Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint a kormány megbontotta a fékek és egyensúlyok rendszerét. Az aláírók a többi között ide sorolják az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, a döntést a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmondásáról, az ügyészség közjogi és politikai felelősségének "további csökkentését", a Költségvetési Tanács büdzséjének "lenullázását" és a visszaható hatályú szabályozás tilalmának "áttörését". A közlemény a jogállamiság megsértéseként értékeli, hogy a média irányítása és a hírközlés felügyelete "a kormánytöbbség meghatározó befolyása alá került".

A parlamenti többség olyan személyt választott köztársasági elnöknek, aki "nyilvánosan ígéretet tett saját pártjának arra, hogy megválasztása esetén nem fog élni azon alkotmányban biztosított hatásköreivel, amelyek kontrollt jelentenének a párt által adott parlamenti többség munkája felett" - fogalmaznak. A szervezetek szerint a kormány arra készül, hogy néhány hónapon belül új alkotmányt fogadjon el. A "forradalmi alkotmányozásokat idéző rohamtempó" azonban nem ad lehetőséget a nyilvános társadalmi vitára. A kormány az idő rövidsége miatt úgy tervezi, hogy az alkotmánynak azokat a garanciális szempontból fontos elemeit, amelyek kidolgozása hosszabb időt venne igénybe, egyszerűen kihagyja az alkotmányszövegből, és úgynevezett sarkalatos törvények szabályozási tárgykörébe utalja - írta a három szervezet.

Ez több szempontból is veszélyezteti az alkotmányos berendezkedés stabilitását. "Egyrészről nem tudni, mikor kerül majd sor a sarkalatos törvények elfogadására, másrészt mivel sem az alkotmányvédelem, sem az alkotmány stabilitását biztosító, bevezetni tervezett eljárási garanciák nem terjednek majd ki a sarkalatos törvényekre, az alkotmányos berendezkedés alapvető elemei kétharmados többséggel továbbra is könnyűszerrel módosíthatók lesznek" - olvasható a szövegben. A civilek szerint a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét sértette, hogy a 2006 őszén elkövetett jogsértésekkel foglalkozó albizottság előtt megjelenésre köteleztek bírákat.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvények kapcsán a civilek úgy vélik: a szabályozás sérti a tulajdonhoz való jogot, mert azok számára, akik több mint egy évtizede magánnyugdíj-pénztári tagok, a jogalkotó nem hagy valódi mérlegelési lehetőséget, hiszen a magánnyugdíjpénztár-tagsági jogviszony fenntartása a majdani állami nyugdíj elvesztésével jár.

"Így az átlépés nem önkéntes beleegyezésen alapul, hanem kényszerhelyzet eredménye" - olvasható a közleményben. Sérti továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozásához azonos mértékben hozzájáruló személyek között a nyugdíjjogosultság szempontjából különbséget tesz a jogalkotó - olvasható az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleményében.