Az ágazati irányítást végző minisztérium nem rendelkezik az ellátó rendszerről aktuális, megbízható adatokkal és a hajléktalan-ellátás céljait és fejlesztési irányait meghatározó hosszú és középtávú koncepcióval - áll az ÁSZ összefoglalójában.
A kialakult intézményi struktúra eltér az alapvető intézménytípusokra vonatkozó jogalkotói céltól, mivel az országosan rendelkezésre álló éjjeli menedékhelyeken a nappali melegedőkben ellátott hajléktalanok mindössze 60,8 százalékának van esélye ingyenes éjszakai szálláshoz jutni - olvasható a jelentésben.
A szigorúbb közétkeztetési hatósági előírások következtében a népkonyhai adagok száma 2005-re, egy év alatt 24,4 százalékkal csökkent. A hajléktalan-ellátás nem szabályozott területeként említi az ÁSZ a hajléktalan családok problémáját, mivel a szociális törvény nem nevesít olyan szociális intézményt, ahol szülő(k) és gyermek(ek) együtt kapnak ellátást.
Az ÁSZ megállapítja azt is, hogy a finanszírozás jelenlegi rendszere nem igazodik rugalmasan az ellátórendszer valós szükségleteihez, így bizonytalanná teszi több szolgáltatás folyamatos működését.
A jelentés szerint a pályázati támogatásokból származó források bizonytalanok, esetlegesek, nem tervezhetők. A hajléktalan-ellátásra rendelkezésre álló források elosztására 2004-ben létrehozott két közalapítvány pályáztatással kapcsolatos költségei csökkentik a kiosztható pályázati kereteket, továbbá a 2005-től a minisztérium által bevezetett új szabályozás előírásainak betartása időigényes. A támogatások késedelmes kiutalása például gátolta a vidéki ellátó szervezetek téli krízisellátáshoz kapcsolódó feladatainak ellátását. Az ÁSZ összefoglalója szerint 2003 és 2005 között a hajléktalan-ellátás központi költségvetésből származó forrásai országosan 15 644,6 millió forintot tettek ki.
A hajléktalanellátás javítása érdekében az ÁSZ számos javaslatot tesz a kormánynak és a szakminiszternek a szociális törvénynek a hajléktalanok szükségleteit figyelembevevő, szakmailag indokolt módosítására, a hajléktalan emberek fekvőbeteg szakellátása hatékony módjának a kialakítására, továbbá a hajléktalan-ellátás hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozására.
Magyarországon a hajléktalan személyek számát 20-30 ezer főre becsülik, közülük 10 ezer fő él a fővárosban. Az ÁSZ-jelentés szerint a hajléktalanokat ellátó intézmények száma - követni igyekezve a növekvő számú, utcára került embert - az elmúlt évek során jelentősen nőtt. A rendszerváltáskor még csak 280, míg 2005-ben már 11941 férőhelyen gondoztak hajléktalanokat. Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.
A kialakult intézményi struktúra eltér az alapvető intézménytípusokra vonatkozó jogalkotói céltól, mivel az országosan rendelkezésre álló éjjeli menedékhelyeken a nappali melegedőkben ellátott hajléktalanok mindössze 60,8 százalékának van esélye ingyenes éjszakai szálláshoz jutni - olvasható a jelentésben.
A szigorúbb közétkeztetési hatósági előírások következtében a népkonyhai adagok száma 2005-re, egy év alatt 24,4 százalékkal csökkent. A hajléktalan-ellátás nem szabályozott területeként említi az ÁSZ a hajléktalan családok problémáját, mivel a szociális törvény nem nevesít olyan szociális intézményt, ahol szülő(k) és gyermek(ek) együtt kapnak ellátást.
Az ÁSZ megállapítja azt is, hogy a finanszírozás jelenlegi rendszere nem igazodik rugalmasan az ellátórendszer valós szükségleteihez, így bizonytalanná teszi több szolgáltatás folyamatos működését.
A jelentés szerint a pályázati támogatásokból származó források bizonytalanok, esetlegesek, nem tervezhetők. A hajléktalan-ellátásra rendelkezésre álló források elosztására 2004-ben létrehozott két közalapítvány pályáztatással kapcsolatos költségei csökkentik a kiosztható pályázati kereteket, továbbá a 2005-től a minisztérium által bevezetett új szabályozás előírásainak betartása időigényes. A támogatások késedelmes kiutalása például gátolta a vidéki ellátó szervezetek téli krízisellátáshoz kapcsolódó feladatainak ellátását. Az ÁSZ összefoglalója szerint 2003 és 2005 között a hajléktalan-ellátás központi költségvetésből származó forrásai országosan 15 644,6 millió forintot tettek ki.
A hajléktalanellátás javítása érdekében az ÁSZ számos javaslatot tesz a kormánynak és a szakminiszternek a szociális törvénynek a hajléktalanok szükségleteit figyelembevevő, szakmailag indokolt módosítására, a hajléktalan emberek fekvőbeteg szakellátása hatékony módjának a kialakítására, továbbá a hajléktalan-ellátás hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozására.
Magyarországon a hajléktalan személyek számát 20-30 ezer főre becsülik, közülük 10 ezer fő él a fővárosban. Az ÁSZ-jelentés szerint a hajléktalanokat ellátó intézmények száma - követni igyekezve a növekvő számú, utcára került embert - az elmúlt évek során jelentősen nőtt. A rendszerváltáskor még csak 280, míg 2005-ben már 11941 férőhelyen gondoztak hajléktalanokat. Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.