Jegybankos hátraarc és lex Schmitt - percről percre a Parlamentből
Utolsó frissítés:
Letette az esküt az új miniszter, Varga Mihály, akinek kérésére a Fidesz-frakció elhalaszthatja az IMF-nek nem tetsző jegybanktörvény-módosítást. Újra elfogadhatják az Áder János által visszadobott médiatörvényt. Percről percre a Parlamentből.
Most érkezett
Átment a lex Schmitt
Az Országgyűlés 260 igen, 80 nem szavazattal elfogadta Matolcsy György módosító indítványát, ami arról szól, hogy nem vehetik el Schmitt Pál fizetését.
Percről percre
Schmitt privilégiumai
Schiffer András, az LMP képviselője közölte, egyetértenek azzal, hogy a volt köztársasági elnökökre is vonatkozzon törvény, ezzel is elismerve közéleti szerepüket. Az azonban problémát vet fel, hogy a volt államfőt megillető privilégiumokat a sarkalatos törvényekbe akarják foglalni. Ez nem másról szó, mint a Schmitt Pálnak járó kiváltságoknak az alaptörvénybe foglalásáról. Önöknek nem fontos az emberek szociális biztonsága, de a volt köztársasági elnök privilégiuma igen! Harangozó Tamás az MSZP részéről azt mondta, hogy ezzel tízmillió forintokat szórnak el adófizetők pénzéből, a Fidesz ezzzel a pofátlan végkielégítések kormánya lesz. Nem látják önök, hogy emberek millióit csapják arcul? - kérdezte a szocialista politikus. Ha így haladnak, a hátralévő két évet nem töltik ki - tette hozzá. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) megkérdezte, miért kell megváltoztatni az alaptörvényt. Jogilag nem megalapozott és az emberek méltóságát is sérti. Mi nem támogattuk korábban ezt az alaptörvényt, viszont egyértelmű volt, hogy mi a köztársasági elnök jogállása. Ezt akkor a Fidesz még jónak mondta. Három olyan személy van, akiről volt köztársasági elnökként szó van, és az utolsó, Schmitt Pál esetében a módosításnak kimondottan rossz üzenete van. Neki önmérsékletet kellene tanúsítania - vélte Gaudi-Nagy Tamás. Lamperth Mónika (MSZP): az alkotmányügyi bizottságban megkérdezték, mi indokolja azt, hogy változtatni kell a szabályokon. Az alaptörvényt, ha már módosítani akarják, azokban a kérdésekben kellett volna, amelyek az emberek számára különösen fontosak. Szilágyi György a Jobbik részéről azt mondta, hogy megpróbálják magukat bebetonozni, ez a törvény semmi másról nem szól, és aFidesz után következő kormányok, így a Jobbik-kormány nyögje a terheit. Schiffer András ezek után megjegyezte, várna egy magyarázatot arra, miért szükséges a volt köztársasági elnök privilégiumainak kétharmadhoz kötése.
A DK az LMP-s javaslat mellett
Családtervezés Fidesz módra? - tette fel a következő kérdést az MSZP-s Varga László. Még ötletnek is rossz, hogy Magyarországon új adókat vessenek ki. Az emberek ugyanis így nem tudnak tervezni - mondta Varga László -, a jogbiztonságot kérdésessé teszi. A kormány ne a szegényekkel fizetesse meg saját kormányzásuk árát - közölte, megjegyezve, hogy rossz az irány. Kolber István, a Demokratikus Koalíció tagja közölte, támogatják Vágó Gábor és Scheiring Gábor javaslatát. Az egykulcsos adó antiszociális és igazságtalan - hívta fel a figyelmet a politikus. "Önök nem mernek a tehetősek vállára több terhet tenni!" Scheiring Gábor megköszönte az egyöntetű ellenzéki támogatást és leszögezte, hogy az általa benyújtott törvényjavaslat csökkentheti a gazdasági élet kiszámíthatatlanságát. "Nem az adóötlettel van bajunk, a mi javaslatunk csupán megköti a kormány kezét, hogy évente kétszer lehessen új adót kivetni." Az Országgyűlés 89 igennel és 255 nemmel egy tartózkodás mellett elutasította a törvényjavaslat tárgyba vételét.
LMP: kétszer legyen módosítható évente az adótörvény
Az LMP azt szeretné elérni, hogy vegyék tárgysorozatba azt a javaslatukat, amely szerint évente maximum kétszer lehessen adótörvényeket módosítani. A párt szerint az oligarchákon kívül senki nem tudja, mi van az egyes törvényekben.
A Jobbik támogatja a törvényjavaslatot, mert szerinte "egy normális országban erre nem lenne szükség, nem kell törvénybe foglalni, hogy előre köszönjünk a nőkre, vagy hogy kopogjunk, ha valahova bemegyünk, de itthon nem árt az önkorlátozás."
Vége az interpellációknak
Vége az interpellációknak - mondja a házelnök, most a részletes vitára bocsátások következnek.
Jobbik: minden fronton a revízióért
Gaudi-Nagy Tamás újra visszatér Trianonhoz. "Egy diktátumot elfogadni soha nem lehet, és az önrendelkezés jogáért küzdenünk kell, felül kell vizsgálnunk. A felülvizsgálat más szóval revíziót jelent. Minden fronton ezért kell küzdenünk, egyedül a magyarság számára nincs még megnyugtató változás. A Székely Nemzeti Tanács Erdélyben ezt tűzte a zászlajára. Kívánja-e a kormány ezt a törekvést teljes mellszélességgel támogatni? Székely testvéreinkkel együtt várom a válaszát" - fogalmazott a jobbikos.
Semjén Zsolt helyett Rétvári Bence a kijelölt válaszadó. "Az alaptörvény világosan fogalmaz: Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar emberekért."
Gaudi-Nagy felháborítónak tartja, hogy egy ilyen fontos kérdésnél Semjén kimegy a teremből. "Igen vagy nem? A magyar ember világosan beszél. Itt az ideje annak, hogy a székelyek mellé álljon a magyar kormány" - mondja most már indulatosan Gaudi-Nagy.
Munka, kenyér és tisztességes bér
Nyakó István (MSZP) azt szeretné tudni, miben reménykedhet az ifjúság, amikor a KSH adatai szerint minden negyedik fiatalnak nincsen munkája. A 30 év alattiak fele külföldre menekülne, idéz egy Tárki-jelentést Nyakó. "Munka, kenyér és tisztességes bér a megoldás" Nyakó szerint.
Czomba Sándor államtitkár megköszöni Nyakónak, hogy a parlament elé hozta a témát. "Ez egész Európában hatalmas probléma" - mondja Czomba, aki pozitívumként hozza fel a Start-kártyát, amiből már 30 ezer darabot váltottak ki. Támogatni fogják azokat a fiatalokat, akik saját vállalkozást akarnak indítani, a gyakornoki programra is lesz pénz. "Ennél nagyobb a baj. Az 58 ezer álláskereső egy nagy részének semmilyen képzettsége nincsen, ez a baj."
LMP: drámaian visszaestünk
Szilágyi László szerint Magyarország drámaian visszaesett az európai egészségügyi listán. Nincs betegjogi központ, így ez nem is csoda - mondja az LMP-s politikus. Szerinte a szűrések elérése romlott, a gyógyszerellátás esetében is romlottak a mutatók, a tájékoztatás terén is rosszul állunk. Hogyan szeretné a tendenciákat megfordítani a kormány? Szilágyi kíváncsian várja Balog válaszát.
Az Emmi első embere szerint valósak a problémák, bár nem érti, Szilágyi számlálója miért csak az elmúlt két évre vonatkozik, és ezután hosszasan elmúltnyolcévezik. "Még nem értünk az út végére, de a negatív folyamatokat részben sikerült megállítani: a kórházi adósságállomány részben csökkent, nőnek a bérek, de nem szűnt meg a betegjog, mert a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ezt ellátja. Kiemelten figyelünk a rákszűrésekre, a különböző népegészségügyi programokra. A gyógyszerhelyzetet sem hagyja ki a sorból, erről a szokásos szlogent mondja.
Szilágyi szerint ezt a jelentést nem lehet elbagatellizáni. "Azt ígérték, hogy megmentik az egészségügyet, ami nem sikerült, mert a rendszer az összeomlás szélén van." Ebből kiderül: a képviselő a választ nem fogadta el, szemben az Országgyűléssel.
Jobbik Konkrét Szávay István
A felvidéki magyarokat ért sérelmekről kezd hosszas felsorolásba a jobbikos Szávay. "Önök továbbra is hallgatnak: milyen konkrét lépéseket tesznek a folyamatos jogsértések ellen, konkrétan a nyelvtörvény visszavonására." A "konkrét" szó ebben a kérdésben több mint tíszer hangzott el, s valamennyi konkrét szót jól meg is nyomta hozzá.
Németh Zsolt nem érti, az-e a baj, hogy hallgatnak, vagy az, ha párbeszédet folytatnak. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban értünk el eredményeket, az állampolgársággal kapcsolatban is megoldást szeretnénk - mondja az államtitkár.
Hiller egyértelmű kérdésre egyértelmű választ vár
"Egyszerű és egyértelmű kérdéseket teszek fel, ezért egyértelmű és egyszerű válaszokat várok - kezdte felszólalását a felsőoktatásról Hiller István. "1. Tovább csökkentik-e az állami helyek számát? 2. Kevesebb pénzt terveznek-e adni a felsőoktatásnak? 3. Van-e olyan tervük, hogy növelik a tandíjas, és csökkentik az államilag finanszírozott helyek számát?"
Balog hálás azért, hogy Hiller feltette a kérdéseket, mert így el tudja oszlatni a kételyeket. Nem, nem csökkentjük az állami helyek számát, a felsőoktatás finanszírozását most gondoljuk újra, a felsőoktaási intézményeket meg kell erősíteni. Tandíj nincs, 10-ből 7-en az állam pénzén tanulhatnak.