„Sajnos van két üdülőterületünk a városban, amit nem tudunk megvédeni.” – mondta a hvg.hu helyszínen lévő munkatársának Zsigó Róbert polgármester. – „Ez a két terület a Duna fürdő és a Nagypandúr sziget. Az itt élő lakosságot már múlt pénteken elkezdtük értesíteni, mindenki tud a megszervezés alatt lévő kitelepítésekről.” A várost magát nem fenyegeti az ár, több mint tízméteres vízszintig tartanak a gátak. Azonban az említett két üdülőövezet védművei nem képesek megbirkózni a várható vízmagassággal.
Külön gondot jelent a városvezetésnek az, hogy az árvízzel veszélyeztetett területeken nem kizárólag üdülő házak vannak, többen életvitelszerűen élnek az ártérben. Őket az önkormányzat helyezi el kollégiumokban és ifjúsági szállókon abban az esetben, ha ez nem megoldható önerőből rokonoknál, családtagoknál.
A két hatalmas terület kiürítése elkerülhetetlen. A védelmi törzs ülésén megjelentek a közműszolgáltatók, a katasztrófavédelem, a rendőrség, és az operatív beavatkozók szakemberei. Aprólékosan dolgozták ki és osztották fel a feladatokat – mint a polgármester mondta – gördülékenyen megy a szervezés. „A Duna mellett, mondhatni vízi emberek vagyunk, fel vagyunk készülve egy-egy áradásra.” – mondja munkatársunknak már az ártérben Telek Zoltán közbiztonsági referens. „Az emberek megszokták, hogy némely áradásnál ki kell, hogy költözzenek az ingatlanaikból, így ezzel nincs baj. Az okoz gondot most, hogy változott a katasztrófavédelmi törvény, így a kiköltözés nem egy opció az itt lakóknak, hanem mostantól kötelesség.” – mondta a referens.
Keményebb a törvény
Az eddigi évek kitelepítéseinél a lakók – saját felelősségükre – bent maradhattak az ingatlanjaikban. A megújult törvényi szabályozás azonban ezt már kizárja. A most elrendelt evakuáció után, „élő ember nem maradhat bent a területen” – közölte Telek Zoltán. A Duna gemenci oldalán, már kilépett a medréből. Ez az a terület, ahonnan az első lépcsőben kell kitelepíteni az embereket. Komoly munka lesz ez, hiszen az ingatlantulajdonosok nem szívesen hagyják magukra a vagyonukat, hiába a hatósági felhívás, csónakjaikkal beeveznek a tiltott területre.
„Ez több veszélyt is hordoz magában.” – mondta Telek. „Az egyik, hogy az áradó Dunának iszonyatos erejű a sodrása, életveszélyben vannak azok, akik bemerészkednek. Ha valaki bajba kerül, hatalmas energiákat emészt fel a mentésük, amit az árvízi védekezéstől kell elvonni. A másik, hogy akármilyen kis hajómozgás is hullámokat gerjeszthet és a hullámzó, megemelkedett víz könnyen átlépheti a gátakat.”
Miközben a referens az árteret és az egyre emelkedő vízszintet mutatta, sorra érkeztek autóikon a területen élők. Valamennyien pakoltak, csomagoltak és költöztek ideiglenes lakhelyekre. Ők tudák, hogy felesleges is lenne ellenállni a határozatnak, sem villanyuk, sem egyéb közműszolgáltatásuk nem marad, azokat lekapcsolják. „Én a lányoméknál leszek ezekben a napokban, bent a városban” – mondta egy asszony az autója ablakán kikönyökölve. „Csak bizakodni tudok, hogy hamar levonul az ár. Kétszintes a házunk, és mindent felhordtunk az emeletre, ne érje a víz.” Az ártérben lévő vendéglátósok azonban nem pakoltak. Az épületük magasabban van, mint amit a várt vízszint el tudna érni. Egy vendéglő tulajdonosa elmondta, ők egyszerűen csak bezárnak.
„Ha az a víz lesz, amit mondanak, hozzám nem jön be. A 960 centiméteres szint nekem még jó, bő harminc centiméterrel fentebb vagyok – mondta a hvg.hu -nak Tádity Tamás csárdatulajdonos. „Nekem szerződésem van az áramszolgáltatóval, a csárda külön tápláláson van a hűtők miatt.” Azonban, amint a vízszint eléri a 860 centimétert, neki is zárnia kell és alávetni magát a kitelepítésnek.
A veszélyeztetett területen élők aggódnak. Leginkább a magukra hagyott értékeiket féltik. Az önkormányzat azonban mindenkit igyekszik megnyugtatni azzal, hogy a kivezényelt rendőrökön túl, a polgárőrség is részt vesz a vagyonvédelemben. Folyamatos lesz a járőrözés, nem csak a szárazon maradt közutakon, de vízen is. „Lehet, hogy a vízirendőrök több kárt okoznak, mint hasznot!” – mondta egy helybéli férfi a csárda előtt. „A rendőrségnek is, a tűzoltóságnak is mély merülésű csónakjai vannak, amik tolják maguk előtt a vizet. Hiába védekezünk homokzsákkal, vagy bármivel, ha a motorcsónak betolja a konyhámba a vizet!” – dohogott.
Ha a vízügyi szakemberek becslései nem csalnak, rövidesen több mint kilenc és fél méteres árhullám érkezik Bajára. A közép-Duna mentén egyelőre nincs különösebb aggodalomra ok. A hvg.hu munkatársa Bajától egészen Kalocsa magasságáig járta sorra a Bács megyei oldalon fekvő településeket, ám mindenhol nyugodtak úgy a lakosok, mint a települések vezetői.
Bár, nyilatkozni egy települési vezető sem akart az ügyben, azt sikerült megtudnunk, hogy szinte mindenhol úgynevezett „ezres gát” van, ami azt jelenti, hogy tíz méteres vízállásig véd az ártól. Bács-Kiskun megye Duna-parti településeinek egyes részein ugyanakkor szünetelhet az áramszolgáltatás péntektől az áradás levonulásáig - tájékoztatta az EDF Démász szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a Dunán szerdától jövő péntekig magas vízállás várható, ezért a társaság szolgáltatási területén, a bajai üzemeltetési régióban több településrészt és ingatlanokat érinthet az árvíz. Egyes területek részben vagy egészben víz alá kerülhetnek, ezért ezeken - a vízszint emelkedésétől függően - az EDF Démász szünetelteti a villamosenergia-szolgáltatást.
Szünetelhet az áramszolgáltatás az árvíz miatt a következő helyeken: Harta (Duna-szigeti ingatlanok); Foktő - Meszes; Sükösd - Ósükösd; Érsekcsanád (Révcsárda és a Duna menti ingatlanok a töltés és a vízpart között); Baja (Méhész-fok, Dunafürdő, Nagy-Pandúr-sziget, Petőfi-sziget); Szeremle (Vadászház); Dunafalva (a Duna menti ingatlanok, zártkertek); Újmohács (a Duna-parti ingatlanok). Az EDF Démász a szolgáltatás szüneteltetéséről plakátokon és a polgármesteri hivatalokon keresztül is értesíti az érintett fogyasztókat.