Az ombudsmani hivatal ismertsége és elismertsége kielégítő, sőt, javult az elmúlt tíz évben, lakossági megítélésükről a Szonda Ipsos készített felmérést tavaly márciusban. A kutatásból kiderül, bár a megkérdezettek 79 százaléka legalább hallomásból ismerte az ombudsmani tisztséget, többségüknek téves képzeteik vannak hatásköréről. Ez abból látszik, hogy 72 százalék egyetértően bólintott arra az állításra, hogy: „Jó, hogy vannak ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszerítheti a törvények betartására”. Holott az ombudsman nem kötelezheti a jogsértésben érintett hatóságot a visszás helyzet feloldására, csak ajánlásokat tehet, javaslatokkal élhet ennek elősegítésére. A kutatásban részt vevők többsége azzal is egyetértett, hogy a hatóságok nem tehetik meg, hogy nem veszik figyelembe az ombudsmanok mint magas rangú személyek bírálatát. Azt az állítást, hogy felesleges az ombudsmani hivatal, ha nem kötelezheti a helytelenül eljáró hivatalokat döntésük megváltoztatására, a megkérdezettek 60 százaléka elvetette.

Megkíséreltünk választ kapni a kérdésre, hogy mennyire erős a hivatal tekintélye, s az eseteket vizsgálva arra jutottunk, hogy míg a nagy nyilvánosságot érdemlő ügyekben az elmarasztalt szervek szinte nyomban látványos eredménnyel járó lépéseket tesznek azért, hogy a panaszolt jogsértő magatartás megszűnjön, a nyilvánosság látóköréből kívül eső ügyekben már nehezebb a jogérvényesítés.

Szabó Máté © Horváth Szabolcs

Az elsőre jó és friss példa Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának január eleji közleménye, amelyben a fagyhalálok egyre aggasztóbb mértékére hívta fel a figyelmet. A lakosság és az érintett szervek mellett a kormánytól is kérte, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket azért, hogy a tragédiák elkerülhetők legyenek. A fagyhalálok híre izgatja a közvéleményt, alig telt el három nap, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ombudsmani felhívás nyomán már jogszabály-módosítást sürgetett, Molnár Csaba energiaügyi és Szűcs Erika szociális minisztereket kérte, hogy tegyenek javaslatot az ügyben.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának hivatala szerint az érintett szervek a vizsgálatok jelentős részében elfogadják az ombudsman megállapításait és önként intézkednek, hogy a kialakult jogsértő helyzetet orvosolják vagy megszüntessék.

Ezt támasztja alá Szabó Máté hivatalának tájékoztatója is, amely az ombudsmani intézmény fennállása óta közreadott valamennyi ajánlást számba veszi. A jelentés szerint az érintett szervek ötből négy esetben elfogadják az országgyűlési biztosi ajánlást, javaslatot vagy kezdeményezést. Az állampolgári jogok ombudsmani hivatala mintegy ötezer javaslattal élt a 1995 és 2007 közötti időszakban, ebből 1300 jogszabályt érintő kezdeményezés volt, melyek többségében elfogadó volt a válasz. Az ajánlások harmada törvényalkotásra, törvénymódosításra, vagy a jogszabály hatályon kívül helyezésére vonatkozott, az illetékes minisztériumok 70 százalékban egyetértettek az ombudsmani kezdeményezéssel. Az önkormányzatoknak címzett javaslatok esetén kétharmados volt az elfogadási arány.

Ombudsmanok a kezdetektől

Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Szabó Máté 2007-től Lenkovics Barnabás 2001-2007 Gönczöl Katalin 1995-2001 Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Kállai Ernő 2007-től Kaltenbach Jenő 1995-2007 Adatvédelmi biztos Jóri András 2008-tól Péterfalvi Attila András 2001-2007 Majtényi László 1995-2001 A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Fülöp Sándor 2008-tól

A hivatal szerint az elutasítás mögött nem mindig az együttműködési szándék hiánya húzódik meg. A biztosi javaslatot elutasító magyarázatok között gyakori indok például a pénzhiány vagy a létszámhiány, mely átmenetileg legyőzhetetlen akadálya annak, hogy az érintett szerv megtegye az ombudsmani ajánlásban foglalt intézkedéseket. Előfordul, hogy a módosítási javaslat jogszabályi diszharmóniát eredményezne, így előzetes módosításokra van szükség, illetve megesik, hogy az országgyűlési biztos ajánlása szerinti magatartás jogszabályba ütközik, vagy azon kívül esik.

Ilyen problémás eset például a hajléktalanok orvosi ellátása. A fedél nélkül élő emberek sokszor nem kaptak, vagy csak figyelmeztetés kíséretében kaptak orvosi kezelést, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szabály szerinti nyilvántartása alapján nem rendezett a jogviszonyuk. A társadalombiztosítási törvény kimondja ugyan, hogy a hajléktalanoknak jár az ellátás, fedél nélküli státuszukat pedig igazolni tudják lakcímkártyájukkal, az OEP nyilvántartása szerint továbbra is jogosulatlanok a kezelésre.

A törvény szerint ugyanis az egészségbiztosítási nyilvántartásba mindenki úgy kerül be, hogy az arra kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv bejelenti, a hajléktalanok ügye azonban nincs rendezve, végeredményben nincs, aki bejelentse őket, így az OEP az érvényes szabályozás értelmében nem tarthatja jogosultként nyilván őket, tehát papíron jogszerűen járnak el, a hajléktalanok joga mégis sérül. A jogszabályi háttér rendezéséig az OEP most az ombudsmani ajánlást követve, a nyilvántartást figyelmen kívül hagyva, lakcímkártya alapján egészségügyi ellátásra jogosultnak tekinti majd a hajléktalanokat.

Kállai Ernő © Horváth Szabolcs

Önmagában persze a közvélemény fokozott figyelme sem eredményezi minden esetben az ombudsmani ajánlás elfogadását. A májusban nagy visszhangot kapott monoki rendeletről hiába állapította meg Kállai Ernő kisebbségi biztos, hogy alkotmány- és törvényellenes, illetve diszkriminatív, a település önkormányzata nem vonta vissza döntését, így a rendszeres szociális segélyek kifizetését csak azoknak a munkaképes álláskeresőknek fizetik ki, akik közmunkában ledolgozzák az összeg ellenértékét. Monok önkormányzata persze nem volt köteles eleget tenni a javaslatnak, egyetlen kötelezettsége az volt, hogy a megadott határidőn belül reagáljon a megkeresésre.

Jóri András © Fazekas István

Jóri András szerint segíthetné a jogsértések megszüntetését, ha a hivatal bírságolási jogkörrel is rendelkezne. Az adatvédelmi biztos a kezelt ügyek jellegénél fogva - 2003 óta - szélesebb hatósági eszköztárral rendelkezik, mint ombudsman kollegái, jogosulatlan adatkezelés esetén módja van például tiltó határozatot hozni vagy az adatkezelő bírósághoz fordulhat. Jóri szerint Nyugat-Európában elterjedt az a módszer, hogy az adatvédelmi biztos bírságolási jogkörrel is bír, s szerinte a kisebb adatkezelő szerveknél a nyilvánossághoz fordulás helyett a hatósági jellegű szankciók hatékonyabbak volnának, nagyobb visszatartó erővel.