Gárdatagok masíroznak Szerintük pusztán ízléskérdés © Stiller Ákos

A bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépéséről később dönt. A nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már engedélyezte a bíróság, hogy a felperes Fővárosi Főügyészség oldalán részt vegyen az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári perben. Szintén a felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.
 
 A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.
 
A Mazsihisz jogi képviselője a tárgyaláson arról beszélt, hogy a gárda tevékenysége és a hozzá köthető, egymásra épülő kijelentések ellentétesek az emberi méltósághoz fűződő joggal és sértik a magyar zsidókat is.
 
Az egyesület tevékenysége félelmet ébreszt az idős zsidó emberekben, akik olyan történelmi eseményeket éltek át, melyek nem ismétlődhetnek - fűzte hozzá Egri Oszkár.
 
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke arról beszélt a tárgyaláson, hogy a roma és a magyar társadalom szembeállítására alkalmas kijelentések, a cigányság egészével szembeni diszkrimináció és megfélemlítő felvonulások köthetők a gárdához.
 
A felperesi oldalon beavatkozni kívánó MEASZ képviselője szerint a Magyar Gárda nem felel meg a független demokratikus állam követelményeinek.
 
Az alperesi oldalon beavatkozni kívánó Mónus Áron a tárgyalóterem közönségének élénk derültsége közepette arról panaszkodott a bíróságnak, hogy 2007 nyarán ötször betörtek a tanyájára és a rendőrség nem tudta megvédeni, de a gárdisták "kileshették volna a tolvajokat".
 
"Nekem tehát személyes érdekem fűződik a Magyar Gárda fennmaradásához" - hangoztatta Mónus Áron, aki azt is sérelmezte, hogy Hitler Mein Kampfjának általa készített fordítását lefoglalta a magyar rendőrség, így a köteteket "Soros György boltjában" drágábban árulhatták.
 
Korábban a médiában is megjelent, hogy a Soros György magyar származású tőzsdei befektető anyagi támogatásával létrejött Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvesboltjában kapható volt - tanulmányi segédanyagként  - a Mein Kampf történészek elemzésével ellátott angol nyelvű kiadása.
 
A Jobbik, mint beavatkozó nevében Vona Gábor - aki mindkét szervezetnek egyaránt elnöke - amellett érvelt, hogy a Magyar Gárda a Jobbikkal közös "értékteremtő tevékenységet" kíván folytatni.
 
Az MVSZ pedig arra hivatkozással kíván belépni a perbe, hogy nagy értékű ingatlanokat adna bérbe a gárdának.
 
A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná.
 
A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, melyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel "effajta ízlésterror" beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.
 
Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek.
 
A Fővárosi Bíróság mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a gárda kezdeményezését.
 
A Magyar Gárda Egyesület elnökeként Vona Gábor hangsúlyozta, hogy jogsértést nem követtek el és a Mazsihisz vagy az OCÖ is kelthet félelmet bizonyos társadalmi csoportokban. 
 
Az eljárás tanúk meghallgatásával folytatódik, hétfőn már nem várható határozathozatal. A tárgyalás június 30-án folytatódik.