Mit szólnak a képviselők Orbán cukisodásához? - Percről percre a parlamentből
Utolsó frissítés:
Orbán Viktor és Vona Gábor is beszélt a hétvégén, cukiságban egymást múlták felül. A hétfői napirend előtti felszólalásokban ezek a beszédek is szóba kerülhetnek, de még a Pázmány egyetemen induló holokausztkurzus és a FIFA-botrány is. Az azonnali kérdések órájában két István, a jobbikos Apáti és az LMP-s Ikotity lehet a legaktívabb.
Most érkezett
Vona: a Jobbik nem akar kilépni az EU-ból
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában emlékeztett korábbi, a miniszterelnökhöz intézett kérdésére, amit az EU-val kapcsolatban tett. Hangsúlyozta, nem kilépni akarnak az unióból, hanem a csatlakozási szerződés módosítása, amit a párt szeretne elérni. Nem is példátlan ez az álláspont, hiszen az angol kormányfő is ezt az elgondolást képviseli. Ugyanakkor Vona emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején mondott Orbán Viktor olyat, hogy ki kellene lépni ebből a közösségből, sőt Kövér László is nyilatkozott hasonlóan. "A csatlakozási szerződés módosítása egy felelős álláspont" - közölte a jobbikos képviselő, mert szerinte a magyar gazdaság fejlődését ezzel lehetne biztosítani. L. Simon László államtitkár kijelentette, örül, hogy a Jobbik nem kívánja kilépni az országot az EU-ból, ugyanakkor meglepi a Jobbik állandó színeváltása, amit a Jobbik rendezvényén elégetett EU-s zászlóról, amiről az államtitkár szerint Vona korábban azt nyilatkozta, hogy az csak felgyulladt. Ez szégyenteljes cselekedet - jelentette ki L. Simon László. "Milyen ügyben módosítanák a szerződést? Álljanak vele elő, mert ez sem világos! Mi magyar demokraták sem az EU-ból, sem a NATO-ból nem akarunk kilépni, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lennének vitáink." A gazdaság fejlesztése elképzelhetetlen lenne az uniós támogatások nélkül - tette hozzá az államtitkár.
Percről percre
Gúr Nándor: a haverok és a pereputty tagjai jól élnek
Gúr Nádor MSZP-s képviselő azt kifogásolta, hogy a kormány a radikális adócsökkentés helyett számtalan új adónemet hozott létre, amivel hazudtak az embereknek, de mással is. A külföldre menekültek százezrei foglalkoztatottként szerepelnek a statisztikában - mondta a politikus. A közfoglalkoztatást is bírálta, mondván, hogy ezeket az embereket éhbérért dolgoztatják. A fiztetések tekintetében az állampolgárok 75 százaléka átlagbért keres, miközben a haverok, meg a pereputty tagjai jól élnek. Czomba Sándor államtitkár a korábbi, MSZP-s kormányzás időszakát hozta fel a problémák eredőjeként. Szerinte nem igaz, hogy a regisztráltakat kiküldik a rendszerből, hiszen a gazdaságilag aktivak száma nőtt. A bérekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy korábban csökkentek a keresetek, míg az Orbán-kormány alatt emelkedtek a reálkeresetek. A családi adókedvezmény pozitív hatásait is megemlítette Czomba Sándor. Az elmúlt négy évben 220 ezer új munkahely jött létre - hívta fel a figyelmet.
KDNP-s elégedettség a háztartási energiaárak csökkenése miatt
Földi László kormánypárti képviselő a rezsicsökkentés előnyeit ecseteli, ami szerinte nem egyszerűen politikai, hanem társadalompolitikai kérdés. Aradszky András államtitkár megköszönte a felszólalást, mondván, így újra beszélhet erről a témáról. A megtakarítás egy fogyasztó esetében akár évi százezer forint is lehet.
Megkezdődtek a napirend előtti felszólalások
Az LMP-s Szél Bernadett kezdte a sort az kormánytisztviselők egyik helyről a másikra átkerülve kevesebbet keresnek, főleg azok, akiket közmunkásként foglalkoztatnak vissza. Pedig eddig sem volt rózsás a helyzet. 220 ezer ember bére nyolcadik éve ugyanaz, és további kétszázezren létminimum alatt keresnek, cselédsorba taszították őket. A jövő évi költségvetésben 500 milliárd forintnyi luxuskiadás van betervezve, ami megoldaná a közszférában élők sorsát. A kormány kijátsza egymás ellen a munkavállalókat - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Kovács Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, a téma napirenden van, hiszen a költségvetést most tárgyalják. Ugyanakkor hozzátette, hogy amit felhozott Szél Bernadett, nem igaz, mert a bérek értékének megtartása, illetve emelése történik, így a pedagógusoknál és a fegyveres és rendvédelmi szervek tekintetében. "Az államigazgatásban is elkezdődött az életpályamodell elindítása, amire 25 milliárd forint áll rendelkezésre A járási hivatalokban dolgozók fizetését 2016. július 1-jétől emelik" - közölte az államtitkár, miközben kikérte magának a szocialista bekiabálásokat. Az államigazgatási szférában a vezetők száma csökkent, a takarékosság jegyében - tette hozzá, de felhozta Kovács Zoltán az egészségügyből a rezidensek és a szakápolók bérének növelését.