A Generali-Providencia biztosító megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet - a Széchenyi István Szakkollégium közreműködésével - 1500 embert megkérdezve végezte el azt a felmérést, amelynek eredményeiről Karácsony Gergely kutatásvezető számolt be a sajtó képviselőinek. A felmérés szerint a népesség egyharmada készül tudatosan öregkorára. A teljes népesség mindössze 12 százaléka kötött önkéntes nyugdíjbiztosítást, vagy pedig a nyugdíjas korra szóló életbiztosítást. A megkérdezettek 23 százaléka, az aktív népesség 34 százaléka tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak, ami az öngondoskodás egyik lehetséges eszköze.
Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az önkéntes pénztárak tagjainak harmada belépett ugyan egy pénztárba, de évek óta nem fizet tagdíjat. Az átlagos befizetés is csak 3-4 ezer forint, amiből - 20 év megtakarítás után - 7-8 ezer forint járadékot (nyugdíj-kiegészítést) lehet fizetni. Számítása szerint a nyugdíjas kor kezdetéig 7-10 millió forintot kellene megtakarítani ahhoz, hogy abból érdemleges nyugdíjkiegészítést lehessen fizetni.
A kutatás rámutat: az iskolai végzettség és a jövedelem növekedésével az öngondoskodási hajlandóság is javul - mondta a kutatásvezető. Az 50 éven felüliek is aktívabbak az öngondoskodásban, de ez mit sem változtat azon, hogy az aktív népesség több mint fele fütyül arra, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában.
A szürkegazdaságban tevékenykedők jövedelme - a felmérés szerint - magasabb volt, mint a legális szférában dolgozóké, ennek ellenére körükben mérték a legkisebb öngondoskodási hajlandóságot. Sokan vélték úgy, hogy idős korukban is dolgoznak majd.
Erre utalt Csaba László közgazdász professzor, amikor az örök fiatalságba vetett hitet állította szembe az öngondoskodással. Ez utóbbihoz érdekeltséget kell teremtenie az államnak, ami stabil megtakarítási környezetet jelent (és ezt - mint szerzett jogot - rögzíteni kell az Alkotmányban is). A tartós gazdasági növekedés alapja ugyanis csak a hazai valutában tartott, hosszú távú és likvid megtakarítás lehet.
Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az önkéntes pénztárak tagjainak harmada belépett ugyan egy pénztárba, de évek óta nem fizet tagdíjat. Az átlagos befizetés is csak 3-4 ezer forint, amiből - 20 év megtakarítás után - 7-8 ezer forint járadékot (nyugdíj-kiegészítést) lehet fizetni. Számítása szerint a nyugdíjas kor kezdetéig 7-10 millió forintot kellene megtakarítani ahhoz, hogy abból érdemleges nyugdíjkiegészítést lehessen fizetni.
A kutatás rámutat: az iskolai végzettség és a jövedelem növekedésével az öngondoskodási hajlandóság is javul - mondta a kutatásvezető. Az 50 éven felüliek is aktívabbak az öngondoskodásban, de ez mit sem változtat azon, hogy az aktív népesség több mint fele fütyül arra, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában.
A szürkegazdaságban tevékenykedők jövedelme - a felmérés szerint - magasabb volt, mint a legális szférában dolgozóké, ennek ellenére körükben mérték a legkisebb öngondoskodási hajlandóságot. Sokan vélték úgy, hogy idős korukban is dolgoznak majd.
Erre utalt Csaba László közgazdász professzor, amikor az örök fiatalságba vetett hitet állította szembe az öngondoskodással. Ez utóbbihoz érdekeltséget kell teremtenie az államnak, ami stabil megtakarítási környezetet jelent (és ezt - mint szerzett jogot - rögzíteni kell az Alkotmányban is). A tartós gazdasági növekedés alapja ugyanis csak a hazai valutában tartott, hosszú távú és likvid megtakarítás lehet.