Az elnök szerint maga kérte a meghallgatást, annak érdekében, hogy alaposabban bemutathassa az alkotmánybírósági eljárásban egyedi alkotmányjogi panaszok alapján vizsgált bírósági ügyáthelyezés jogintézményét.

Handó Tünde a több mint egyórás meghallgatáson a testület teljes ülése előtt ismertette, hogy milyen objektív mérce és eljárási rend alapján jár el a hivatal. Elmondta azt is, az intézmény célja, hogy a leterhelt központi bírósági régió egyes bonyolult ügyeit áttegyék más bíróságokra, azért, hogy lényegesen hamarabb lezárulhassanak az eljárások.

Az ügyáthelyezés intézménye 2011 óta létezik, akkor 13 ügy áthelyezéséről döntöttek. 2012-ben 42 ügyet helyezett át az OBH elnöke,  ezek nagyobb része gazdasági per volt, és csak kisebb része büntetőügy. 

Az elnök a meghallgatáson a jogintézmény bemutatását követően kérdésekre válaszolt. Handó Tünde kiemelte, hogy mindig csak a hatályos szabályozás alapján járhat el, annak tartalma pedig a jogalkotó döntésén múlik.

Most az Ab-n a sor, hogy az alaptörvény mércéje alapján vizsgálja a bírósági ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályozást, amely változott ahhoz képest, amelyet a jelenlegi alkotmánybírósági eljárásban vizsgálnak. Változott például abban a vonatkozásban, hogy tavaly tavasszal még nem lehetett fellebbezéssel élni az ügyáthelyezésről szóló OBH-elnöki döntés ellen, azóta azonban már a Kúriához lehet fordulni.