 Takács Albert még ombudsmanként © Túry Gergely |
1979 óta foglalkozom a közjog különféle területeivel... Amikor a jogszabályok vagy a szakmai szövegek olvasásában elfáradok, akkor mindig a filozófiához menekülök -mutatkozott be Takács Albert 2001. június 18-án az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában, ahol az állampolgári jogok országgyűlési biztosának leendő általános helyetteseként hallgatták meg. A Gyurcsány Ferenc által a múlt héten igazságügyi és rendészeti miniszternek jelölt - korábban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1986-1987 között a Minisztertanács Titkárságán, 1997-től 1999-ig a Népjóléti, majd az Egészségügyi Minisztériumban dolgozó, a Miskolci Egyetemen is tanító - alkotmányjogászt a szocialisták már 1993-ban szívesen látták volna fontos állami tisztségben: őt akarták, sikertelenül, ombudsmannak (HVG, 1993. szeptember 25.). Takács így közel egy évtizedig csak mint szakértő jelent meg a közéletben: a Sólyom-féle első Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos elemző anyagaival, illetve az eutanázia bizonyos formáinak engedélyezésével kapcsolatos nézeteivel érte el a média ingerküszöbét. Hatéves ombudsmanhelyettesi működése során akkor vívott ki nagyobb figyelmet, amikor kritikát és ajánlásokat fogalmazott meg például a hepatitisfertőzött gyermekek tanulói jogaival, az egyetemi felvételi pontok kiszámítási módjával vagy például az adóhivatal és a bankok inkasszó-, illetve a parkolótársaságok büntetési gyakorlatával kapcsolatban. Az első politikai természetű bírálatot 2004-ben kapta, amikor kifogásolta Pokorni Zoltán (Fidesz) iskolaigazgatóknak megküldött kérdőíves "közvélemény-kutatását". A Fidesz szerint Takács alkalmatlanságát bizonyította azzal, hogy nem foglalkozott kellő súllyal a tavaly őszi zavargásokkal. A helyettes ombudsman egyébként már a 2002-es hídfoglalás után szorgalmazta, hogy "fogódzókat" kellene adni a rendőrségnek a hasonló esetekkel kapcsolatban. Egyetértett azzal, hogy a tüntetők ne használhassanak védőeszközöket, mondván, a gyülekezési joggal élőknek békés szándékkal kell a rendezvényekre menniük.
 Bencze itt még fináncként |
A politizáló rendőrség képét vetíti előre Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) rendészeti főigazgatója jelölése az országos rendőr-főkapitányi tisztségre. Az államigazgatásban és a fegyveres testületeknél kvázi párhuzamos karriert építő 53 éves, jogi végzettségű vezérőrnagy 1995-1998-ban, a Horn-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkáraként a gazdaságvédelmet koordinálta. Nagy áttörés nem köthető a nevéhez, holott éppen az olajbűnözés végnapjaiban került a kancelláriára a feketegazdaság elleni harc vezényletére. A vámhatóságnál viszont éppen a hivatali korrupció visszaszorításában látják eredményesnek kormánykörökben, különösen az ukrán határszakaszon tapasztalható szigorral példálózva. Némi rendőrmúlttal Bencze is büszkélkedhet. Pályáját munkavédelmisként kezdte a tápiószelei áfész-nál, majd a nagykátai tanácsban, utóbb Farmos község tanácselnöke lett. 1985-ben nevezték ki - minden testületi előzmény nélkül - Nagykáta rendőrkapitányává, ahonnan négy év múlva a Belügyminisztérium rendészeti osztályának élére került, 1990-től Farmos független polgármestere, egy év elteltével ismét mundérba bújt: Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány őt nevezte ki az V. kerület kapitányává, ahonnan a kancelláriára távozott.
Jó viszonyt ápol "befolyásos MSZP-s körökkel" - mondják róla ismerői, e kötődés azonban, ha valós, akkor volt tetten érhető, amikor nagy erőkkel küzdött, hogy földijét, az egykori életvédelmis sztárnyomozó Doszpot Pétert, az MSZP akkori országgyűlési képviselőjét kinevezhesse a VPOP különleges ügyek főosztálya élére, annak ellenére, hogy kiszemeltjének hiányzott a megfelelő végzettsége. Bencze Doszpottal kapcsolatos terve végül László Csaba akkori pénzügyminiszter ellenállása miatt hiúsult meg. A Lászlót követő tárcavezetőkkel - akárcsak az őt jelölő Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel - ugyanakkor kiváló viszonyt épített ki a reménybeli főrendőr, aki máris elsajátította jelölője "szabadság és rend" szlogenjét.
