Az enyhébb szankciót az új büntető törvénykönyv (Btk.) indokolja, amely kedvezőbb az adott bűncselekményt illetően, így a törvényszéknek ezt kellett alkalmaznia. Szintén az új Btk. rendelkezései alapján T. Rudolf büntetése kétharmad részének letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.

A jogerős ítélet szerint T. Rudolfnak 30 napon belül ki kell fizetnie csaknem 5 millió forintot a károsultaknak. Az elsőfokú ítéletet a Debreceni Járásbíróság múlt év májusában hozta meg, az új Btk. pedig 2013. július elsején lépett hatályba.

T. Rudolf 2007-ben alapított céget, amelynek fő tevékenységi köre hirdetés volt. Bt-je autótulajdonosokkal kötött reklámszerződéseket, a gépkocsikra a bt. által biztosított öntapadós matrica került fel reklámhordozóként. A szerződések szerint a gépkocsi-tulajdonosoknak munkanapokon legalább napi 30 kilométert kellett megtenniük, és ezért 40 ezer forint havi díjazásban részesültek.

A hirdetési szerződések feltétele az volt, hogy a sértettek 95 ezer és 215 ezer forint közötti óvadékot adjanak át. A vádhatóság szerint a cég Debrecenen kívül Miskolcon, Szolnokon és Egerben is tartott fenn fiókirodát, ahol a vádlott és üzletkötői sorra kötötték a szerződéseket. 

A csalássorozatban a bírósági tényállás szerint 20,5 millió forint folyt be, és mintegy 6,5 millió került vissza az autótulajdonosokhoz, így mintegy 14 millió forintnak veszett nyoma. Annyit lehetett megállapítani, hogy a férfi életkörülményeinek javítására, autóvásárlásra és szórakozásra fordította a pénzt.

A Debreceni Törvényszék másodfokú büntetőtanácsának elnöke, Felegyiné Szabó Ágnes indoklásában kiemelte: T. Rudolf maga is bevallotta, hogy az Il Ferro ötletéből merített, kiderült, hogy pénze vagy értékesíthető terméke nem volt, kockázatot nem vállalt, vállalkozását "szerencsejáték-alapokra" helyezte.

A cég működése alatt mindössze egy reklámszerződést kötött, bruttó 100 ezer forint értékben, ebből képtelenség lett volna teljesíteni a sértett autótulajdonosokkal aláírt megállapodásokat. Ehhez képest sorra kötötte a szerződéseket a sértettekkel, "hozomra", reális alap és teljesítés nélkül.