 ezer fős hallgató létszámot lehetne viszonyítási számként kezelni. (Elmondta, hogy ebben a tanévben mintegy 424 ezren tanulnak a felsőoktatásban.)
Németh Zsolt (Fidesz) semmitmondó, alibi programnak nevezte a kormányprogram külpolitikai fejezetét. Szerinte az új külügyminiszter megnevezése a külkapcsolatok leértékelése, sérti a nemzeti érdekeket, valamint megelőlegezi a kormányfő "kézi vezérléses ambícióit" a külpolitika terén.
A kormányprogram nem nevez meg az európai felzárkózás terén prioritásokat, és azt az illúziót sulykolja, hogy külföldi missziós hadműveletekkel megspórolható a haderőreform - mondta. Szerinte a program megelőlegezi a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetését.
Fodor Gábor (SZDSZ) leszögezte: a kormány letette a voksát a rendszerváltás alkotmányának megvédése és fejlesztése mellett. Fontosnak nevezte, hogy szerepel a programban a parlament és az önkormányzati testületek számának csökkentése, valamint a pártfinanszírozás rendezése és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása.
Latorcai János (KDNP) szerint köszönő viszonyban sincs a kormányprogram a választási ígéretekkel. Kifogásolta, hogy nem hozták nyilvánosságra a gazdaság és a költségvetés állapotára vonatkozó adatokat. Azt mondta, hogy a megszorítások a bérből és fizetésből élőket érintik majd.
Pokorni Zoltán (Fidesz) arra kérte Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt kormányfőt, hogy zárszavában az Országgyűlési képviselők előtt számoljon be arról, hogyan kívánják végrehajtani a kijelölt pénzügyminiszter által jelzett megszorító-korrekciós csomagot.
"Egy lényeges kérdés van, mer-e a szemünkbe nézve ide állni, és elmondani pontosan, hogy mit kíván tenni az előttünk álló néhány hétben, néhány hónapban" - fordult Gyurcsány Ferenc felé a Fidesz alelnöke, utalva arra, hogy a kijelölt miniszterelnök szombaton az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén akar beszámolni az 1000 milliárd forintot meghaladó intézkedéscsomagról.
Véleménye szerint a kormányprogram jelentős hitelességi problémával küzd, az abban foglalt célok és eszközök, valamint a dokumentum benyújtói sem hitelesek. Leszögezte: a kormány felelőssége, hogy jelenleg súlyos helyzetben van az ország. "A legnagyobb felelősség ebben a hazugságban, a magyar választópolgárok példátlan megtévesztésében személy szerint önt terheli" - fordult Gyurcsány Ferenc felé.
A fideszes politikus előtt szóló Csáky András (MDF)egészségügyi kérdésekről szólva arra kérte az MSZP-t, hogy ne támogassák koalíciós partnerük elképzeléseit a gyógyszerforgalmazás megváltoztatására vonatkozóan. Úgy vélte: sem az oktatás, sem az egészségügy nem tud megszorításokat elviselni.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Budapest fejlesztési terveiről szólva elmondta: a következő években többek között megépül az M0-ás körgyűrű és a hozzá tartozó híd, a 4-es metró, a csepeli szennyvíztisztító, meghosszabbítjál az 1-es és 3-as villamosvonalat is. Török Zsolt (MSZP) szerint a kormányprogram az esélyegyenlőségről, az esélyteremtésről, a szolidaritásról és igazságosságról szól.
A kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről az Országgyűlés 206 igen, 159 nem szavazattal, tartózkodás nélkül döntött. A szavazáson a 386 képviselőből 365 honatya vett részt.
Ezt megelőzően a képviselők hozzászólásával folytatódott a program pénteki vitája a parlamentben. Az első felszólalók a kormányprogram oktatást, külpolitikát, közjogot és gazdaságot érintő kérdéseiről beszéltek.
Hiller István (MSZP) azt mondta: a kormányprogram egységben láttatja az oktatási ágakat. Mint mondta, az oktatási és kulturális tárca eminens célja kell, hogy legyen a nemzeti identitás őrzése és modernizálása. Fontosnak nevezte, hogy a közoktatásban megszerzett biztos tudásalapra építsék a diákok közép- és felsőoktatási képzését. Felhívta a figyelmet a szakági képzések egyensúlyára és a hallgatói létszám emelkedésére. Álláspontja szerint a 2001-2002-es, mintegy 381 ezer fős hallgató létszámot lehetne viszonyítási számként kezelni. (Elmondta, hogy ebben a tanévben mintegy 424 ezren tanulnak a felsőoktatásban.)
Németh Zsolt (Fidesz) semmitmondó, alibi programnak nevezte a kormányprogram külpolitikai fejezetét. Szerinte az új külügyminiszter megnevezése a külkapcsolatok leértékelése, sérti a nemzeti érdekeket, valamint megelőlegezi a kormányfő "kézi vezérléses ambícióit" a külpolitika terén.
A kormányprogram nem nevez meg az európai felzárkózás terén prioritásokat, és azt az illúziót sulykolja, hogy külföldi missziós hadműveletekkel megspórolható a haderőreform - mondta. Szerinte a program megelőlegezi a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetését.
Fodor Gábor (SZDSZ) leszögezte: a kormány letette a voksát a rendszerváltás alkotmányának megvédése és fejlesztése mellett. Fontosnak nevezte, hogy szerepel a programban a parlament és az önkormányzati testületek számának csökkentése, valamint a pártfinanszírozás rendezése és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása.
Latorcai János (KDNP) szerint köszönő viszonyban sincs a kormányprogram a választási ígéretekkel. Kifogásolta, hogy nem hozták nyilvánosságra a gazdaság és a költségvetés állapotára vonatkozó adatokat. Azt mondta, hogy a megszorítások a bérből és fizetésből élőket érintik majd.
Pokorni Zoltán (Fidesz) arra kérte Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt kormányfőt, hogy zárszavában az Országgyűlési képviselők előtt számoljon be arról, hogyan kívánják végrehajtani a kijelölt pénzügyminiszter által jelzett megszorító-korrekciós csomagot.
"Egy lényeges kérdés van, mer-e a szemünkbe nézve ide állni, és elmondani pontosan, hogy mit kíván tenni az előttünk álló néhány hétben, néhány hónapban" - fordult Gyurcsány Ferenc felé a Fidesz alelnöke, utalva arra, hogy a kijelölt miniszterelnök szombaton az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén akar beszámolni az 1000 milliárd forintot meghaladó intézkedéscsomagról.
Véleménye szerint a kormányprogram jelentős hitelességi problémával küzd, az abban foglalt célok és eszközök, valamint a dokumentum benyújtói sem hitelesek. Leszögezte: a kormány felelőssége, hogy jelenleg súlyos helyzetben van az ország. "A legnagyobb felelősség ebben a hazugságban, a magyar választópolgárok példátlan megtévesztésében személy szerint önt terheli" - fordult Gyurcsány Ferenc felé.
A fideszes politikus előtt szóló Csáky András (MDF)egészségügyi kérdésekről szólva arra kérte az MSZP-t, hogy ne támogassák koalíciós partnerük elképzeléseit a gyógyszerforgalmazás megváltoztatására vonatkozóan. Úgy vélte: sem az oktatás, sem az egészségügy nem tud megszorításokat elviselni.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Budapest fejlesztési terveiről szólva elmondta: a következő években többek között megépül az M0-ás körgyűrű és a hozzá tartozó híd, a 4-es metró, a csepeli szennyvíztisztító, meghosszabbítjál az 1-es és 3-as villamosvonalat is. Török Zsolt (MSZP) szerint a kormányprogram az esélyegyenlőségről, az esélyteremtésről, a szolidaritásról és igazságosságról szól.