Az ombudsman által kiadott közlenény a 2010 tavaszán befejezett vizsgálat eredményeként figyelmeztetett arra is, hogy a koldulás szoros összefüggésben áll az állam szociálpolitikájával, foglalkoztatáspolitikájával, a társadalom erkölcsi állapotával. Számolni kell az állampolgárok közérzetének és biztonságérzetének romlásával és azzal, hogy a probléma egyszerre szociális és rendészeti kérdés. Az ombudsman hangsúlyozta azt is, hogy 2000 márciusa óta a koldulás önmagában ugyan nem jogellenes, de szabálysértés, ha egy felnőtt gyermeket bujt fel kéregetésre, vagy vele együtt koldul, netán zaklató módon kér pénzt.

A zaklatás részletes, egyértelmű törvényi szintű megfogalmazása azonban hiányzik, a szankciók pedig a jogalkalmazó belátása, mérlegelése szerint alakíthatóak - miközben az érvényesítésük, például a pénzbüntetés behajtásának lehetősége ebben a speciális közegben amúgy is kérdéses - tette hozzá akkor a biztos.

Szabó Máté a bérkoldultatásról folytatott előző évi vizsgálata során a szakminiszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult, de a válaszok nem voltak érdemiek - áll a közleményben. Kiderült például, hogy a rendőrségnek - egyetlen vidéki esettől eltekintve - nincsenek információi a szervezett kéregetés, a bérkoldultatás, az úgynevezett koldusmaffia jelenségéről, és a jelenlegi statisztikai rendszer nem tartalmazza a "bérkoldulás", illetve a "koldulásra kényszerítés" fogalmakat.

A kommüniké emlékeztet, a belügyminiszter kijelentette, hogy - a kormányzati szándékkal összhangban - intézkedik az ország közterületeinek biztonságáról, tesz azért, hogy a koldulók esélyt kapnak saját maguk eltartására, "a kormány kommunikációja azonban eddig elmaradt". Az ombudsman most újra a valódi megoldásokat, a jogi környezet megváltoztatását sürgeti.