Hétfőn kezdte meg adását a minőségi könnyűzenét sugárzó 90,9 jazzy, április közepéig pedig két újabb rádióval bővül a budapesti kínálat. A Vadas Tamás üzletember érdekeltségébe tartozó Start Média Információs és Szolgáltató Kft. közlekedési és fogyasztóvédelmi témákra építő, a Hír Televízió és a Magyar Nemzet tulajdonosi körének Lánchíd Rádiója pedig hírszolgáltatással operáló, konzervatív értékrendű műsort ígér. A nagy mozgolódás után húsznál is többre nőtt a fővárosban fogható rádiók száma, amelyek pedig eddig sem fényes mérlegeredményeikről voltak ismertek. Sőt egymás után kérik az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) műsorszolgáltatási díjuk csökkentését, gazdasági ellehetetlenülésükre hivatkozva. A Rádió Deejay tavaly be is dobta a törülközőt, miután hiába várta az árbevétele 78 százalékára rúgó díj elengedését. Az árbevétele 47 százalékát befizető Roxy Rádió Kft. - amelyet nemrég vett meg a Mezz SPV Vagyonkezelő Zrt.-től a Radio Group Kft. - viszont sikerrel járt, 93 millió forintos díját a testület nagyjából a felére csökkentette. Legújabban a Juventus műsorszolgáltatásidíj-csökkentési kérelmével foglalkozik az ORTT. A nem nyereségérdekelt rádiók kategóriájában küszködő roma rádió, a Rádió C pedig múlt csütörtök óta anyagi gondjai miatt csak híreket és zenét sugároz.
A díjcsökkentési sort egyébként a két országos rádió, a Danubius és a Sláger nyitotta meg, amikor a 3,8 milliárd, illetve 3,3 milliárd forintos díjuk mérséklését érték el. Mégpedig oly módon, hogy az eredetileg hét évre szóló koncessziós időszakot öt évvel meghosszabbították, így gyakorlatilag 12 év alatt fizetik ki az általuk vállalt összeget. Ezzel precedenst teremtettek az egyéni alkukhoz. Kétségtelen, hogy a díjakat a frekvenciapályázatok alkalmával a rádiók maguk vállalták, tehát úgy is felfogható, hogy rosszul lőtték be az üzleti lehetőségeket. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fő bevételi forrást jelentő reklámokból évek óta nem sikerül nagyobb falatot kihasítaniuk, a médiaköltésekben a rádiók részesedése stagnál. A TNS Media Intelligence adatai szerint a rádiókban - listaáron - 2006-ban közel 34 milliárd forintot költöttek reklámra, ami bő 15 százalékkal több ugyan az egy évvel korábbinál, a rádiók teljes reklámpiaci részesedése azonban 6 százalék körüli maradt. A két országos rádió, valamint a médiatörvény réseit kihasználó, hálózatépítő riválisok - a Juventus, a Rádió1 és a más profilú Klubrádió - mellett a leghallgatottabb fővárosi rádiók sem tudnak labdába rúgni, mert amazok a hirdetőket vidéki közönségükkel is kecsegtetik. Legalábbis így érvelt a Roxy, amely magáról azt állította, hogy indulásától kezdve uralta Budapesten a 15-29 évesek célcsoportját.
Ilyen piaci körülmények között kérdés, mi motiválta az ORTT-t, hogy újabb szereplőket engedjen az éterbe. "Miért is ne lehetne új szolgáltatókat helyzetbe hozni? Az ORTT-nek törvényi kötelezettsége a szolgáltatók piacra lépésének elősegítése" - érvelt a HVG-nek Szalai Annamária, a testület fideszes delegáltja. "A három frekvencia rendelkezésre állt, megpályáztatásukra komoly igény mutatkozott - utalt a 15 jelentkezőre Bartha József, az ORTT műsor-szolgáltatási igazgatója, hozzátéve: - Mivel Budapest vételkörzetében már több kereskedelmi rádió működik, kizárólag nem nyereségérdekelt vagy közműsor-szolgáltatói formában lehetett ajánlatot benyújtani." Az igaz, hogy az új szereplőket nem nyomasztja a műsor-szolgáltatási díj, viszont bevételeiket ugyanarról a reklámpiacról kell megszerezniük, mint nyűglődő kereskedelmi versenytársaiknak. Ezzel kapcsolatban pedig éppen az ORTT felkérésére készült tanulmány állapította meg, hogy a testület pályáztatása nem a gazdasági racionalitásnak - például a vételkörzet eltartóképességének - szenteli a legnagyobb figyelmet, hanem egyéb médiapolitikai célokat követ.
Nehezen hámozható ki a szóban forgó három pályázat elbírálásából, mit is vett figyelembe az ORTT. Timár János SZDSZ-es delegált mindenesetre botrányosnak nevezte az eljárást, amelynek során a testület az írott és íratlan szabályokat egyaránt felrúgta. A mindhárom frekvenciára pályázó Lánchíd Rádió általános műsortervet adott be, amelyet az ORTT-iroda előterjesztéseiben hol 22, hol 42 pontra értékelt. Szalai Annamária indítványozta, hogy a testület mindhárom esetben 42 pontban állapítsa meg az eredményt, mert ugyan a kiírásban megadott speciális karakterisztikával - például magyar kortárs zenei, klasszikus zenei, nemzeti és etnikai műsorokkal - pályázóknak automatikusan jár 20 pont, ám ez a felsorolás nem zárja ki, hogy magas színvonalú, azonos értékű pályázatra ne lenne adható. Wéber János MDF-es delegált pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy a Lánchíd a műsortervére 5, az üzleti tervére és a tapasztalatra 2-2 pontot, a többi pályázó pedig a műsortervre és a tapasztalatra 1-1, az üzleti tervre 2 pontot kapjon, annak ellenére, hogy az ORTT-iroda értékelése szerint a Lánchídnak nem volt tapasztalata. Vita nem alakult ki - Timár különvéleményét leszámítva -, hiszen az aznap kiosztott frekvenciákról egyben szavaztak, mégpedig a megítélt pontszám alapján. Az ORTT-ben rég nem látott egységfront alakult ki, ezúttal ugyanis ugyanúgy szavazott a fideszes Szalai, mint a szocialista delegált Ladvánszky György.
Csak azután kezdték pedzegetni a piacon, hogy a szokatlan eljárás mögött politikai egyezség húzódhatott meg, miután az eredetileg a váci szocialista polgármester sajtóreferense érdekeltségéből egyszer csak a Hír Tv és a Magyar Nemzet tulajdonosi körének a kezébe került a Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft. (HVG, 2006. január 6.). S rögtön arra tippeltek, hogy ezzel a balosnak tartott Klubrádió ellenpárja jelenik meg a piacon, amely a versenytárshoz hasonlóan helyirádió-falásba, kvázi országos hálózatépítésbe kezd. "Célcsoportja a budapesti ember, konzervatív értékrendet követ, nem párt- és nem politikai rádió" - szögezte le a HVG-nek a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjától átigazolt Belénessy Csaba főszerkesztő. Mindazonáltal a Magyar Nemzet szerkesztőségében felszerelendő stúdióban negyvenfős stábot tervez, s ezt ugyanennyi - a Hír Tv és a Magyar Nemzet munkatársaiból verbuvált - külsős egészíti majd ki. A Lánchíd Belénessy elképzelése szerint mindenekelőtt a hírszolgálatban lesz erős, a 24 órás adás harminc krónikával és hírcsokorral, valamint naponta három hírháttérrel jelentkezik. Ami az üzleti tervet illeti, a költségeket egyelőre a tulajdonosok fedezik, bár a cél az, hogy két év múlva nullszaldót produkáljon a rádió. A frekvenciát elnyerő elődöktől örökölt műsorszerkezeten viszont máris változtatni akar a Lánchíd, bár Belénessy szerint csupán a magazinok számát kívánják csökkenteni. A műsorterv módosítását az ORTT-nek kell jóváhagynia, akárcsak a tulajdonosi szerkezet változását. Lapzártánk után határoz a testület arról, hogy a Hír Tv részesedésszerzése belefér-e a médiatörvény kereteibe, amely a körzeti műsorszolgáltatóknak megtiltja, hogy a vételkörzetükbe eső más körzeti vagy helyi műsorszolgáltatóban befolyásoló részesedést szerezzenek. A törvény szerint 25 százaléknál nagyobb tulajdonrész számít befolyásoló részesedésnek, a Hír Tv pedig a korábbi hírek alapján a Lánchídban 35 százalékhoz jutott.
Akár volt alku, akár nem, közvetlen ellentétel a szeptemberi médiacsomagban nem fedezhető fel. A 99,5-es frekvenciát elnyert Start Média Kft. a Jaguarokat forgalmazó és éppen autós plázákat gründoló Vadas Tamás üzletember érdekeltségébe tartozó Cél-Motors Gépjárműkereskedelmi Kft.-é, a törzstőke 4 százalékát pedig Boros Zoltán jegyzi. Lényegében egy évtizedes tetszhalál utáni újraélesztésről van szó, 1996-ban ugyanis a Start - ugyancsak Boros vezetésével - az első közlekedési rádióként mutatkozott be, de végül botrányos körülmények között kiszorult (a későbbi bírósági ítélet szerint jogtalanul) abból a frekvenciapályázatból, amelyet akkor az ugyancsak közlekedési rádióként indult Klubrádió nyert el. Régi koncepcióját felelevenítve a műsoridő 62 százalékában közlekedési és fogyasztóvédelmi témákkal jelentkezik majd a Start, a jelentősebb forgalmi híreket azonnal bemondják, alkalmasint azt is, merre érdemes menekülni - az információkat a mozgó riportereken kívül taxisok, rendőrök, a BKV, a Volán szállítaná, sőt légi forgalomfigyelést is terveznek. Az ORTT irodája fenntartását jelezte a műsorterv megvalósíthatóságával kapcsolatban, Boros viszont bízik benne, hogy két piaci rést is sikerül betölteniük, hiszen ilyen típusú közlekedési információkat más nem ad, és hiánycikknek számítanak a tervezett igényes magazinműsorok is.
Minőségi zenével próbál kasszarobbantással felérő teljesítménnyel előrukkolni a Magyar Jazzy Rádió Kft. Legalábbis az egykori juventusos Suri Imre ügyvezető a bemutatkozó sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egy év után a 90,9 jazzy már nullszaldót akar elérni. Mint a műsoridő nagyobb részében magyar zenét játszó közműsor-szolgáltató nyerte el a frekvenciát, amelyben - a Jazzyben a befektetői hátteret adó, a mintegy félmilliárd forint árbevételű Pannon Plakát Kft.-t összegrundoló Antal Zoltán meghatározása szerint - "könnyű jazzt" játszanak. A Suri szerint "elsősorban szerelemből" indított rádiónak azért bevételt is kell termelnie, s számításukat a jazzrajongók szűk célcsoportjában remélik megtalálni. Arra építenek, hogy a hallgatóság többsége az értelmiségi, illetve menedzserkörből kerül ki, amely a luxuscikkek hirdetőinek ideális közönsége. Igaz, a közműsor-szolgáltató óránként csak hat perc reklámidőt értékesíthet, ami fele a kereskedelmi rádiókban megengedettnek.
VITÉZ F. IBOLYA