Ha túl jó minőségű anyag kerül forgalomba, akkor előfordul, hogy a terjesztők nem tudnak hatóanyagot mérni, és csak akkor kezdik felütni, vagyis hígítani az anyagot, amikor rájönnek erre - magyarázta a HVG-nek egy korábban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó exzsaru. Az augusztus első hetében elhunyt két miskolci és hat fővárosi heroinista "a sor elején állt", vagyis ők juthattak először anyaghoz. Informátorunk szerint a dílerek már valószínűleg kapcsoltak, így "egy darabig több ilyen eset nem lesz". Már csak azért sem, mert a rendőrök néhány nap alatt elfogták a feltételezett terjesztőket: két magyar (egy pesti és egy miskolci), valamint egy vietnami férfit. Előbbi felségterülete Óbuda volt, a vietnamié a XIII. kerület (a miskolci dílerről nem tudtunk meg bővebbet). "Az 53 éves újpesti férfi több bűncselekmény elkövetése miatt volt már büntetve, legutóbb négy évet töltött börtönben kábítószerrel való visszaélés miatt" - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A vietnami férfi viszont nem állt még eljárás alatt.
Az előzetes rendőri közlések szerint a két kábítószer-kereskedő külön terjesztői hálózathoz tartozott. A hétvégi keceli diszkódrogbalesetek pedig inkább a házi pancsolás kategóriájába tartoznak (lásd Hatásmechanizmus című írásunkat). A XIII. kerületben történt két aranylövés (a herointúladagolás szlengneve) kapcsán a szakértő azt állapította meg, hogy a heroin nem volt szennyezett, az óbudai anyag viszont más forrásból származhatott. Azt még vizsgálják a rendőrök, hogy ettől az anyagtól vesztette-e életét a két miskolci áldozat, egy 30 éves férfi és egy 22 éves nő.
Pirulák. Hajtószer? © sxc.hu |
Bár a kínai és vietnami kereskedőknél a HVG információi szerint nem csak a változó minőségű - olykor, a legális termékek közé csempészve egyenesen Laoszból vagy Burmából származó - ópiátot lehet megkapni, de füvet is, a nemesített indiai kender (marihuána) más utakon jut el fogyasztóihoz. Fűből Magyarország ugyanis önellátó. A lefoglalások tanúsága szerint nem szabadföldi drogtermesztésről van szó, hanem többnyire 1 millió forint körüli összegből nagy teljesítményű lámpákkal, csepegtetőberendezésekkel és speciális táptalajjal felszerelt beltéri növénynevelésről. A "háztáji" ültetvényeken megtermesztett 2-3 kilónyi matéria a szűkebb baráti, ismerősi kör ellátását biztosíthatja, de juthat belőle a felvásárlóknak is, akik - akár a nagybani zöldségpiacon - a kistermelők áruját osztják tovább. Ez Varga százados szerint jellemzően magyar biznisz, habár a déli határszélen az 1990-es évek jugoszláv polgárháborúi óta szerb bűnözői csoportok is részesei az üzletnek.
"A lefoglalási adatokból kiderül, hogy ma Magyarországon az ecstasy és az amfetamin fut a leginkább, a dílereknél ezeken kívül még marihuánát és jellemzően Nyugat-Európából származó kokaint szoktunk találni. Az utóbbit viszont, az ára miatt, csak kevesen használják" - véli Gratzer Gábor őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának munkatársa. Szerinte a heroint használók száma az 1990-es évek óta nagyjából stagnál. A pár ezresre tehető populációból az idén eddig 16-an haltak meg - szemben a tavalyi kilenccel. A múlt hetiek - Gratzer szerint - csak nagyobb nyilvánosságot kaptak a szokottnál. Általános rendőri vélekedés szerint aki ehhez az anyaghoz nyúl, annak számolnia kell azzal, hogy pár éven belül meghal: elég, ha alkoholt is iszik a lövés előtt vagy után, mint az egyik mostani esetben is történt.
A feketepiacról beszerzett, ellenőrizhetetlen származású és minőségű ópiátok esetében minden egyes fogyasztás életveszélyes, még akkor is, ha a hazai - igaz, csupán az intravénás használatból fakadó fertőzések elejét vevő - tűcsereprogram sikeresnek mondható. A hat éve államilag is támogatott prevenciós megoldásnak köszönhető, hogy a szakemberek megfigyelhették, miképp is alakult a heroinisták szociológiai összetétele. Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője szerint míg az ezredforduló előtt egy jól elkülöníthető ópiátos szubkultúra sajátja volt a fecskendőhasználat, ma a topmenedzsertől a lepukkant narkósig terjed a skála.
© sxc.hu |
A megdöbbentő statisztikákkal "Európa alsó középmezőnyéhez tartozunk" - mondja Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet drogpolitikai programvezetője. Szerinte - a jelenleg hatályos magyar drogtörvény és az azt betartatni hivatott bűnüldözők értelmezésével, és a legális matériákkal ellentétben - a drogok piaca keresleti, és nem kínálati alapon szerveződik. Vagyis - így Sárosi - a heroinfogyasztón nem segít, ha egy, az idén tavaszi 45 kilogrammos lefoglaláshoz hasonló nagyobb akciónak köszönhetően átmenetileg eltűnik a piacról a szer. "Aki addig heroint használt intravénásan, az az egészen más hatású speedet lövi be majd helyette" - mondja a TASZ szakértője. Esetleg kokaint vagy mondjuk barackpálinkát - ahogy azt a drogambulanciai szakértő, Szemelyácz János dunaújvárosi ópiátfüggőknél már tapasztalta. A civilek egyébként a Svájcban és Hollandiában már bevált modellt javasolják, amelynek révén az elmúlt tíz évben mindkét országban 80 százalékkal csökkent a szerrel újonnan próbálkozók száma, és az összlétszámuk sem növekedett. Ennek lényege, hogy orvosi kontrollal úgynevezett belövőszobák állnak rendelkezésre, ahol a szakemberek az erre hajlandókat átszoktathatják a gyógyszerekre, majd ki is gyógyíthatják őket. És ha már semmi nem segít: a megrögzött - a tapasztalatok alapján egyébként csekély számú - kemény mag steril körülmények között, ellenőrzött minőségű, urambocsá vényre felírt heroint fogyaszthat.
CSIKÁSZ BRIGITTA - VAJNA TAMÁS