percről percre

Fidesz 14, MSZP 4, Jobbik 3, MDF 1 mandátum

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Fidesz 56 százalékos eredménye 14 mandátumot ér, az MSZP 4, a Jobbik 3 és az MDF 1 képviselőt juttatott ki az Európai Parlamentbe.

Most érkezett

Bokros Lajosnak nyoma veszett

Az MDF listavezetője nem jelent meg a szavazáson az előre bejelentett időre. Az újságírók a lakásán sem találták. A párt kampányközpontjában a hvg.hu-nak nyilatkozó Herényi Károly sem tudta, hol tartózkodik Bokros Lajos.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1
5 6 7 8 9 10 11

Előrejelzések: csak három párt

A Szonda-Ipsos szerint a Fidesz 16, az MSZP 4, a Jobbik 2 mandátumot szerez. A Századvég-Forsense szerint a Fidesz 17, az MSZP 4, míg a Jobbik 1 képviselőt juttat be az EP-be.

Tízből hárman szavaztunk eddig

A választásra jogosultak 30,25 százaléka, 2 430 885 ember járult az urnákhoz 17 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 32,21 százalék, a legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 26,21 százalék. A fővárosban a szavazók 37,04 százaléka adta le szavazatát.

A 2004-es EU parlamenti választáson 17 óráig 32,25 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 17.30-ig 35,66 százalék szavazott. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 33,81 százaléka voksolt 17.30-ig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 46,34 százalék volt a részvételi arány 17.30-ig. Az 1997-es NATO-népszavazáson a választók 45,74 százaléka jelent meg 17.30-ig.

Németeknél főpróba, briteknél végítélet?

A mai voksolással befejeződik a négy napja tartó "maratoni" választási procedúra, melynek során elméletileg összesen mintegy 375 millió választópolgár dönthetett az EU egyik legfontosabb testületének 736 mandátumáról. A választási folyamat legfőbb kérdése, hogy európai szinten mely pártcsaládok törnek előre, vagy esnek vissza, miként alakul arányuk a strasbourgi testületben, illetve hogy milyen lesz a szavazási részvétel, s hogy növelik-e befolyásukat a szélsőséges erők a kontinensen. Ugyanakkor a szakértők az egyes államok eredményeit is külön-külön elemezni fogják, különösen azokét, amelyek valamilyen szempontból kiemelt figyelemre érdemesek.

A külföldi államok közül ilyen Németország, mert ez alkotja a legnagyobb nemzeti "kontingenst", összesen 99 mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben. S ráadásul a mostani voksolás egyfajta "főpróba" lehet az idén szeptemberi parlamenti választások előtt, jelezve az erőviszonyok módosulásait.

Ebbe a sorba tartozik az EU másik "nagyhatalma", Franciaország is. Méghozzá nem pusztán mérete és jelentősége miatt, hanem mert az előrejelzések szerint azon országok közé tartozik, ahol a választók nem büntetik meg a kormányzatot a gazdasági válság miatt.

Nagy-Britanniában az eredménynek közvetlen belpolitikai hatása lehet: az EP-választás - ha a munkáspárt súlyos vereséget szenved - az elemzők szerint dönthet Gordon Brown miniszterelnök sorsáról, kikényszerítve lemondását.

Olaszországban az a tét, hogy az elmúlt hetek belpolitikai botránysorozatának, a Silvio Berlusconi miniszterelnököt ért vádaknak lesz-e hatása a választási eredményekre. Berlusconi eredetileg kiütéses győzelmet jósolt a kormánykoalíciónak - ám kérdés, hogy ez az új helyzetben is így történik-e.

Végül magyar szemszögből különös figyelemre érdemes a román és a szlovák eredmény - mindkét helyen a magyar kisebbség miatt. E két országot illetően a szlovák eredmény már ismert, még ha nem is hivatalos: a Magyar Koalíció Pártja megőrizte korábbi két mandátumát.

Minden negyedik magyar választó szavazott

A választásra jogosultak 24,09 százaléka, 1 935 415 ember járult az urnákhoz 15 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. A részvételi arány Pest megyében volt a legmagasabb, 25,47 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, 20,69 százalék. A fővárosban a szavazók aránya 30,44 százalék volt.

A 2004-es EU parlamenti választáson 25,50 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 27,94 százalék szavazott 15 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 24,73 százaléka voksolt 15 óráig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 35,71 százalék volt a részvételi arány 15 óráig. Az 1997-es NATO-népszavazáson a választók 36,00 százaléka jelent meg 15 óráig.

Kézigránátot találtak

Gyújtószerkezet nélküli kézigránátot találtak a Nógrád megyei Vizslás-Újlakon szombat este, amikor a bombakutatók az európai parlamenti (EP) választás előtt átvizsgálták a szavazóhelyiségeket és azok környékét.

Több tucat kampánysértést jeleztek

Harmincnyolc esetben telefonon, két esetben pedig írásban tettek bejelentést kampánycsendsértésről a választók Csongrád megyében.

Csak a bizottságnak kötelező a boríték, a választónak nem

Nem kötelező a választópolgároknak borítékba tenniük a szavazólapot, de a választási bizottságoknak ki kell adniuk a borítékokat a vasárnapi európai parlamenti (EP) választáson - mondta el Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke. A választási bizottságoknak a szavazólapokkal együtt oda kell adniuk a választóknak a borítékot is, azonban a választópolgár szabadon dönthet arról, hogy a szavazólapot a borítékba téve dobja-e be az urnába. A borítékot a választási bizottságoknak nem kell lepecsételniük, de a szavazólapot igen.

© MTI - Szigetváry Zsolt

Ötből egy magyar választó szavazott eddig

A választásra jogosultak 19,4 százaléka, 1 558 016 ember járult az urnákhoz a vasárnapi európai parlamenti választáson 13 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint. A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 20,92 százalék, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 15,53 százalék. A fővárosban a szavazók 25 százaléka adta le szavazatát 13 óráig.

A 2004-es EU parlamenti választáson 19,90 százalék, a 2003-as EU-népszavazáson 22,57 százalék szavazott 13 óráig. A 2004-es, a határon túli magyarok kedvezményes honosítása és a kórházak privatizációja ügyében kiírt országos népszavazáson a szavazásra jogosultak 18,57 százaléka voksolt 13 óráig. A 2008-as országos ügydöntő népszavazáson 26,92 százalék volt a részvételi arány 13 óráig.

Kormánypárti vereség Írországban, de a koalíció marad

Brian Cowen ír kormányfő pártja, a Fianna Fáil súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon a szavazófülkét elhagyók megkérdezése alapján szombaton készített előrejelzések alapján, illetve a szintén pénteken rendezett helyhatósági és a két parlamenti helyért folytatott időközi választásokon az első eredmények szerint. A párt a szavazatok 23 százalékát szerezte meg az EP-választáson a közszolgálati televízió és a The Sunday Independent című vasárnapi lap felkérésére készült exit poll szerint, ami azt jelenti, hogy eggyel kevesebb képviselője lesz. Az ilyen előrejelzések már urnazárás után közzétehetők, a hivatalos eredményeket azonban csak az EU összes szavazófülkéjének bezárása után hozzák nyilvánosságra.

Senki nem számított arra, hogy a Fianna Fáil elnyeri bármelyiket is a két parlamenti hely közül, de a 12, illetve a 18 százalékos szavazati arány nagyon alacsony. Mindkét helyet a fő ellenzéki párt, a szintén jobbközép Fine Gael nyerte el.

A Fianna Fáil a szavazatok 24 százalékát szerezte meg a helyi választásokon, 8 százalékponttal kevesebbet, mint 2004-ben. A Fine Gael 34 százalékot szerzett, 6,5 százalékponttal többet, mint öt évvel ezelőtt. A Munkáspárt pedig 17 százalékot ért el, 5,5 százalékponttal többet, mint a legutóbbi önkormányzati választásokon.

Cowen kijelentette, hogy a választási eredmények csalódást keltenek benne, de a Zöld Párttal alkotott koalíció kitölti 2012-ig tartó hivatali idejét.

1
5 6 7 8 9 10 11
Hozzászólások