Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett "végső menedékes rendelet" március 1-jén hatályba lépett. A rendelet a jelenleginél szigorúbb és átláthatóbb adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a gázellátó cégek számára és megerősíti a Magyar Energia Hivatalt (MEH) - emelte ki. 

Ha a hivatal azt tapasztalja, hogy egy cég nem tudja biztosítani a gázellátást, akkor annak működését 90 napra felfüggesztheti, ezen időtartamra, a feladat átvételére pedig alternatív gázellátó céget kereshet; az átvételt a lakossági fogyasztók nem érzik meg, az új szolgáltató által szabott gázár nem lehet magasabb az egyetemes szolgáltatás áránál. A gáz ára tehát nem lehet nagyobb annál, amit a hatóság hagy jóvá és a minisztérium hirdet ki - szögezte le Szollár Domokos azzal, hogy az új ellátó cég extraprofitot nem szedhet be, az előnye az, hogy új fogyasztókat szerezhet; az átvételt a lakossági fogyasztók nem érzik meg.

Az új rendszer működéséről a kormányszóvivő elmondta még, hogy a MEH  kötelezheti a gázkereskedő cégeket, hogy 3 hónapra előre rögzítsék energiaigényüket, illetve annak felhasználását; ha egy céget felfüggesztenek, akkor 60 napja lesz arra, hogy bebizonyítsa, képes az érintettek ellátására. Kiemelte: a felfüggesztéssel párhuzamosan indítja el az új a hivatal azt az eljárást, amelyben új ellátó céget keres. Először önkéntesen hirdeti meg az érintett fogyasztói kör átvételét, ha ez nem jár sikerrel, akkor az átvételre céget kötelezhet.

Szollár Domokos aláhúzta: a rendeletre a hazai gázpiac liberalizálása miatt volt szükség, hiszen 2008. július 1-je óta a fogyasztók több gázkereskedő és egyetemes szolgáltató kínálata közül választhatnak, szabadpiaci cégek látják el a szolgáltatatást, ami magában hordozza azt a kockázatot, hogy valamilyen ok miatt nem tudják ellátni feladatukat. Hozzátette: a fogyasztókról azonban gondoskodni kell.