A Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 5 komponense közül négy esetében következett be csökkenés, egyedül a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság stagnál - áll a Gfk Hungária Piackutató Intézet elemzésében.
Legnagyobb mértékben, 78 ponttal a családok jövő évi anyagi helyzetre vonatkozó várakozásai romlottak. Ettől jóval kisebb, de jelentős a csökkenés az ország jövő évi illetve öt év múlva várható pénzügyi helyzetének, valamint a családok jelenlegi anyagi helyzetének megítélésben is.
A Fogyasztói Várakozások Indexét még nagyobb, 83 pontos csökkenés jellemzi. A jelenleg 148 pontos index - amely a háztartások anyagi helyzetére vonatkozó várakozásokat, valamint az ország gazdasági helyzetére vonatkozó rövid- és hosszú távú lakossági várakozásokat mutatja - utoljára 1997-ben ért el ennyire alacsony értéket. A tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeinek és a család jelenlegi anyagi helyzetének megítélésén alapuló Vásárlási Hajlandóság Indexe esetében a legkisebb a visszaesés, 18 pontos csökkenés után 157 az értéke.
Tíz megkérdezettből hat szerint családja egy év múlva rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint most. Márciusban még csak 16 százalék volt ez az arány. 1996 óta nem képviseltek ilyen magas arányt azok, akik családjuk romló anyagi helyzetével számolnak a jövőben. Az anyagi helyzete változatlanságában is csak a fogyasztók egyötöde bízik.
Drasztikus változás, hogy míg 2006 tavaszán a 10 százalékot sem érte el azoknak az aránya, akik családjuk anyagi helyzetének folyamatos romlását érzékelik, addig júniusban már 34 százalék látja úgy, hogy családja idén rosszabb anyagi helyzetben van, mint tavaly, és jövőre még rosszabb helyzetben lesz.
Nemcsak a saját anyagi helyzetüket ítélik meg borúlátóbban a családok, hanem az ország gazdasági helyzetét is. Márciushoz képest 41-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ország most rosszabb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A következő 12 hónapban várható gazdasági helyzet megítélésében hasonlóan pesszimisták a fogyasztók. Márciusban a válaszadóknak csak egyharmada prognosztizált romló gazdasági helyzetet egy év távlatában.
Lényegesen romlottak a munkanélküliségre vonatkozó várakozások is: 33 százalékról 66 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő évben növekvő munkanélküliségre számítanak.
Szintén többen számítanak növekvő hitelkamatokra: a márciusi 45 százalék után a megkérdezettek majdnem 70 százaléka. A megkérdezettek fele úgy gondolja, soha nem venne fel hitelt egy előre tervezett nagyobb vásárláshoz, és két év után most először egyszámjegyű, 8 százalék azoknak az aránya, akik különösebb habozás nélkül vennének fel hitelt ilyen célra.
Több mint két év után ismét meghaladja a 90 százalékot azok aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak. Szintén két éves trend szakadt meg azzal, hogy újra kétszámjegyű inflációval számolnak a megkérdeztettek: átlagosan 12 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a következő egy évre, a márciusi 5 százalék után.
Egyedülálló a tízéves FBI kutatás során az a jelenség is, hogy a kormányzati ciklus elején csökkent a kormány munkáját az infláció és a munkanélküliség kezelését illetően jónak ítélők aránya. Jellemzően növekedni szokott ez az arány az új kormányzati ciklus kezdetén, most pedig a márciusi 17 százalékról 11 százalékra csökkent.
GfK: tízből hatan úgy vélik, rosszabbul fognak élni
Utolsó frissítés:
Az idei év második negyedévében erőteljesen zuhant a Fogyasztói Bizalom Index: a márciusi rekordmagasság után 52 pontos visszaesés mellett mindössze 152 pontot ért el júniusban a mutató, amely szerint utoljára 2003 végén voltak ilyenbizalmatlanok a vásárlók.