Mégis lesz tandíj, csak más elnevezéssel

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egyfajta tandíjat, hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulást (fer) vezetnek be a felsőoktatásban, eszerint 2008. szeptembertől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell évente fizetni.

Ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek - jelentette be Hiller István szakminiszter. Így az alapképzésben havonta minimum 4375, maximum 13 125 forintot kell fizetni. Hiller szerint az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát és jutalmazza a teljesítményt.

A FER az állami ráfordítás húsz százaléka, a hozzájárulást nem az állam "teszi zsebre", a teljes összeg az intézményeknél marad, s a legeredményesebb 15 százalék mentességet, illetve tanulmányi ösztöndíjat kap. A hallgatóknak ugyanakkor évente minimum 30 kreditet el kell érniük, s a költségtérítéses hallgatóknak lehetőségük lesz az átjárásra az államilag finanszírozott képzésbe. A legjobban teljesítő költségtérítéses hallgató így akár tanulmányi ösztöndíjat is kaphat a jövőben - hangsúlyozta a szakminiszter.

A FER a 2007/2008-as tanévtől lép életbe, mentesülnek alóla az első évfolyamos hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek. Az első évfolyam tanulmányi eredménye alapján alakíthatják ki a FER összegét, s hogy ki az akinek fizetni kell vagy mentességet élvez.

Az új rendelkezés a központi költségvetést nem érinti egyetlen fillérrel sem. A befolyt összeg legkevesebb egyharmadát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget intézményfejlesztési célokra lehet felhasználni az egyetemi szenátus döntése alapján. Hiller elmondta, hogy a FER-ről szóló döntést több politikai egyeztetés előzte meg. Kedd reggel felhívta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökét, és tájékoztatta a FER-ről, a HÖOK tárgyalódelegációjával pedig csütörtökön találkozik a minisztériumban. 

Hiller István kitért arra is, hogy jelenleg minden államilag finanszírozott hallgató átlagosan 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek évente, tanulmányi eredménytől, teljesítménytől függetlenül. Nem fair, ha szorgalmas, ha lusta ugyanazt kapja az adófizetőktől.

"Rossz végén kezdődik a felsőoktatás reformja - mondta Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki szerint először a felsőoktatás finanszírozásának rendszerét kellene átláthatóbbá, a minőséget jobban szolgálóvá tenni. A hallgató ebben a modellben fizetne, de nincs garancia arra, hogy az intézmény fejlesztésére fordított pénzeket ésszerűbben, a hallgatók érdekeit jobban szolgáló módon használják fel. 

Sajnálják, hogy hivatalosan nem keresték meg szervezetüket a sajtótájékoztató előtt. Bár a miniszter tájékoztatta telefonon arról, hogy mit fog mondani, de Ekler szerint az lett volna a helyes, ha a felsőoktatás többi szervezetével még a sajtótájékoztató és a törvénytervezet kidolgozása előtt egyeztetett volna. Ez éppen azt szolgálta volna, hogy ne utólag kelljen adott esetben módosítani vagy elvetni az általa ismertetett koncepciót, hanem előzetesen lehetőség nyílt volna az egyeztetésre.