Könnygáz  © Stiller Ákos |
A Der Standard című liberális napilap Magyarország miniszterelnöke sokkolja a nemzetet című egész oldalas összeállítást közölt a budapesti eseményekről, amelyek sorában hírt adott arról: a rendőrség hétfő este könnygázt használt a tüntetőkkel szemben a közszolgálati televízió székházánál. A Kurier című független napilap is beszámolt arról, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetőkkel szemben, akik meg akarták ostromolni a televízió épületét. A Die Presse konzervatív napilap tudósítója a Gyurcsány-beszédet ismertetve már az új parlamenti választások kérdését is felvetette. A beszámolóban arról adtak hírt, hogy a médiában már a miniszterelnök lemondásának a lehetőségét sem zárják ki, és ezzel összefüggésben egyes kommentátorok már az új (parlamenti) választások kiírását is elképzelhetőnek tartják. A Neue Kronen Zeitung című bulvárlap kedd reggeli internetes kiadásában arról adott hírt, hogy a szocialista-liberális kormány erőszakra is kész ellenfelei megostromolták a televízió székházát, és az évtizedek óta legsúlyosabb zavargásokban legalább ötvenen megsebesültek. A beszámoló szerint tiltakozók százai, többek között jobboldali szélsőségesek és futball-huligánok órákig ostromolták a tv épületét, féltucatnyi járművet gyújtottak fel. A lap szerint a néhány ezresre nőtt tüntetők között szélsőjobboldaliak is voltak, és megnevezték a Jobbik, a Honfoglalás 2000 és a Magyar Nemzeti Front tagjait.
Az ORF közszolgálati televízió teletextes adásában ismertette a budapesti tv székházának ostromát. A beszámoló szerint a rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be, és az ostrom alatt mintegy kétszázan sebesültek meg, akiknek a fele rendőr. Az ORF beszámolt arról, hogy a tv épületét részben elfoglalták és feldúlták, az adás pedig mintegy 80 percig szünetelt.
A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap nemzetközi kiadásában a tv székházának ostromáról nem adott hírt, viszont részletesen beszámolt a májusi Gyurcsány-beszédről. A lap tudósítója egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnöknek nincs lehetősége Gyurcsány leváltására, a parlamenti erőviszonyok pedig kizárják egy bizalmatlansági indítvány elfogadását.
A Gyurcsány-hangszalag tartalmának kiszivárogtatása sokkal több az 1989 utáni magyar demokrácia legnagyobb botrányánál, mert igaz ugyan, hogy Gyurcsány a politika mindenkori alapját képező hazudozás magyarországi jelenségéről vallott, de a jelenkori demokráciák politikai elitjének mindegyikét jellemező képet tett láthatóvá - vélekedett kedden a SME című szlovák liberális lap.
A cikkíró, Peter Schutz szerint ez a „pokoli, ám elsöprően magával ragadó” beszéd egyértelműen összefügg a közelgő helyhatósági választásokkal és nyilván az MSZP hatalmi harcával is. Ám nem több és nem kevesebb a koronatanú arról szóló beismerő vallomásánál, hogy a magyar politikai pártok vezetései annak „minden katasztrofális következményével számolva, hazug és szélhámos eszközökkel” hódították magukhoz a választóikat, amikor a saját hatalmi túlélésüket szolgáló érdekeket a józan ész és az állam hosszú távú érdekei fölé emelték.
Mit tesz majd a megabotrány? (Oldaltörés)
Tömeg az ostrom előtt © Stiller Ákos |
„Nem sejthető, hogy mit tesz majd Magyarországgal ez a megabotrány. Mindenesetre ilyen típusú botrányt még nem látott a világ. A lap szerint a lényeg az, hogy amikor Gyurcsány előadta a politika mindenkori alapját képező "”örökös hazudozásról szóló tirádáit, akkor arról a Magyarországról beszélt ugyan, ahol a választópolgár elbutítása ilyen szélsőséges méreteket öltött, de az összes jelenkori demokráciáról és annak politikai elitjéről” festett képet egyben – vélekedik a szlovák lap.
A belgrádi rádióállomások kedden késő délelőtt számoltak be az éjszaka Budapesten történtekről, a tv-székházban és környékén történt rendbontásról. A B 92, s a Radio 021 tárgyszerű híradásai elsősorban a Beta hírügynökség részletes helyszíni tudósításaira támaszkodtak, s a rendőrök és a tüntetők összecsapása kapcsán ejtettek szót a hét végén kiszivárogtatott, a balatonőszödi tanácskozáson elhangzott Gyurcsány-beszédről, megjegyezve, hogy az abban szereplő, a választóknak mondott hazugságokról szóló beismerés bőszítette fel a demonstrálókat.
A szerb állami rádió részletes beszámolójában az MTI híradásait idézte, s közölte az EU soros elnökségét adó Finnország miniszterelnökének, valamint Kovács László EU-biztosnak az eseményekkel kapcsolatos kijelentéseit.
A budapesti állami televízió székházát megtámadó szélsőjobboldali tüntetők Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását követelték keddre virradó éjszaka – számolt be a France Info hírrádió és a Le Figaro című párizsi napilap internetes oldala.
Szélsőjobboldali zendülés? (Oldaltörés)
Még övék a vár © Stiller Ákos |
A hírrádió szavai szerint „a puskaporos hordóban a szikrát az a nyilvánosságra került hangfelvétel jelentette, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beismerte, hogy a választások megnyerésének céljából hazudott az ország gazdasági helyzetéről”.
A France Info a felvételből a következő részt idézte: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. (...) nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk".
A kormány lemondását és 1956-os jelszavakat kiáltozva a Kossuth téren gyülekező több ezer tiltakozó közül néhány száz szélsőjobboldali tüntető az MTV elé indult, hogy felgyújtsa az állami televízió székházát. A rendőrség támadásukat könnygázzal és vízágyúval szorította vissza, melyre válaszul a tüntetők autókat égettek és megrongáltak egy emlékművet – hangzott el a France Infóban.
A csatorna internetes honlapján azt is megemlíti, hogy a Fidesz az este folyamán teljes szolidaritásáról biztosította a tüntetőket, s hogy több vidéki városban is több ezres megmozdulásokra került sor. A kormányfő eközben hajnalban bejelentette: a radikális utcai megmozdulás semmilyen politikai vitára nem megoldás, és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván lemondani - emelte ki a France Info.
A Le Figaro című napilap internetes oldalának nyitólapján számolt be arról, hogy a "több ezer, többségében szélsőjobboldali tüntető az állami magyar televízió ellen indított támadást a miniszterelnök lemondását követelve".
A konzervatív újság hangsúlyozza: a kommunizmus bukása óta Magyarországon nem volt ehhez hasonló erőszakos megmozdulás. Részletesen felidézve a kedd virradóra történteket a lap honlapja azt is megemlíti, hogy a televízióban keletkezett tüzet megelőzően, "Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szélsőjobboldali szervezet elnöke új választásokat követelt, hogy végre magyarok és ne a külföldi tőke kormányozza Magyarországot".
A Le Figaro megemlíti, hogy az MSZP teljes támogatásáról biztosította Gyurcsányt, aki nem kíván távozni hivatalából. Sólyom László köztársasági elnök és a miniszterelnök lemondását követelő ellenzéki pártok ugyanakkor élesen kritizálták a kormányfőt, amiért morális válságot okozott.
A Le Figaro kommentárjában kiemeli: "a kormány adócsökkentést ígért, de ehelyett 4,6 milliárd dollárral emelte az adókat és csökkentette a költségvetési kiadásokat. Azt is tudtatta, hogy az államháztartási hiány idén elérheti a 10 százalékot, amely duplája annak, ami a választási kampányban elhangzott. A titkos felvétel nyilvánossá tétele két héttel az október 1-jén esedékes helyhatósági választások előtt történt, amelyet a Fidesz a kormány elleni népszavazássá kíván tenni" – olvasható az újság honlapján.
Jönnek a politikai harakirik? (Oldaltörés)
Lángoló autók és indulatok © Stiller Ákos |
A szlovák baloldali lap megkérdi, hogy „beköszöntött a politikai harakirik ideje?” Válaszul meg is állapítja: a demokratikus politikai kultúrát művelő fejlett országokban mindenképpen, de az egykori vasfüggönytől keletre eső országok politikusai még képtelenek a megfelelő következtetések, tanulságok levonására. Gyurcsány is erényt csinál a saját beismerő vallomásából. Mindnyájan hazudnak, de mi többé már nem hazudunk – védekezik a magyar kormányfő a lap cikkírója szerint.
Ivan Drábek úgy látja: ha Gyurcsánynak ez sikerül, akkor „Magyarországot elkerülheti a politikai földrengés... Ha azonban a munkamódszerként elfogadott hazugság büntetlen marad, az igazság a miniszterelnök ígérete ellenére sem lesz képes egyhamar győzedelmeskedni."
A lap megszólaltatja Boros Bánk Leventét, a miskolci egyetem politológusát, aki szerint „ha a társadalmi tiltakozó-hullám felerősödik, az a kormányt is elsöpörheti” , de a kormányfőt "csakis a sajátjai buktathatják meg."