Alapszabály-változtatási tervek az MSZP-ben

MSZP-s kitűzők. Csúcsra járatnák © Müller Judit

Pest megyei kistelepülések, elsősorban Szokolya és Csörög MSZP-alapszervezetének többtucatnyi tagja, zömében egyszerű cigányemberek gondolták úgy tavaly nyáron - állítólag némi rábeszélésre -, hogy átjelentkeznek a dunakeszi sejtbe. Jövetelüknek örültek helyben, mivel az új aktivisták már a tavaszi országgyűlési - majd aztán az őszi önkormányzati - választási kampányból is kivették a részüket. Olyan kisebb településeken, például Mogyoródon, Szadán, Vácrátóton plakátoztak, ahová a régi kortesemberek csak ritkán jutnak el - mondják, akik jó szívvel vették a tömeges átigazolást. Akik ellenben kevésbé örültek, azok közül akadt, aki nemrég a párt etikai bizottságához fordult, mondván, a tömeges átjelentkezéssel egy csapásra nyolcvanról száznegyvenre nőtt a taglétszám, ami nagyban befolyásolja a döntéshozatalt.

Bár korábban botrányt okozott számos helyen az úgynevezett fantomtagtoborzás, a legemlékezetesebbet Vas megyében, majd Zuglóban (HVG, 2006. május 20.), nem sokkal azután, hogy az utóbbi kerületben tagfelvételi stopot rendelt el a pártközpont, újra megtörténik az ezerszer bemutatott trükközés. Igaz, ezúttal cizelláltabb formában. Az átjelentkezők - ellentétben például a vasi álfibiszesekkel (fiatal baloldaliakkal) - léteznek, és korábban is MSZP-tagok voltak. Az átigazolás óta első, december végi tisztújításon pedig nem újoncot, hanem a régi kádernek mondható térségi országgyűlési képviselőt, Tóth András korábbi nemzetbiztonsági politikai államtitkárt választotta elnökké a felduzzadt helyi szervezet.

A pártvezetés ráunt a mutatványra. A február 24-25-ei pártkongresszusra készült új pártalapszabály-tervezet legalábbis szigorítaná az átjelentkezést és a tagfelvételt, utóbbit - amely jelenleg egyoldalú nyilatkozattal érvényes - ajánláshoz, illetve sikeres felvételi procedúrához kötné. Az új tag pedig csak kétéves pártmunka után vehetne részt személyi döntésekben - legalábbis ez az elképzelés az országos elnökség által főbb gondolataiban megfogalmazott, a küldöttgyűlések előtt jelenleg tesztelt tervezet szerint. Ez egyébként azért is finomítást igényel, mert mai formájában ellentétes például az egyesülési jogról szóló törvénnyel, amely a tagok egyenlő jogait garantálja.

Gyurcsány a kampány idején. Fazonigazítás © hvg.hu

Az alapszabály-készítők ráunhattak az országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölt-állítás nehézségeire is. "Salgótarjánban 4 volt MSZP-tag indult egymás ellen a polgármesterségért" - érvelt az egyik szigorításpárti pártvezető a HVG-nek. Bevezetnék például az "érvénytelenség és a semmisség" intézményét, amely alapján a felettes pártszerv megvétózhatja a helyiek - akár jelöltállító - döntését. "Az MSZP vezetett, de nem irányított párt" - áll az új alapszabály szelleméről szóló, a kongresszusi küldöttek számára készült összefoglalóban. A részletes, pontokba foglalt normaszöveg-tervezet lapzártánkkor még nem készült el, s róla a végső döntést kétharmados döntéssel a kongresszus hozza majd meg.

A javaslat egyelőre egyetlen kötelező elemet tartalmaz: a helyi szervezeteknek létre kell hozniuk a választókerületi társulást. Ez az egész választási ciklusban működik majd, vezetője az egyéni kerületi országgyűlési képviselőjelölt lesz, aki, akkor is felel majd a sikeres választási pártmunkáért ha nem párttag. A társulás kiemelt feladata az együttműködés a helyi civilszervezetekkel, szakmai és egyéb érdekképviseletekkel. A támogatói kör bővítése címszó alatt a szerzők mintha plagizálnák a fő ellenlábas - amúgy annak idején erősen támadott - elgondolásait. "Olyan új szervezeti és működési megoldások is szükségesek, amelyek tagsági jogviszony nélkül is erősítik az MSZP és támogatói közötti kommunikációt" - ami a gyakorlatban szocialista "polgári körök" szervezését jelenti, erősítették meg a pártvezetésben a HVG-nek.

Az MSZP fideszesítésének jele az is, hogy a tervek szerint platformok és tagozatok csak az országos elnökség jóváhagyásával alakulhatnak (jelenleg az országos választmány elvileg évente utólag értékeli e testületeket, a gyakorlatban azonban erre nem volt példa). Az elnökség úgynevezett Szociáldemokrata Alapértékek Bizottságát hoz majd létre a tervek szerint, amely egyrészt a renitens platformokon tartja a szemét, másrészt "felügyelheti a párt programjának megvalósulását". Az 5-9 tagú bizottság tagjait a pártelnök javaslatára az elnökség kéri fel a munkára. Különösen fontos kerülni a nem pártkonform megnyilatkozásokat olyan forró politikai légkörben, amilyennek az idei tavasz ígérkezik - indokolta a HVG-nek az ötlet egyik támogatója.

Úgy tudni, továbbra sem került le a napirendről az MSZP névváltoztatása, az első, a párt önmeghatározásáról szóló fejezetet ismertető javaslat legalábbis nyitva hagyja a kérdést. MSZP-s források szerint a pártelit egyes tagjai továbbra is a - már foglalt - szociáldemokrata elnevezéssel kacérkodnak, amit az MSZP-frakcióban képviselősködő Kapolyi László üzletember vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párttal történő fúzió útján szerezhetnének meg a legegyszerűbben.