A vizsgált országokban a politikusok (1,7 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2,2 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot. A skálán az 1 a „nagyon megbízhatatlant”, a 4 pedig a „nagyon megbízhatót” jelenti. Mind Európában, mind pedig az Amerikai Egyesült Államokban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak (3,1-es index). A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi. Kelet-Európában, például Romániában és Oroszországban azonban a nyugati országokhoz képest akár háromszor nagyobb lehet azok aránya, akik bizalmatlanok a rendőrökkel szemben.
A felmérésből kiderül, hogy a nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak. Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik az ipar vezetőiben.
Az utóbbi évekhez képest az újságírók megítélése is megközelítette a két legnegatívabbnak ítélt foglalkozásét, a politikusokét és a topmenedzserekét. A megkérdezettek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tud megbízni képviselőiben. A britek, a dánok és svédek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeknek adtak hangot. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.
Vannak olyan szakmák is, amelyek képviselőiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is. Összességében a válaszadók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 81 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. Őket a legtöbb ország bizalmi ranglistáján a katonaság (2,9-es index) és a rendőrség (2,8-as index) követi.
A papság összesített 2,7-es pontszámával jól szerepelt, ám többek között a görögök által nekik „megszavazott” 2,2 pont komoly kritikáról tanúskodik e csoport irányába. A franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben komoly bizalmat a papok iránt.
Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen nagyra tartják az ügyvédeket, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak róluk. A felmérésben a 2006. április-májusi időszakban 19 országban 19 674 fő vett részt.