"Talán a legfontosabb különbség, hogy azok a javaslatok, amelyek eddig a minisztériumnál megfogalmazódtak a vizitdíj bevezetésére, (...) nem (...) kellően reformértékűek. Mi más módon oldanánk meg ezt az ügyet. (...) A lehető leggyorsabban, 2007. január 1-től(...) be kell vezetni azt, hogy minden egészségügyi szolgáltatásról számlát kell adni" – fogalmazta meg Katona Béla az MSZP- frakció egészségügyi munkacsoportjának véleményét a Kék könyv ajánlásaival kapcsolatban, amelynek kialakításába – mint mondta – a munkacsoportot tagjain kívül a frakció más tagjai is bekapcsolódtak. Elképzelésük szerint a betegnek alá kellene írnia a szolgáltatásról kiállított számláját – mondta. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy vélte, az egyéni felelősség érvényesítésének nagyon jó módszere ez a számla.
A beteg által fizetendő összeg meghatározása gondos mérlegelés után lehetséges, ugyanakkor ki kell dolgozni a kedvezmények és mentességek körét. Az MSZP-frakció szerint az ellátó intézmény által kiállított számla lehetne az alapja az intézmény és a társadalombiztosítás közötti elszámolásának – mondta Katona Béla. A lakosság által fizetendő arányt nem nekik kell meghatározniuk, ám – mint mondta – ez csak akkora lehet, aminek a kifizetése egy "átlagos, normális magyar biztosított számára nem jelent különösebb terhet".
A frakció a gyógyszerár-támogatás esetében a százalékos rendszer fenntartását tartja jónak, ám ezt a rendszert finomítani szükséges és a jelenleginél sokkal szigorúbb ellenőrzésre van szükség – mondta a politikus.
Az MSZP egészségügyi munkacsoportja úgy véli, a lakosság gyógyszerfogyasztását elsősorban az orvosok határozzák meg – magyarázta Katona Béla. Ennek indokolt mérséklése érdekében az érintett képviselők nem tartják kizártnak azt a megoldást sem, hogy határozzanak meg gyógyszerkeretet az orvosoknak. Ez indokolt esetben túlléphető lenne – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes.
A biztosítási rendszer átalakításánál a kormányprogramhoz kell ragaszkodni – hangsúlyozta hozzá Katona Béla, aki közölte: arról, hogy egy vagy több-biztosítós rendszer legyen, 2007 végéig kell meghozni a döntést. E javaslatot hivatalosan is közölni fogják a kormánnyal - mondta Katona Béla, majd – kérdésre válaszolva – közölte, hogy nem tartja valószínűnek, hogy ez koalíciós szakítópróba lesz, ez szakmai kérdés véleménye szerint. Mint mondta, "a legfontosabb szereplője lesz az egészségügyi reform után az egészségügynek a háziorvos (...) akiket szakmailag, technikailag a jelenleginél sokkal komolyabb feladatok ellátására kell felkészíteni. Ennek megfelelően át kell alakítani a finanszírozásukat is".
A politikus úgy vélte, a Nemzeti Fejlesztési Tervben az egészségügyre szánt forrásokat kizárólag az új rendszer finanszírozására kell fordítani. Az olyan korábban elindított programok, mint a népegészségügyi program, a különböző nemzeti egészségügyi programok, az onkológiai programok természetesen részét képezik az új rendszernek is – mondta.
Az SZDSZ közleményében egyetértett az MSZP azon vélekedésével, hogy "valamilyen önrészfizetési módszer bevezetése indokolt az egészségügyi ellátásoknál." Mint írták, "az SZDSZ nyitott arra, hogy az önrészfizetés elnevezéséről és technikájáról egyeztessen". Ugyanakkor nem értenek egyet az MSZP-frakcióval abban, hogy a több-biztosítós rendszer bevezetéséről szóló döntést elhalasszák. A miniszterelnök a balatonőszödi kormányülés után világossá tette: a döntést 2006 végéig előre hozzák. Ebben a liberálisok a kormány és Gyurcsány Ferenc álláspontja mellett vannak - áll a közleményben.