Romeltakarítás Kőbányán. Szőnyeg alá söpörtek © Túry Gergely |
"Piros fokozatú riasztás a közép-magyarországi régióra. Nyugat felől viharos (60-85 km/óra) széllel kísért zivatarok érik el a régiót, amit 90 km/óra vagy ezt meghaladó széllökés, felhőszakadás és néhol jégeső kísérhet. Csonka T. Országos Meteor. Szolg. 2006. 08. 20. 19:39" - ezt az üzenetet továbbította az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főügyeletére több mint egy óra húsz perccel a tűzijáték kezdete előtt. Való igaz, az OMSZ Magyarország-térképét csak a hét statisztikai régió szerint színezik - zöldtől citromsárgán, sárgán, narancsszínen át pirosig -, a várható időjárás kockázatának mértéke szerint. Azt pedig tényleg nem írták, hogy pont a belvárosi Duna-parton fog fákat kicsavarni az orkán erejű szél 21 óra után néhány perccel. Az előrejelzés és a józan ész ahhoz mégis elegendő volt, hogy egyetlen repülőgép se kerüljön veszélyhelyzetbe, vagy - a műfajnál maradva - hogy például Székesfehérvárott, ahol szintén tűzijátékhoz készülődtek, lefújják a programot.
Nem kellett profinak lenni a veszély megítéléséhez, számos család az interneten nyilvánosan hozzáférhető meteorológiai radartérkép vagy éppen a Budai-hegység fölött sötétedés után már jól megfigyelhetően közeledő villámlások láttán döntött úgy, nem csatlakozik a másfél milliósra becsült tömeghez. Internetes fórumok beírói figyelmeztették egymást, hogy "nagyon durva" vihar készülődik, ami pont az érintett budapesti kerületeket fogja telibe kapni. Mi több, a tűzijátékot szervező Nexus Kft.-nél is készültek a rossz időre, VIP-vendégeiknek figyelmesen üzenetet küldtek, hogy hozzanak esőkabátot, mert akár még jégeső is lehet.
A legnagyobb veszélybe azok kerültek, akik természetesnek vették, hogy ingyenes szórakoztatásuk mellett a közhatalom a biztonságukról is gondoskodik, s ha bármi veszély lenne, azt elhárítja, vagy legalábbis időben figyelmeztet rá. Amúgy az a heves zápor, ami vasárnap este 9 órakor elérte Budapestet, drámai, de korántsem egyedülálló időjárási jelenség volt, meteorológusok szerint évente 10-12 ilyen erősségű vihar is előfordulhat. Tavaly is lecsapott a Mátrára, a Bakonyaljára vagy a nyírségi erdőkre; ezúttal a fővárosban nyilvánvalóan azért okozott katasztrófát, mert emberek tömegei szinte védtelenül voltak kiszolgáltatva az elemeknek.
Demszky lehetett volna az egyik, aki időben elrendelheti a figyelmeztetést. Ám ő utóbb arra hivatkozott, hogy az általa vezetett védelmi bizottság tagjai közül senkitől sem kapott előzetes figyelmeztetést a közelgő viharról. "Két éve rajtam gúnyolódik a sajtó" - utalt a főpolgármester a hét eleji sajtótájékoztatóján arra, hogy 2004 júniusában tornádóveszélyre figyelmeztette a lakosságot, ám a szélvihar elmaradt. A katasztrófavédelem ilyesmivel aligha takarózhat, ők azonban csak három óra múltán, 23 óra 30-kor olvasták el az OMSZ időben átküldött figyelmeztetését.
A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal is többször - 20 óra 20, majd 20 óra 40 perckor - beszélt az ügyeletes meteorológus. Vagyis akár a Városháza, akár a kormány időben megkaphatta volna az értesítést. Igaz, a kancelláriaminiszter szerint - éppen ő irányította azt a vizsgálatot, amely saját apparátusának felelősségét is hivatott lenne tisztázni (lásd Balatoni gyors című írásunkat) - ez sem segített volna. Szilvásy szerint a figyelmeztetés csak pánikot okozott volna, hiszen a tömeg biztonságba juttatásához legalább 2,5 órára lett volna szükség. Amivel a miniszter persze közvetve azt vélelmezte, hogy a budapestiek és a városba látogatók csak a hatóságok által vezetve, "parancsra" tudnak fegyelmezetten viselkedni, különben a közelgő veszély tudatában még irracionálisabbá és veszélyesebbé válnak, mintha meglepetésként, felkészületlenül éri őket valamilyen csapás.
Ellentmondani látszik ennek, hogy - a HVG-nek a mentőszolgálattól szerzett információi szerint - komolyabb taposásos sérülés nem fordult elő. Pedig a szem- és fültanúk szerint leírhatatlan volt az ijedtség, sikongatás, ami a sötétben menekülő tömeget - merthogy a közvilágítást nem mindenhol kapcsolták vissza - jellemezte. Más kérdés, hogy számos üzleti és középület kínálkozott volna akár ezreket is befogadni képes menedékként, de miközben a Gresham vagy az Inter-Continental Szállodában még törülközőket, fürdőköpenyeket is adtak a rászorulóknak, több lépcsőház vagy - a biztonsági őrök sajátos helyzetértékelése miatt - az új Nemzeti Színház kapui például zárva maradtak, amiért az intézmény vezetése utóbb közleményben kért bocsánatot.
Minden tiszteletet megérdemel viszont a Roosevelt téri önkormányzati minisztérium őrségének parancsnoka, aki saját felelősségére úgy döntött, a földszinti fogadótérbe beengedi az embereket, s így történt a Miniszterelnöki Hivatal tömbjénél is. Az ugyancsak a Köztársasági Őrezred által biztosított Országház, a képviselői irodáknak otthont adó "Fehér ház" vagy a Külügyminisztérium biztonsági vezetője azonban "nem látta okát, hogy engedélyt kérjen a kapuk megnyitására", legalábbis erről tájékoztatták elöljárójukat. Szili Katalin parlamenti elnök pedig - aki utóbb őszinte megrendüléssel adott ki közleményt, az emberi élet védelmének fontosságát hangsúlyozva - vidéken volt, így nem is kezdeményezhette személyesen a kapuk nyitását. Az őrök mindenesetre a veszélyhelyzetet felismerve átjárhatóvá tették a Parlamenti előtti zárt parkolót.
Külön történet a Sándor-palotáé, hisz ez az épület is a súlyosan károsodottak közé került, következésképp a nézők inkább távolodni igyekeztek tőle, igaz, nem is engedték be őket. Sólyom László viszont a helyszínen tartózkodott, így az államfő felkérhette volna a kormányőröket az azonnali segítségnyújtásra, az emberek bemenekítésére, bár közvetlenül a védett közjogi méltóságok sem utasíthatják a kormányőröket.
Veszélyhelyzetben a segítségnyújtás jogszabályokból is levezethető kötelezettség - mondta a HVG kérdésére Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, más kérdés, hogy esetükben a kérdés fel sem merült, mert az igazságszolgáltatás központja már aránylag messze esik a Duna-parttól. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint viszont a történtek is azt bizonyítják, szükséges lenne nyilvános jogszabályokban is egyértelműen előírni, veszélyhelyzetben mire kötelesek akár a védett épületeket őrző kormányőrök.
A tájékoztatást illetően vasárnap este a tévécsatornák is leszerepeltek. A leglátványosabban a közszolgálati MTV: a tűzijáték-közvetítést 10 perc után minden átmenet és magyarázat nélkül megszakító M1-en például a reklámok után a csodaszarvasról készített rajzfilmet, az M2-n Sinkovits Imre egy régi alakítását kényszerültek "élvezni" a hírekre kíváncsi nézők. De a kereskedelmi csatornák közül is sokáig csak a Hír Tv próbált folyamatosan tájékoztatni a tragédiáról; társai csak jókora késéssel léptek a nyomába.
Cselekvés és a felelőskeresés viszonyát a legjobban talán Takács Albert helyettes ombudsman jellemezte. Az Inforádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "ha a vasárnapi tűzijáték alatt kitört viharban csak feleannyi ember intézkedett volna, mint ahány hétfőn vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna a tragédia". Lenkovics Barnabás ombudsman szerint viszont azon is érdemes elgondolkodni, nem volt-e felelőtlenség engedélyezni, hogy a vasárnap délelőtti légiparádén a gépek a tűzijátékhoz használandó pirotechnikai eszközzel megpakolt Lánchíd alatt átrepülve szórakoztassák a veszélyről mit sem sejtő nézők ezreit.
FAHIDI GERGELY