Az MTI azután kérdezte Haraszti Miklóst, hogy Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője arra hívta fel a magyar kormányt: állítsa le a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag parlamenti elfogadásának folyamatát, s a törvényjavaslat módosítására irányuló, szakmai szervezetek bevonásával zajló nyilvános egyeztetést szorgalmazott.

Az EBESZ illetékesének közleménye szerint a javasolt törvények rendkívül aggasztók a magyarországi sajtószabadságra nézve, hatálybalépésük ahhoz vezethet, hogy az összes műsorszolgáltató politikai döntéseknek lesz alárendelve. Dunja Mijatovic e véleményét Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében is megerősítette. A sajtószabadság-képviselő továbbá felajánlotta, hogy irodája részletes szakvéleményt készít a törvényjavaslatokról.

Haraszti Miklós szerint "csak egyetérteni lehet" Mijatovic azon megállapításával, hogy bármekkora parlamenti többsége van is egy politikai erőnek, nem használhatja a sajtószabadság korlátozására, a média alávetésére.
Hangsúlyozta, az 1989-es jogállami forradalom idején a politikai konszenzus kikényszerítése érdekében döntöttek a kétharmados törvényekről, a többi között azzal a céllal, hogy a média ne kerülhessen ismét a kormány uralma alá. Ha most a kormánytöbbség irányítása alá vonja a közszolgálati médiumokat és a médiahatóságot, ellenkezőjére fordítja a kétharmadosság rendszerváltáskor kialakult szándékát - jelentette ki.

A tervezett alkotmánymódosítás kapcsán Haraszti Miklós elmondta: helyes, hogy a javaslat az eredeti tervvel ellentétben mégsem távolítaná el az alaptörvényből a véleményszabadságot. Súlyos és kártékony változtatásnak nevezte azonban, hogy a módosítás törölné az alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásának feladatát.

Hozzátette, egy demokráciában az államnak kötelessége meggátolni, hogy a média csak egy hangon szólaljon meg. Példaként említette, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban is léteznek kereskedelmi médiumok, de azok a kormánytöbbség propagandagépezetének részei - ezért nemcsak a tulajdoni, hanem a tartalmi monopólium ellen is fel kell lépni.

Haraszti Miklós szerint mivel a tájékoztatási monopólium megakadályozása a továbbiakban nem lenne alkotmányos feladat, a kormányon és a médiahatóságon nem lehetne azt számon kérni az Alkotmánybíróság előtt.
Úgy véli, a kormánytöbbség "önmagának alkotmányoz", amikor "belecementezi" az alaptörvénybe, hogy az újonnan létrejövő médiatanács elnökét és tagjait, valamint a közszolgálati kuratórium egyes tagjait az Országgyűlés választja. Az EBESZ korábbi sajtószabadság-képviselője szerint ez önmagában is szokatlan, ráadásul a kilenc évre szóló kinevezésekkel a Fidesz arra törekszik, hogy majdnem egy évtizeden át meghatározza a frekvenciához jutást, a tulajdonosi kört és így a médiapiac egészét.

A szakértő arra is kitért, hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumainak takarékossági célú összevonása támogatható volna, "ez azonban csupán ürügy arra, hogy a kormány uralma hajtsa alá a közszolgálati műsorszolgáltatás egészét". Erre utal, hogy a közmédiumokat irányító vezérigazgatók is a kormánytöbbség kinevezettjei lesznek - mondta Haraszti Miklós, hozzátéve, hogy így az ellenzék és a civil társadalom csupán "kuratóriumtöltelék" volna.

"Ez a struktúra és kinevezési gyakorlat Európában csak Kijevtől keletre, a volt szovjet tagköztársaságokban jellemző" - jelentette ki Haraszti Miklós. Szerinte a központosított médiairányítás elkerülhetetlen következménye, hogy Magyarországon, "akárcsak Oroszországban, a vélemények pluralizmusa legfeljebb a nyomtatott sajtóban és az interneten jelenhetne meg", a műsorszórás és a közszolgálati média pedig a kormány uralma alá kerülne.
Haraszti Miklós arra is felhívta a figyelmet: noha az EBESZ-nek nincs jogi hatalma, a tervezett médiacsomag olyannyira szembemegy az európai gyakorlattal, hogy a nemzetközi közvélemény aligha elégszik meg azzal az ellenérvvel, hogy a Fidesznek kétharmados parlamenti többsége van, és így bármit megtehet. Véleménye szerint a helyes az volna, ha a kormánypárt visszavonná az előterjesztést, szakmai konzultációt indítana, és nemzetközi szervezetek véleményét is kikérné a médiareform előtt.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott médiacsomag értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg önállók maradnának, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként működnének tovább. Közös felügyeleti szervük a Közszolgálati Közalapítvány lenne.
A javaslat létrehozná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. Az utóbbi tagjait a parlamenti frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság jelölné, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes képviselőcsoportok mandátumainak számával arányos volna.