A Jobbik a második, bejutott az LMP, Gyurcsány a legnagyobb nyertes
Utolsó frissítés:
Hat párt jutott be az EP-be: a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP 2, a Demokratikus Koalíció 2, az Együtt-PM 1, az LMP 1 mandátumot szerzett az európai parlamenti választáson vasárnap. Orbán Viktor szerint a Fidesz nagyon győzött, Vona Gábor örült, hogy másodikként ők lehetnek a Fidesz váltópártja, az MSZP elnöksége testületileg felajánlotta lemondását, ennek az Együtt-PM nagyon örült, Gyurcsány pedig megüzente, meghatározó szerepet akarnak a baloldal kialakításában.
Most érkezett
No de merre van Kovács Béla?
A Jobbiknál minden újságíró azt kérdezi a felbukkanó politikusoktól, hogy megérkezik-e a párt listáján harmadik helyen álló, kémkedéssel meggyanúsított Kovács Béla, de senki nem tudja, vagy akarja megmondani. Az EP-képviselő állítólag szívpanaszokkal fekszik kórházban.
Percről percre
Cipruson a kommunisták a másodikak
Cipruson a Demokratikus Tömörülés (DISY) 37,78 százaléka 2 mandátumot ér, míg a második helyre került kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) 26,87 százalékot kapott, s szintén 2 képviselőt küldhet Strasbourgba. A jobbközép Demokrata Párt (DIKO) 10,85 százalékot, a szocialista Egyesült Demokraták pedig 8 százalékot kapott: mindkét párt egy-egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
Messze elmaradtunk az uniós részvételi arányoktól
Az Európai Unió országaiban átlagosan 43,11 százalékos volt a részvételi arány, egy 0,11 százalékkal jobb, mint 2009-ben volt, de a korábbi választásokhoz képest alacsonyabb.
Magyarországon a választók 29,2 százaléka ment szavazni az idén, de a legkevesebben Szlovákiában voltak szavazni, ott csak 13 százalék járult az urnákhoz, Csehországban pedig 19,5 százalék ment csak el, Szlovéniában is csak 20,96 százalék.
A legtöbben Belgiumban és Luxemburgban voltak szavazni, ott azonban ez kötelező. Olaszországban 60 százalék volt szavazni, Németországban 47,9 százalék ment el, Franciaországban, ahol a szélsőjobb nyerhette a választást, 43,5 százalékos volt a részvételi arány.
Jávor kijut, szerinte megérte külön indulni
A kiszivárgott részeredmények Jávor Benedek szerint bizakodásra adnak okot, és egy Együtt-PM-es európai parlamenti mandátum biztosnak látszik, ez visszaigazolja azt a döntésüket, hogy az országgyűlési választás után az EP-választásnak már egyedül futottak neki.
Jávor a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a mostani várható eredmények alapján úgy véli, az áprilisi országgyűlési választásokon is érdemes lett volna élni azzal a lehetőséggel, hogy egyéniben közös baloldali jelölteket indítanak, de listán érdemes lett volna külön szerepelni.
Arról, hogy a főpolgármester-jelöltet ki adja, azt mondta, hogy a Budapestre vonatkozó kiszivárgott eredmények alapján az MSZP már nincs olyan pozícióban, hogy ő adjon közös jelöltet.
Azt is mondta, hogy nem meglepetés a Jobbik előre törése, azt pedig nem tudja, hogy az MSZP mit rontott el, ezt ők tudják.
Jávor Benedek az Együtt-PM listájának második helyén áll, de miután a listavezető Bajnai Gordon korábban jelezte, hogy biztosan nem megy Brüsszelbe, ezért első kijutónak számít.
Szlovák párt miatt borulhatna az euroszkeptikus frakció
Előzetes, nem hivatalos adatok szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem tudta átlépni az ötszázalékos küszöböt, és nem sikerült mandátumot szereznie az Európai Parlamentben. Elemzők szerint ez akár azt is jelentheti, hogy nem alakulhat meg az egymáshoz közeli felfogású euroszkeptikus pártok közös EP-frakciója. A frakcióalakításhoz legalább hét uniós tagállamból legalább 25 EP-képviselőre van szükség.
Egyes előzetes esélylatolgatások szerint hat párt – a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga és a svéd Demokrata Párt – az SNS-szel hajlandó lenne közös frakciót alakítani, de ezt a tervet meghiúsítja, ha a szlovák nacionalisták pártja nem kerül be hetedikként az EP-be. Ez a fenti felsorolás természetesen nem fedi le az összes olyan pártot, amely ellenzi az uniós integráció elmélyítését, és EP-mandátumokra számíthat.
Az osztrák szélsőséges Szabadságpárt harmadik lett
Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett (2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben), s mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, azaz szavazatait az öt évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékkal bővítve. Ez a két párt jelenleg kormánykoalícióban irányítja Ausztriát. A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5 százalékkal - jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a szélsőjobb sikerét egy kicsit árnyalja, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, az FPÖ-ből korábban kivált BZÖ ezúttal mindössze 0,5 százalékot ért el. A Zöldek több mint 4 százalékot erősödtek, s 14 százalékot értek el. A liberális NEOS 8,5 százalékot szerzett, s ezzel 1 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben. Az Ausztriának jutó 18 mandátumból egyébként az ÖVP 5-öt vagy 6-ot szerzett, az SPÖ 5-öt, az FPÖ 4-et, a Zöldek pedig 2-t vagy 3-at.
