Hoffmann Rózsa tervét bírálták
Utolsó frissítés:
A sztrájk árnyékában tart vitanapot az Országgyűlés az oktatás államosításáról. Pokorni Zoltán szerint nem lett volna szükség ilyen drasztikus lépésére, a Fidesz szakpolitikusa szerint téves lenne egy kaptafára nevelni a gyerekeket. Hiller István azt mondta, hatalmas káoszt okoz a január 1-től életbe lépő új oktatási rendszer.
Most érkezett
Pokorni odaszúrt az oktatási kormányzatnak
Veszélyes minden olyan lépés, ami egyfajta masszív egészként tekintene a gyerekekre. Mint mondta, minden gyerek más és más, nem szabad egy kaptafára tanítani a gyerekeket. Nem szabad szerinte megmondani, ki hogyan akar tanulni, milyen nyelvvel akar kezdeni.
Percről percre
Pokorni: szükség van a diplomásokra
Ebben a nehéz időszakban is fel kell néha szegni a fejünket, hogy megvizsgáljuk, jó célokat követünk - mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz oktatási szakpolitikusa szerint sokat hallani azt az érvet, hogy kevés a vízvezeték-szerelő, és inkább rájuk, nem a sok munkanélküli diplomásra lenne szükség.
Ezzel az állítással azonban Pokorni szerint sok a gond. Egyrészt a fiataloktól nem várhatjuk ezt, ezek a szakmák alulfizetettek, ráadásul a szülők arra törekednek, hogy gyermekük magasabb képzést szerezzen. Akik taníttatják gyerekeiket, azoknak van igaza - közölte. A politikus szerint minden statisztika azt mutatja, szükség van a diplomásokra.
Pokorni kezd
Pokorni Zoltán kezdi meg a vezérszónokok felszólalását.
Hoffmann számít a tanárokra
A pedagógusok helyzete nagyot romlott - ismerte el Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy nagyon nagy szükség van elégedett pedagógusokra az oktatás átalakításához.
A béremelésről azt mondta, vannak olyan nyilatkozatok, amelyek még bíznak abban, hogy nem csúszik a beígért béremelés.
A természettudomány lesz a kitörési pont
Hoffmann Rózsa úgy tűnik, felismerte a középiskola és az egyetem közötti összefüggést. Mint mondta, a közoktatásban megváltozik a természettudományok tanítása, azaz az általános iskolában például több lesz a kísérlet. Erre szerinte azért van szükség, mert hiába emelik az államilag támogatott egyetemi férőhelyek számát, ha a tanulóknak hiányos arról az ismerete.
Tisztességes gyerekek építik majd a társadalmat
Hoffmann szerint az oktatás távlati célja, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik a tisztességes munkára épülő társadalmat építik majd.
Az oktatás nem szolgáltatás
Mint mondta a nevelés az alaptörvényen túl, számos törvényben megjelenik. Ez Hoffmann szerint azért fontos, mert a gyerekek eltévelyedtek a "média világa miatt". Hoffmann szerint ráadásul mostantól az oktatás nem pénzért vehető szolgáltatás lesz, hanem egyfajta közszolgálat. Azaz az egyén boldogulása egybecseng a közösség érdekével.
Hoffmann egyelőre nyugodt
Az oktatási államtitkár egyelőre szorgosan olvassa fel a beszédét, amely arról szól, hogy a kormány magas színvonalú oktatást fog biztosítani.
Az oktatási államtitkárság szerint ugyanis a gyerekek közötti különbség nem csökkent, azaz még mindig számít, melyik gyerek hova születik. Az iskolarendszer egysége komoly repedéseket mutatott - mondta. A jövő évi átállástól egységességet vár Hoffmann.
Hoffmann: minden a gyerekekért van
Az önkormányzatok adóssága miatt kell az iskolákat államosítani - nagyjából így summázható a kormány álláspontja, hogy miért veszi át az állam az iskolákat. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felszólalásában azt mondta, a köznevelési törvény a gyerekekért van.
2008-ban történt az a változás, ami jelentős mértékben rontotta az iskolák helyzetét, mivel az akkori kormány 33 milliárdot kivont az oktatásból. Ehhez képest Hoffmann szerint az Orbán-kormány valamennyire tudta növelni.
A sztrájk árnyékában
Az MSZP kezdeményezte, de a Jobbik és az LMP is támogatta a politikai vitanapot. Mesterházy Attila indítványában a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontjára emlékeztetett, amely szerint a köznevelés rendszerének átalakítása nincs megfelelően előkészítve, valamint arra, hogy az érdekképviselet az ország érdekeivel ellentétesnek tartja az iskolák szakmai önállóságának radikális csorbítását, a gazdálkodási jogosítványok elvonását, a szakképzés átalakítását, a tankötelezettség idejének csökkentését, az intézményrendszer állami fenntartásba vételét és a helyi önkormányzatok kiszorítását a fenntartói feladatokból.