Sólyom a különböző 56-hagyományok egyesítését szeretné

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség - jelentette ki Sólyom László Szegeden. Az államfő szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója még mindig nem lett igazi nemzeti ünnep.

"Ha mindez egyesülni tudna most, 1956 ötvenedik évfordulóján, akkor volna arra remény, hogy ( ) az évforduló olyan nemzeti ünnep legyen, amilyet mindig is szerettünk volna" - mondta a köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, melyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának jubileuma alkalmából rendeztek. 
 
Az államfő szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója még mindig nem lett igazi nemzeti ünnep. Könnyű törvényt hozni, piros betűs napot beírni egy naptárba, de akkor lesz egy nap ünnep, ha az ember szívébe fogadja azt, ha azonosulni akar vele - hangsúlyozta Sólyom László. 
 
Nagy hősei nincsenek, de mitikus helyei vannak 1956-nak, ilyen a szegedi egyetem Auditórium Maximuma, ahol a MEFESZ megalakult vagy a műegyetem aulája, ahonnan elindult a menet a Bem szoborhoz - közölte a köztársasági elnök. Hozzátette: ezeket meg kell őriznünk, tisztelnünk kell. 
 
A jubileum kapcsán a forradalomra irányuló figyelem, a megnyíló levéltárak, a napvilágot látó dokumentumok lehetővé teszik, hogy koherens képet alkossunk az 1956-ban történtekről. A lényeg azonban az, hogy "azt a képet tudjuk meghatározni, amellyel a magyar nemzet azonosítani akarja önmagát, s ez nem a történelemkönyvek története" - hangsúlyozta az államfő. 
 
Az ünnepi szenátusi ülést megelőzően Sólyom László találkozott az 56-os események szegedi résztvevőivel, majd köszöntőt mondott az egyetem kitüntetéses doktori címeinek átadó ünnepségén.