Beindult Orbánék szavazógépezete - percről percre a parlamentből
Utolsó frissítés:
A parlament kétharmados kormánypárti többsége az államháztartási törvény megsértésével elfogadta az újraírt jövő évi költségvetést. Megszavazták a sok vitát kavart köznevelési törvényt is - Pokorni nemjével -, illetve az önkormányzati intézmények államosítását. Megszüntették a rokkantsági nyugdíjat, amely helyett ezentúl vagy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vehető igénybe.
Most érkezett
Népszámlálási adatokhoz kötötték a nemzetiségi választást
Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről, aminek alapján 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
A Ház 294 igen szavazattal, 58 ellenében fogadta el a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusait, míg a fennmaradó részeket 291 igen voks és 57 elutasító szavazat mellett hagyta jóvá. Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a teleülésen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik.
Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy fő, ha száznál többen. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása pedig akkor eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, ahány megválasztható képviselő van.
A törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
Az új sarkalatos törvény indoklása szerint a jogszabály összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiség otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.
A jogszabály értelmében erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
A törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
Percről percre
Éjszakába nyúlik a hétfői ülésnap
Nemet mondtak a női kvótára a képviselők
A képviselők - név szerinti szavazással - elutasították az LMP és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon javaslatát is, amellyel terveik szerint megduplázták volna a női képviselők arányát a parlamentben.
Csak listára szavazhatnak a határon túliak 2014-ben
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem ezerötszáz, hanem csak ezer ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni képviselőjelölt lehessen a parlamenti választáson. Az Országgyűlés az emberi jogi bizottság erre vonatkozó módosító javaslatát hétfőn fogadta el.
Nem támogatták viszont a képviselők azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Így - ahogyan azt eredetileg is javasolta a kormányoldal - csak egy szavazatuk lesz a határon túl élő magyar állampolgároknak a 2014-es parlamenti választáson.
A parlament elé Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet.
Eldőlt: külön törvényben rendezik a kiskorúak éjszakai védelmét
Az Országgyűlés többsége támogatta, hogy a családvédelmi törvényben rögzítsék: a szülők kötelessége - külön jogszabályban foglaltak szerint - gondoskodni kiskorú gyermekük felügyeletéről, ha az éjszaka közterületen vagy szórakozóhelyen tartózkodik.
Ennek kimondását a parlament ifjúsági bizottsága javasolta, arra hivatkozva, hogy a közterületen, illetve szórakozóhelyen éjszaka felügyelet nélkül eltöltött időben "számos gyermek válik bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé".
Két fideszes politikus korábban módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a családvédelmi törvény mondja ki: a szülők kötelessége gondoskodni 14 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha az este tíz és reggel hat óra között közterületen tartózkodik. Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc ugyanígy előírta volna, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell 16 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha este tizenegy és reggel hat között szórakozóhelyen van. Ezeket a módosító indítványokat azonban nem támogatták a törvényjavaslat kereszténydemokrata előterjesztői.
A családvédelmi törvényről várhatóan következő ülésén dönt a parlament.
Elfogadták a magán-nyugdíjpénztári járulékok megszüntetését
Elfogadta a parlament hétfőn azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.
A javaslat szerint - amellyel a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót is rögzítő, a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészült ki - a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
A jogszabály egészéről várhatóan pénteken dönt az Országgyűlés.
Pár százan tüntetnek a Parlament előtt
Pár százan demonstrálnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt. A Hálózat a Tanszabadságért egyesület a köznevelési törvény elfogadása ellen tüntet.
Már izzítják a szavazógépeket
Az azonnali kérdések után az egyszerű kérdések következnek. Folyamatos tudósításunkat ezért befejezzük, de a fontos eseményekről továbbra is beszámolunk. A kérdések után a családok védelméről és Magyarország címeréről szóló törvényjavaslatok módosítóiról szavaznak, majd tíz törvény zárószavazása következik.
Az Országgyűlés mai munkája a jövő évi költségvetés zárószavazásával ér véget.
Így szorítja meg Orbán a dohányosokat
Magasabb lesz a dohánytermékek jövedéki adója és a korábban tervezettnél gyorsabban emelkedik majd az adó - derül ki az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosítójából. A javaslat a költségvetési kiigazító csomag része, de a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvénymódosításhoz nyújtotta be a bizottság kormánypárti elnöke.
"Vakondokokat" keres Orbán a Fideszben
Elbeszélgetne a miniszterelnök-pártelnök azokkal a fideszes vagy KDNP-s képviselőkkel, akik nem támogatták múlt hét kedden az Országos Bírói Hivatal élére jelölt Handó Tündét a parlamenti szavazáson. Bár az igen voksok száma és a két kormánypárti frakció létszáma közt mindössze négy voks a különbség, Orbán mégis tudni véli, hogy a titkos szavazáson a Fidesz-KDNP-ből hatan nem álltak ki Handó mellett.
