szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kövér László szerint háromhetente ülésezhetne a parlament, és nem zavarja, hogy Orbán Viktor erről másként gondolkodik. Az Alkotmánybíróság 1999-ben kimondta: a háromhetes ülésezés is jogszerű lehet, ha azt minősített, vagyis kétharmados többséggel fogadja el az Országggyűlés.

"Puff neki! Már megint egy kérdés, amiben nem értünk egyet Orbán Viktorral a nyilvánosság előtt" – kommentálta a háromhetes ülésezéssel kapcsolatban Kövér László. A kormányfő ugyanis korábban úgy nyilatkozott: hiba volt ennek a bevezetése előző kormányzásuk idején. Kövér László azonban úgy gondolja, jó döntés volt, „racionálisabb energiafelhasználást és időgazdálkodást tesz lehetővé a parlamenti képviselők számára”- fogalmazott a politikus, hozzátéve azt is, hogy egyedül nem akarja erőltetni ennek bevezetését.

S valóban, több mint tíz évvel ezelőtt, 1999-ben még egységes volt ebben a kérdésben a Fidesz. Áder János akkori házelnök javaslatára háromhetenként tartott ötnapos plenáris ülést a parlament. A plenáris ülést megelőző héten a bizottságok üléseztek, míg a következő héten a képviselők megbízatásukkal összefüggő egyéb feladataikat látták el.

Még ebben az évben történt, hogy az Alkotmánybíróság is foglalkozott a kérdéssel. Kimondták: a parlament háromhetenkénti összehívása önmagában nem alkotmányellenes, az viszont már sérti az alaptörvényt, hogy az új tanácskozási rendet egyszerű többséggel kényszerítette az ellenzékre a kormánykoalíció. Döntésük szerint akár a hetenkénti, akár a háromhetenkénti ülésezés is jogszerű lehet, ha azt minősített, vagyis kétharmados többséggel vezeti be a parlament. Az akkori ítélet azt is kimondta: a plenáris ülések széles körű konszenzus nélkül történt megritkítása azonban alkotmányellenes. Azt az időt azonban nem maximalizálta, amely két ülés között telhet el, csupán annyit mondott ki, hogy az üléseknek „az ésszerű időtartamot meg nem haladóan” kell követniük egymást.

Akkoriban azzal is érveltek, hogy a vidéki képviselőknek kényelmesebb a háromhetes ülésezés. Kuncze Gábor pedig úgy fogalmazott: "Mi, akik nyolc éve itt ülünk a Magyar Országgyűlésben, fel tudjuk sorakoztatni az elmúlt nyolc év egyhetes ülésezéséből adódó pozitív és negatív következményeket. Mert az egyhetes ülésezésnek úgyszintén voltak olyan negatív következményei, hogy nem volt elegendő idő a parlamenti felkészülésre.”  „Nem mondom a háromhetes időpontról, hogy ez a kizárólagosan jó megoldás, de ennek is vannak előnyei és vannak hátrányai" - mondta egy évtizeddel ezelőtt az azóta a parlamenttből kiesett SZDSZ politikusa.

A szocialisták kormányra kerülésével visszaállt  a korábbi rend, hetente ülésezett a parlament. Így volt ez amúgy a rendszerváltás után, az Orbán-kormány felállásáig: általában hétfőn és kedden, esetleg szerdán volt két-, illetve háromnapos plenáris ülés. A 2002-es kormányváltás után Szili Katalin házelnök javaslatára visszaállt ez a menetrend. Szili akkor úgy nyilatkozott: fontos, hogy a választott ülésezési renddel ne sérüljön a nyilvánosság és a parlament kormányzatot ellenőrzését illető kötelezettsége.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!