"Hosszú combú nők" – Jó szándékú, ám vitatott kiadvány, állami támogatással

"Hosszú combú nők" – Jó szándékú, ám vitatott kiadvány, állami támogatással

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Kocsis Andrea - Neuberger Eszter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Felháborított több nőjogi szervezetet egy az értelmi fogyatékossággal élő nőknek szánt, gyógypedagógusok által szerkesztett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megjelent kiadvány. A szakértők nevével jegyzett füzet egy olyan ideális nő képét vázolja fel példaként, aki szépítkezik, sokat fecseg, de azért tudja hol a helye a családban. A gyógypedagógus szakma és a fogyatékosokat segítő szervezetek arról beszélnek, hogy a kezdeményezés hiánypótló és nagyra becsülendő.

©

„Fedezd fel a nőiességet magadba” [sic!] – javasolja az értelmi fogyatékkal élő nőknek szánt Mi nők, igazán nők! című, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) idén márciusban megjelent kiadványa. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával kiadott, nem mellesleg nyelvtani hibáktól hemzsegő füzet abból a célból készült, hogy segítséget nyújtson az értelmi fogyatékos nőknek nőiségük megélésében.

A kiadványt Farkasné Gönczi Rita szerkesztette, aki elismert gyógypedagógus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának vendégoktatója. Mellette olyan szerzők jegyzik még a kötet, mint Lóránt Kriszta színésznő, Balatoni Tünde rendőr alezredes, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa, Dr. Pop Andrea nőgyógyász, és értelmi fogyatékosok is leírják tanácsaikat, mint Galantin Rita és Mogony Klára, akik önérvényesítők, azaz a fogyatékosként élt teljes élet afféle nagykövetei.

„A könyv abban segít, hogy nő legyél” – hozza tudtunkra a női életvezetési tanácsadóként értelmezhető, online is elérhető kiadvány, amely azonban éppen a nőjogi szervezetek felháborodását váltotta ki különböző szakmai fórumokon. Pedig a hvg.hu-nak Gönczi Rita a kiadvány készítését megelőző munkafolyamatról elmondta, hogy „a szakmai munkánkba behívtak gender szakembereket is”.

A gyógypedagógus szerint munkájuk abban különleges, hogy az önérvényesítőknek, azaz maguknak az értelmi fogyatékos nőknek „hangot adnak mindenféle befolyásolási szándék nélkül”, így azok, akik kézbe veszik a kiadványt, tulajdonképpen sorstársaiktól tanulhatnak. „A „Mi nők, igazán nők!” kiadványunk egy jelen önérvényesítő és társadalmi metszetet adó szöveggyűjtemény, ezt a kuriózumot jelentő kérdéskört mutatja be az érintettek és az eltérő szemléletet képviselő szakemberek szemszögéből” – nyilatkozta munkájával kapcsolatban Gönczi.

„A gyógypedagógus szerkesztők kompetenciáit szakterületükön egy pillanatig sem vitatjuk” – szögezte le kommentárja elején Szabó Mónika, az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központjának szociálpszichológusa, genderkutató, mielőtt a kiadvánnyal kapcsolatos aggályait részletezni kezdte. „Ugyanakkor a nemi szerepek vonatkozásában képviselt nézeteik a mai szakirodalom és az emberi jogok tükrében egyaránt elavultak” – mondta. Szerinte az a legnagyobb baj a szöveggel, hogy a tradicionális női szerepeket nem választható lehetőségként jeleníti meg, hanem a nőket mintegy „helyükre tevő”, szexista módon.

Ha párzási illatod van, szexelj

A kiadvány szakértői több oldalon át részletezik a nővé válás kellékeiként a külsőségeket: stílust, öltözködést, sminket, az önbizalom növeléséhez viszont mást nem ajánlanak – kifogásolta Szabó. „Ez a megközelítés összességében azt sugallja, hogy létezik egyfajta univerzális szépség, amihez lehetőleg minél inkább igazodni kell, azaz megmutatni, ami illeszkedik, és megváltoztatni vagy elrejteni azt, ami pedig nem“ – magyarázta. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy az olyan tényleg érvényes kijelentéseket, mint például, hogy

„Minden ember mást lát szépnek”,

a kötet hamar semlegesíti ehhez hasonló mondatokkal:

„Szép például a melled. Mély dekoltázsú pólót vagy inget hordj.”

A kiadványban Pop Andrea nőgyógyász a szexualitással kapcsolatban ismerteti a nő biológiáját és felhívja az óvszer használatára és a hormonális fogamzásgátlásra a figyelmet. A kötet egésze viszont a kritikák szerint kizárólag úgy buzdít szexuális életre, hogy nem világosítja fel az olvasót a szex biológián túli elemeiről, lelki és érzelmi vonatkozásairól, vagy a kölcsönös felelősségről. Az sem derül ki, hogy a nő bármikor mondhat nemet. Ez azért lenne kiemelten fontos, mivel az értelmi fogyatékkal élő ember igen könnyen válhat szexuális abúzus áldozatává. Szabó szerint a szöveg sok visszássága annak egyszerűségéből következik, amelyre persze a célcsoport a magyarázat. A bizonyos fokú leegyszerűsítés szükségét Szabó is elismeri, „ugyanakkor ennek nem lehet az a következménye, hogy sztereotipikus, szexista tartalom szülessen, ahogy az jelen esetben történt” – mondta.

Szép a melled?
©

A honlapon először megjelent kiadványban szerepelt még Baktay Zelka pszichológus neve alatt egy a női lélekről írt fejezet is, amely tartalmaz olyan részeket, amiket a gendertudatos szakértők vállalhatatlannak tartanak. (Cikkünk megjelenése után viszont Baktay Zelka azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy nem ő a szerzője ennek, azóta a kiadványból ezt a fejezetet el is távolították - a szerk.)

„A párzási illat olyan illat, ami jelzi a férfinak, hogy a nő termékeny. (...) Közben beszédben elutasítja a férfit. A férfi összezavarodik, hogy most szeretkezzen a nővel vagy sem” – írja Baktay, majd később ez a mondat következik: „A nő az érintést szereti, a meghittséget. A férfi a szexualitást szereti”.

Szabó Mónika szerint ez durva leegyszerűsítés, mert „az emberi szexualitás, a szerelem és a párválasztás is a biológiai, a pszichológiai és a társadalmi tényezők bonyolult összjátéka, azt evolúciós feltételezéseken keresztül bemutatni pedig durva redukcionizmus“.

Hogyan legyél áldozat?

„A nő a férjét sokat képes szidni. A férfit ez dühíti. A nő tudja, hogy a férfi dühében sem veri meg a nőt. A nő tovább vitatkozik. A férfiben a düh túl sok lesz. A férfi hirtelen és heves lesz. Akár megüti a nőt.”

– folytatja a kötet pszichológusa. Szabó Mónika szerint ezzel a szerző a párkapcsolati erőszak forgatókönyvét írja le elfogadott szituációként: “A szöveg logikája az, hogy a nő szidja a férfit, gondolva, hogy az úgysem üti meg, így tovább folytatja, és erre mintegy érthető reakció a férfi agressziója. Tehát azon túl, hogy a bántalmazást egy lehetséges kimenetelnek tekinti, még áldozathibáztató is, ez pedig nem elfogadható, sem szakmai, sem etikai szempontból” – magyarázta a szakértő. Szabó Mónika azt is kiemelte, hogy ha a kötet szól a bántalmazó párkapcsolatról, akkor egészen más módon kellene írnia róla, ahol a nő nem kiváltó okként jelenik meg. Továbbá mindenképpen szerepelnie kellene benne annak a gondolatnak is, hogy az agresszió nem megengedhető.

A nő feldühíti a férfit
©

„A nők nem érzik meg a veszélyt, mert a betolakodót is beszéddel próbálják meggyőzni. A nők ezért lesznek sokszor áldozatok. Áldozatnak hívják, akit bántanak, megvernek. A nők jobban viselik a békétlenséget.”

A férfi féltékeny lehet, mert a feleségét más férfi meg akarja szerezni. A féltékenységet sokszor a nő beszélgetése indítja el. A nők szeretnék ismerőseiket összetartani beszélgetéssel. A férfi számára ez félreérthető”

– emelte ki a szerinte egyértelműen áldozathibáztató és bántalmazást normalizáló szövegrészeket Szabó.

Evolúciós locsogás

A kötet szerint hajdanán, amíg a férfiak vadászni mentek,

 „a nők otthon maradtak, bogyókat, gyümölcsöket szedtek. Sokat gyalogoltak gyümölcsöt keresve. A nők útközben beszélgettek.”

„A nők nevelték otthon a gyermeket. A beszélgetésben mondták el gyermekük állapotát.”

„A nők vitái sokáig tartottak, sokat beszéltek.”

A pszichológus egy patriarchális ősmodell felvázolásával nyitja a szövegét, egy elképzelt vadászó-gyűjtögető táradalom elrendeződéséből vezetve le a továbbiakat. „Az érvelés szándéka nyilvánvalóan az, hogy indokolja: a hagyományos nemi szerepek régről valóak, és ez a mai napig így van jól. Az itt bemutatott logika mentén azonban ez nem igaz. Az evolúciós pszichológia ilyen fajta, az elnyomó rendszer igazolására való felhasználása elfogadhatatlan” – kommentálta Szabó Mónika.

Milyen a jó férfi?

A füzet arról is felvilágosít, milyenek a férfiak.

„A férfi és a nő közötti különbség, hogy a nő szeret beszélgetni a problémáról, a férfi nem szeret beszélgetni a problémáról”

– tudjuk meg a kiadványból. Szabó Mónika szerint a füzet a jóindulatú szexizmus érvrendszerével operál a nők jellemzése során: a nők türelmesebbek, szeretnek sokat beszélni, megértőbbek, összetartóbbak.

„A nő felelőssége, hogy jó férfit válasszon párjának. A jó férfi, jó családfő. A jó családfő vigyáz a családjára. A jó családfő fel tudja nevelni a gyermekét. A gyermek nevelésekor a nő szereti megbeszélni tapasztalatait. A férfi szeret csendben lenni, keveset beszélni

– rajzolódik ki a szövegből a hallgatag apa képe.

A nők szeretnek cseverészni

„Ez a férfi jó családfő. Ez a férfi tiszteli és szereti a nőt. Néhány férfi csal, hogy jó családfőnek látsszon. Például drága autója van, de nem egészséges. Vagy egészséges, de nem figyel a nőre. Ezek a férfiak csak nőt akarnak szerezni maguknak. Ők éretlen férfiakA nők kénytelen éretlen férfit választani, bízva abban, hogy beérik, mire megszületik a gyerek

– írja a füzet pszichológusa a hatalmas kocsi mellett pózoló macsó fotója mellé.

Jó szándék áll mögötte

"A kiadvány nagyon fontos témát érint, tematikájában mindenképpen hiánypótló, de nem éri el azt a színvonalat, amit egy ilyen munkától várunk. Sajnos sok ponton félrevezető, érthetetlen, egyes esetekben pedig kifejezetten káros" – véleményezte a szöveget Verdes Tamás, a független fogyatékosüggyel is foglalkozó szervezetként megkérdezett Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiadvány vizuálisan szegényes, "a képek sok esetben nem segítik a megértést", holott az ilyen, úgynevezett easy-to-read kiadványokban "a vizuális jelek egyenértékűek a szöveggel".

Verdes az ÉFOÉSZ ötletének brit és skandináv megfelelőit hozta fel példának: ezek a kiadványok vagy online felületek, esetleg videók "kézzelfogható tanácsokat adnak az értelmi fogyatékos nőknek azzal kapcsolatban, hogyan vigyázzanak magukra, hogyan kerüljék el a veszélyes helyzeteket, és hogyan éljenek jogaikkal", ezt a lehetőséget viszont Gönczi Rita és szerkesztőtársai munkája kihagyja – összegezte véleményét a hvg.hu-nak Verdes.

"Nagyon jó minden olyan képzés, ami a fogyatékos emberek felé nyit, és felemeli őket" – mondta Makrai Klára, a Lámpás'92 Közhasznú Alapítvány vezetője, amely elsősorban értelmi fogyatékosok számára nyújt egyedi foglalkozási és lakhatási lehetőséget. Ők a hvg.hu megkeresése nyomán hallottak először a kiadványról, ahogy a TASZ fogyatékosügyi programjának is újdonság volt a projekt. Makrai Klára a megkeresésünk után megkérdezte pár kollégáját, hogy hallottak-e már erről az ÉFOÉSZ kezdeményezésről, de mindenhonnan nemleges válasz érkezett.

A kiadvány egy nagyobb képzési program része, amelyet értelmi fogyatékos embereknek szerveznek "A mi életünk" címmel, és amely praktikus, a mindennapi élethez szükséges tudást kínál a résztvevőknek. A projekt honlapján elérhető képzési tájékoztatóból megtudható, hogy a "Mi nők, igazán nők!" című tréning 10 alkalmas tréning 3000 forint alkalmankénti képzési díjjal és 5-10 fős csoportokkal indul és rövid előadások, csoportos beszélgetés, feladatlapok, valamint páros és egyéni munka a módszere.

Gönczi: "Nyitottak vagyunk az együttműködésre."

Felháborodás ide vagy oda, a nőknek szóló kiadvány után hamarosan a férfiaknak szóló is megjelenik, "Mi férfiak, igazán férfiak!" címmel. Ezt, és a már megjelent fentebb tárgyalt füzet elkészítését a Nemzeti Család- é Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) és az  Emmi finanszírozta. Megkeresésünkre az NCSSZI válaszlevelükből kiderült, hogy az ÉFOÉSZ "Mi nők - mi férfiak" című pályázata 2013-ban "Családbarát közgondolkodás népszerűsítése és a nemek közötti jobb együttműködés elősegítése" pályázati kategóriában 400 ezer forintot nyert a füzetek kiadására.

A hvg.hu megkereste Balogh Zoltán minisztériumát is, hogy megtudjuk, a megismerték-e a pályázati támogatás megítélése előtt az ÉFOÉSZ projekttervét, és hogy a problémásnak talált kiadványban megfogalmazottak megfelelnek-e a kormányzat családpolitikájának. Válaszukban azt írták: "a kiadványok tartalmát a pályázó határozza meg, ezért az ezzel kapcsolatos tudományos kritikákra is az EFOESZ tud válaszolni. Az Emmi előzetesen nem vizsgálja, és nem is kívánja vizsgálni a tartalmakat, és kifejezetten nem kíván tudományos kérdéseket pályázati úton eldönteni. A minisztérium a kiadványból kiemelt részek tartalmával nem ért egyet."

Gönczi Rita a hvg.hu-nak eljuttatott nyilatkozatát zárva így reagált a kiadványt kritizálóknak: "A civil együttműködés példájaként, mi azonnal reagáltunk a kiadványt minősítő személyek felé, és az ott megfogalmazott véleményük alapján, nyitottak vagyunk mind az önöknél [hvg.hu] nyilatkozó szakértővel, mind a civil szervezetekkel való együttműködésre."

Hozzászólások