Október 23. - az ünnepi események percről percre
Utolsó frissítés:
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődik el az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségsorozat; a parlamenti pártok külön-külön ünnepelnek. Kövesse a nap történéseit percről percre!
Most érkezett
Galéria a nap eseményeiről
© Stiller Ákos |
Percről percre
Átadták a Húsz éves a Köztársaság Díjakat
Bajnai Gordon szerint a Húsz éves a Köztársaság Díjjal kitüntetettek cselekedeteikkel előre vitték az 1989-ben alakult harmadik köztársaságot és a nemzeti cél érdekében képesek voltak összefogni. Erről a miniszterelnök a díjátadó ünnepségen beszélt pénteken a Parlamentben. Hangsúlyozta: a kitüntetettek nem csak az 1989-es fordulatkor, hanem az elmúlt húsz évben is tettek azért, hogy a Magyar Köztársaság, a magyar demokrácia jobb és erősebb legyen.
A kitüntetést Ágh Attila filozófusnak, Chikán Attila volt miniszternek, Debreczeni József közírónak, Dornbach Alajosnak, az Országgyűlés volt alelnökének, Esterházy Péter írónak, Fábry Béla pedagógusnak, Ferge Zsuzsa szociológusnak, Göncz Árpád volt köztársasági elnöknek, Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyésznek, Jancsó Miklós filmrendezőnek, Kádár Béla közgazdásznak, Kéri László politológusnak, Kornai János közgazdásznak, Kósa Ferenc filmrendezőnek, Kósáné Kovács Magda volt EP képviselőnek, Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének, Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság tagjának, Kupa Mihály volt miniszternek, Levendel Ádám szociológusnak, Nyers Rezső volt államminiszternek, Ormos Mária történésznek, Rajk László, illetve Tamás Gáspár Miklós volt országgyűlési képviselőnek ítélték oda.
Hiba nélkül értek véget a központi megemlékezések
Rendben lezajlottak az október 23-i nemzeti ünnep hivatalos központi megemlékezései tájékoztatta az operatív törzs vezetője péntek délután az MTI-t. Muhoray Árpád, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese elmondta: idén kevesebb kordonra és biztonsági intézkedésre volt szükség. A programok minden helyszínen rendben a biztonsági terveknek megfelelően zajlottak - közölte.
Az operatív törzs tagja a Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Köztársasági Őrezred, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a fővárosi védelmi bizottság képviselője, a Miniszterelnöki Hivatal, a rendezvényszervezéssel megbízott cég kapcsolattartója, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat képviselője.
SZDSZ: 1956 mindenki forradalma volt
1956 mindenki forradalma volt, aki hitt a független és demokratikus Magyarországban - mondta az SZDSZ ünnepi megemlékezésén a budapesti Új köztemető 301-es parcellájánál a párt elnöke. Retkes Attila kijelentette, amikor arról beszél, hogy az SZDSZ hogyan kötődik a forradalomhoz, nem akarja elvenni azt senkitől, aki ma távol áll tőlük, de fontos számukra 1956 emléke, és azonosulnak eszméivel. Hozzátette: mindenkit óvna attól, hogy azt gondolja, "1956 a miénk és csak a miénk". A politikus leszögezte, hogy 1956 "az akkori főszereplők közötti nézetkülönbségek ellenére a nemzeti összefogás forradalma volt". A pártelnök úgy fogalmazott, hogy aki ki akarja rekeszteni a független és demokratikus Magyarország akár egyetlen hívét is a forradalom örökösei közül, az 1956 emlékét gyalázza meg.
Emlékmű a vasfüggöny lebontásának Szentgotthárdon
A Magyarország és Ausztria közötti műszaki határzár, vagyis a "vasfüggöny" húsz évvel ezelőtti lebontásának állítottak emlékművet szombaton az eredeti szögesdrót néhány darabjának felhasználásával Szentgotthárdon, az egykori határzár helyén. Az emlékmű felavatására és az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen - Vas megye vezetői, országgyűlési képviselői, valamint osztrák tartományi vezetők mellett - a helyi német kisebbségi önkormányzat meghívására beszédet mondott Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is.
A nagykövetet a rendezvényre érkezve a Pro Natura St. Gotthard (PRONAS) elnevezésű környezetvédő civil szervezet tiltakozó táblái fogadták. Az aktivisták a Szentgotthárd közelébe, a határ osztrák oldalára tervezett szemétégető ellen tiltakoztak és "Danke nein!", "Szemétturizmus" "Begasaurus" feliratú táblákat tartottak.
Galéria a mai eseményekről
© Stiller Ákos |
Átadták az idei Nagy Imre Érdemrendeket
Nagy Imre Érdemrendet adott át Sólyom László köztársasági elnök öt kitüntetettnek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján pénteken a budapesti Sándor-palotában; az elismerésekhez gratulált Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke. A miniszterelnök előterjesztésére Nagy Imre Érdemérmet kapott az államfőtől Bak János, a Közép-Európai Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, professor emeritus, Holló József Ferenc altábornagy, a hadtudományok kandidátusa, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma főigazgatója, Horváth Miklós hadtörténész, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök és Ujságh Tibor nyugalmazott tanár.
Mécs Imre: 1956 eseményeit 1989 legitimálta
Ma nem csak 1956. október 23-ára, hanem 1989. október 23-ára is emlékezni kell; akkor ugyanis, a forradalom után harminc évvel a nép, szabadságot kapott, és legitimálta ’56 eseményeit - mondta ünnepi beszédében pénteken Szentesen, Mécs Imre. Az 1956 után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó Mécs Imre, az MSZP országgyűlési képviselője hangsúlyozta: 1956-ban „reformokat, szabadságot és függetlenséget akartunk”, de a nép túljutott a fiatalok céljain, és egy nap alatt szabadságharc alakult ki. A magyarok nem ijedek meg, szembeszálltak a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével. A küzdelem végül véres harcba torkollott november 4-én, amikor a szovjetek bevonultak.
„A sok elnyomásból kialakult egy olyan adag gyúlékony anyag, mely berobbant, és melyben a fiatalság csak a gyutacs volt”- emlékezett a politikus. Beszédében kiemelte: 1989. október 23-án a harmadik köztársaság kikiáltásával olyan alkotmányos rendszert sikerült létrehozni, amely kiállta az idők próbáját, úgy is, hogy többször finomításra szorult. Még abban az évben újra temették Magyarország miniszterelnökét és kivégzett társait. A temetésen megjelent több százezer ember méltóságteljes viselkedése lett a legitimációja az ,56-os eseményeknek.
A legnagyobb feladat annak tudatosítása, hogy mindenki felelős a jövőért, hisz sokkal könnyebb elfogadni egy lágyabb diktatúrát, mint vállalni a saját felelősséget. Mostanra hihetetlen lehetőségek nyíltak az ország és a magyarok számára, a lehetőség azonban nagyobb felelősség is - emelte ki Mécs Imre.
Orbán: sorsfordító küzdelem előtt áll Magyarország
Ez a zászló azt jelenti, hogy egy nagy, sorsfordító küzdelem kezdődik Magyarország számára - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapest XXII. kerületében, az 1948-ban lerombolt, most újjáépített nagytétényi országzászló felavatásán. "Nekünk, akik felelősséget érzünk Magyarország sorsáért, immár nem az a dolgunk, hogy a bajokon rágódjunk, hogy emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem hogy végigvigyük, amivel a történelem megbíz bennünket", hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét, aztán újjáépítsük Magyarországot - hangsúlyozta ünnepi beszédében. Orbán Viktor szerint 1956 példája azt mutatta meg, hogy Magyarország igazi hangja a józan ész hangja, nem a szélsőség, nem a diktatúra, nem a pénz, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul cselekvő, gondolkodó magyar emberek hangja. "Én ezt a hangot hallom ma is" - jegyezte meg.
Kósa Lajos: húsz év alatt nem jutottunk sehová
Hazugságban, az 56-os forradalom tagadásában született a Kádár-rendszer, és hazugságban született a demokráciánk, hiszen bölcsőjét az MSZMP ringatta 1989-ben, ennek következtében nem jutottunk előrébb az elmúlt húsz évben - mondta Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a városban tartott október 23-i megemlékezésen pénteken. A politikus úgy fogalmazott: "hazugsággal nem lehet demokráciát csinálni, márpedig ma Magyarországon az alapértékek eltorzítása, az igazság kimondhatóságának megkérdőjelezése folyik." Kósa Lajos szerint mindenki érzi, hogy a magyar demokrácia ezen az úton, a hazugság és közömbösség útján nem mehet tovább. Az 56-os forradalom igazi örökségének útján kell elindulni, azonban "az erdőből kivezető út legalább olyan hosszú lesz, mint az oda bevezető, feltéve ha nem tévedünk el."