HVG |
A budapestiek azért is jól érezhetik magukat a fővárosban, mert jobban megy a soruk, mint a vidékieknek. A magyarországi átlaghoz képest a fővárosban feleannyian vannak, akik már az alapfokú szinten kiestek az oktatási rendszerből, az itt élők között jóval magasabb az érettségizettek és a diplomások aránya (lásd ábránkat), s így persze anyagi helyzetük is jobb az országos átlagnál. Míg egy átlagos magyar családban fejenként 66 ezer forint a havi összes nettó jövedelem, Budapesten 95 ezer forint. A fővárosban még a szegénynek számító családok is - átlagosan - több jövedelemre tesznek szert: a Medián adatai szerint a teljes népességben az alsó jövedelmi negyed tagjainak fejenként havi 32 ezer forint a családi jövedelme, míg Budapesten ugyanez a csoport fejenként 51 ezer forintból gazdálkodhat. Az itt élők 40 százaléka azért szereti Budapestet, mert itt kisebb a munkanélküliség, mint az ország többi részében.
Arra a kérdésre, hogy ha esetleg összességében nem is szeretnek itt élni, a szerethető dolgok közül mit kedvelnek a leginkább Budapestben, fejből - azaz válaszukat nem előre elkészített listáról választva - azt említették a leggyakrabban, hogy szeretik a város hangulatát, valamint a szórakozási és vásárlási lehetőségek bőségét. Listáról válogatva viszont tízből nyolcan azt válaszolták, fekvéséért és panorámájáért kedvelik a várost. A megkérdezettek több mint kétharmada jónak tartja Budapestben, hogy sok az iskola, a színház, az étterem, mindenből sok van és lehet válogatni, s csaknem ugyanennyien mondták jónak, hogy nem kell messzire utazni, ha orvosra, gyógyszerre van szükség. Minden második budapesti szereti azt, hogy a fővárosban sok szórakozóhely és rendezvény van. A válaszadók közel fele kedveli lakóhelyét azért, mert terjed a szelektív hulladékgyűjtés, illetve új buszok, villamosok kerülnek az utcákra, és épül a négyes metró. Minden negyedik ember emelte ki a nagyváros emberi oldalát, többek közt azt, hogy sokféle emberrel lehet találkozni, és így könnyebb barátokat, társakat találni.
A budapestiek közlekedési szokásai egyébként jelentősen megváltoztak az elmúlt fél évben, ami nem annyira az évszakok változásának, mint inkább a legfontosabb tömegközlekedési útvonalakon zajló, sokszor nem zökkenőmentes felújításoknak köszönhető. Júliusban többen ültek autóba (a budapestiek háromnegyede), és többen szálltak biciklire is (háromtizednyien), mint januárban, köztük olyanok is, akik korábban ezt sosem tették.
A város látványa azonban csak távolról nézve vonzó a lakói számára, akiknek a közelkép már sokkal kevésbé tetszik. A legtöbben kapásból a piszkon, a dugókon, az utak állapotán és a tömegközlekedés minőségén füstölögtek. Amikor listáról válaszoltak, a budapestiek leginkább azt kifogásolták, hogy kéregetők és hajléktalanok vannak az aluljárókban és a köztereken, hogy kutyapiszok van a járdákon és a parkokban. Ezeken túl leginkább a közlekedéshez és az autóforgalomhoz kapcsolódó dolgok keserítik meg a fővárosiak életét: nagy számban elégedetlenek azzal, hogy a sok jármű miatt rossz a levegő (54 százalék), nem megfelelő az utak és a járdák állapota (49 százalék), csökken a zöld terület, mert egyre többet beépítenek (42 százalék). Nem kellemes a tömegközlekedés, rossz a járművek műszaki állapota (35 százalék), gondot okoz a parkolás (35 százalék), nehéz az elővárosokból bejönni, és gyakorlatilag állandósulnak az utakon a közlekedési dugók (34 százalék), és túl nagy a zaj (32 százalék). Az időseket jobban zavarja a zaj és a kutyapiszok, de ők azok is, akik a többieknél kevésbé tolerálják, hogy a bárok és a melegfelvonulások révén nagyobb teret kapnak a homoszexuálisok. A fiatalokat és a középkorúakat jobban bosszantja az utak és járdák állapota, valamint a parkolási nehézségek. A fiatalokat jobban zavarja a szegénység, elesettség látványa: ők jóval nagyobb arányban mondták, hogy a hajléktalanok, kéregetők jelenléte, valamint a jómódú és szegény városrészek közti jelentős különbségek miatt nem szeretik ezt a várost.
BAKONYI ESZTER