Az Országgyűlés kétnapos ülést tart hétfőn és kedden, majd - az önkormányzati választásra tekintettel - kéthetes szünet után legközelebb október 4-én ül össze, azt követően pedig hetente lesz plenáris ülés. A kéthetes szünettel az ellenzéki pártok közül az MSZP és a Jobbik sem értett egyet. A szocialisták azzal indokolták álláspontjukat, hogy sok a munka és sok megvitatni való törvényjavaslat kerül a Ház elé. A Jobbik a feszített munka miatt mondott nemet a helyhatósági választás előtti kéthetes parlamenti szünetre.

Az ülésnapon, napirend előtt beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, a képviselők pedig többek között döntenek a Fidesz médiacsomagjához kapcsolódó két határozati javaslatról: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokról.

Előbbi szerint a médiatanács tagjait jelölő bizottság tagjaira a frakciók tesznek javaslatot. Minden képviselőcsoport egy tagot delegálhat, de a bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben. A testületben az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok érvényesülnek. A jelölőbizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki frakciók terjesztenek elő javaslatot. A határozat hatályba lépése után a képviselőcsoportok vezetői haladéktalanul javaslatot tesznek a jelölőbizottság tagjaira. A hatályba lépést követő ülésnapon az Országgyűlés szavaz a jelölőbizottság tagjairól. A médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja.

A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat értelmében a közalapítvány létrejöttével megszűnik a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete. (A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre.)

Az ülésnapon, napirend előtt igazolják a kereszténydemokrata Stágel Bence képviselői mandátumát - ő váltja Schmitt Pált a Fidesz-KDNP-frakciószövetségben -, megemlékeznek a szeptember elején elhunyt volt MDF-es országgyűlési képviselőről, Bánffy Györgyről és az augusztusi afganisztáni támadás két magyar katonaáldozatáról, majd felszólal Orbán Viktor kormányfő, a frakciók pedig reagálnak az elhangzottakra.

A határozathozatalok után lefolytatják az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját. A javaslatban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a trianoni döntéssel kapcsolatban. Hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a mai ülésnapon részt vesz Schmitt Pál államfő is.

A tervek szerint a december 15-e után kezdődő rendkívüli ülésszakon, december 23-án tartanák a jövő évi büdzsére vonatkozó előterjesztés zárószavazását. Az őszi ülésszak első napján debütál az új házelnök, a fideszes Kövér László, akit július 22-én választottak meg - augusztus 6-i hatállyal - a parlament elnökévé. Kövér László az államfővé választott Schmitt Pált váltotta a poszton.

A kormány már nyáron az Országgyűlés elé terjesztette törvényalkotási programját, amely negyvenkét javaslatból áll. Eszerint a Ház elé kerül majd egyebek mellett a 16 százalékos szja bevezetéséről szóló adócsomag, valamint a nemzeti eszközkezelőről szóló indítvány is. A negyvenkettőből - a jogalkotási program alapján - októberben mindössze négy előterjesztést fogadna el a parlament: a hagyatéki eljárásról, a mezőgazdasági támogatásokról, a katonák jogállásáról és a bioüzemanyagokról szóló törvényjavaslatokat. A legtöbb indítványt, várhatóan 11-et, a program alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fogja benyújtani, 11-et.

Orbán Viktor miniszterelnök július 7-én, miután részt vett az LMP-frakció ülésén, azt mondta, "ha visszajöttünk a nyári szünetről (...), illetve túl vagyunk az önkormányzati választásokon, akkor biztosan a mostani törvényalkotási munka tempója lassulni fog, átfogóbb lesz, kiegyensúlyozottabb lesz, több részvételi lehetőséget, hosszabb egyeztetési periódusokat kínál majd".

Az MTI szerdán úgy értesült, a parlament őszi ülésszakán az Országgyűlés működésében nem lesznek változások, átalakítások jövő tavasszal kezdődhetnek. Kövér László a változtatandó területekről már egyenként egyeztetett a frakcióvezetőkkel és a házvezetéssel. Az MTI információi szerint az új házelnök az általa kezdeményezett informális megbeszéléseken azt kérte a képviselőcsoportok vezetőitől, gondolják át, találnak-e közös nevezőt az ülésezési rend átalakításában, és ha vannak javaslataik a Ház működésének javítását illetően, tegyék meg.