Nagyobb a pártszimpátia szerepe, mint korábban bármikor

HVG

Az önkormányzati választásokra vonatkozóan eleve lehetetlen általános előrejelzést készíteni, ráadásul az is kiszámíthatatlan, hogy az MSZP-frakció májusi zárt ülésén elmondott Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követő zavargások milyen hatással lesznek a közvéleményre. Néhány dolog azonban kiderül abból a budapesti, kecskeméti és egy országos reprezentatív felmérésből, amelyeket a HVG megbízásából az elmúlt másfél hétben készített a Medián.

Például az, hogy az idei önkormányzati választáson valószínűleg nagyobb lesz a pártszimpátia szerepe, mint korábban bármikor. A magyar szavazók nemzetközi összehasonlításban magasnak mondható pártossága 2002 és 2006 között is nőtt valamelyest, ami jól látszik a polgármesterekkel szembeni elvárások rangsorában is: jelentősen (20-ról 27 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik a fontos szempontok közé sorolták a jelölő pártokat, és a "személyes" tulajdonságok közül is a politikusabb jellemzők fontossága növekedett. De még ezek is jelentős részben az alapvető politikai meggyőződések "megzenésítésének" tűnnek: a kormánypárti szavazók például jóval fontosabbnak tartják azt a szempontot, hogy a "mostani polgármester maradjon hivatalában" (a jelenlegi városvezetők többsége kormánypárti), míg az ellenzékiek számára sokkal fontosabb, hogy "ne legyenek múltbeli politikai kudarcai".

HVG

Az, hogy a falvakban főleg független jelöltek versenyeznek, némileg csökkenti a pártok versenyét egyébként vezető Fidesz győzelmi esélyeit, hiszen a nagyobbik ellenzéki párt épp a kisebb településeken a legnépszerűbb. A parlamenti választás óta azonban a kormánypártok népszerűsége (a pártot választók körében) 15 százalékponttal esett a megyei jogú városokban és 12-vel a többi vidéki városban - mostanra tehát a Fidesz átvette a vezetést a városokban is. Budapest azonban a jelek szerint "tartja magát": bár itt is jelentősen (6 százalékponttal) csökkent az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága, a 60 évnél idősebbek mellett a fővárosiak jelentik az egyetlen olyan társadalmi csoportot, ahol továbbra is többségben vannak a kormánypárti szavazók.

HVG

Mivel a Fidesz a falvakban és vidéki városokban egyértelműen vezet, ezért valószínű, hogy a megyei közgyűlések nagyobb részében meg fogja szerezni a többséget. Az is valószínűsíthető, hogy a jelenlegi fideszes városvezetők többségét nagy arányban fogják újraválasztani a szavazók. A nagy kérdés, hogy a kormánynál általában valószínűleg sokkal népszerűbb kormánypárti polgármesterek milyen arányban tudják megőrizni a hivatalukat. A polgármester-választásnál a személyes népszerűség valószínűleg mégiscsak fontosabb, mint az önkormányzati képviselők választása esetében, amikor a szavazók többsége feltehetően pártalapon választ a számára ismeretlen jelöltek közül. Ha így lesz, a jelenleginél több helyen alakulhat ki politikai társbérlet, kormánypárti polgármesterrel és ellenzéki képviselő-testülettel.

Ami Budapestet illeti, a Medián augusztus végén készült felméréséhez képest szeptember elejére jelentősen csökkent Demszky Gábor előnye Tarlós Istvánnal szemben: a jelenlegi főpolgármester támogatottsága a teljes szavazókorú népességben 38-ról 31 százalékra esett vissza, míg a Fidesz támogatottságával induló független jelölté 25-ről 29-re növekedett. A jelenlegi állás szerint a fővárosi közgyűlésben is viszonylag szoros eredmény várható: a választani tudó "biztos" szavazók egyaránt 40-40 százaléka szavazna az MSZP-re és a Fideszre, 10 százalékuk az SZDSZ-t, 6 százalék pedig az MDF-et támogatná. A parlamenti pártokon kívül a MIÉP-nek lehet esélye az 5 százalékos küszöb átlépésére - a párt jelenleg 4 százalékon áll.

A budapesti helyzet fordítottja jellemző Kecskemétre. A kecskemétiek a fővárosiakhoz hasonlóan nagyobbrészt elégedetlenek az országos ügyek alakulásával, ám a saját városuk dolgaival többségében (három kecskemétiből kettő, míg Budapesten tízből csak négy) elégedettek, és a polgármester teljesítményét is tízből hatan jónak vagy nagyon jónak tartják. A jelenlegi polgármester, a Kecskemétet 1998 óta vezető Szécsi Gábor esélyeit növeli ugyan, hogy a kormánykoalíció szavazóinak kilenctizede őt támogatja, míg fideszes ellenlábasára, Zombor Gáborra saját pártszimpatizánsainak "csak" 77 százaléka voksolna. Ám a Fidesznek az ősz elején csaknem kétszer annyi támogatója volt a városban, mint az MSZP-nek, így a kecskeméti városatya valószínűleg nem tudja megőrizni hivatalát. Bár az ellenzéki szavazók többnyire elégedettek a polgármester munkájával, úgy tűnik, nem bocsátják meg neki, hogy a legutóbbi parlamenti választáson kormánypárti színekben indult.

BAKONYI ESZTER-KARÁCSONY GERGELY

Az országos felmérést 2006. szeptember 8-a és 12-e, a budapesti és a kecskeméti felmérést 15-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 1200, 1000, illetve 600 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minták kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így azok pontosan tükrözik a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az országos és a budapesti kutatás esetén az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék, a kecskeméti vizsgálat esetén ±3-7 százalék.