Áder János köztársasági elnöknél kezdeményezte ügyvédek egy csoportja a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének felelősségre vonását, miután Wellmann György a múlt héten levelében gyakorlatilag elnézést kért a Magyar Bankszövetségtől egy, a Kúrián született ítélet miatt – írja keddi számában a Magyar Nemzet.

A hét jogász – Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor – a köztársasági elnök mellett Darák Pétert, a Kúria elnökét is megkeresték. Arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel a kollégiumvezetőt.

Nem tartja irányadónak a Kúria döntését

Korábban ugyancsak a Magyar Nemzet ismertette azt az április 11-én kelt levelet, amit Wellmann a Magyar Bankszövetség képviselőinek írt. A levélben – valószínűleg a szervezet pamaszára válaszolva – Wellmann azt írja, hogy a Bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak.

Wellmann azt írja, hogy intézkedésére az adósoknak kedvező határozat már nem szerepel a legfőbb bírói testület honlapján, mert véleménye szerint az ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. A kollégiumvezető tulajdonképpen elnézést kért levelében és egyben megígérte a Bankszövetségnek, hogy a jövőben igazodni fognak a Kúria ítélkezési gyakorlatához.

Megszegte esküjét a bíró

A panaszt emelő ügyvédek szerint azonban Wellmann levele elfogadhatatlan, és megrendíti az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat. Beadványukban azt írják, a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók.

Szerintük a nyilvánosságra hozott levél alapján Wellmann nem tudja képviselni a pártatlanság elvét. „Azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni.”

A felháborodott ügyvédek úgy látják, hogy a bíró megsértette saját esküjét, de a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit is. Ezenkívül a Kúria szervezeti és működési szabályzata szerint konkrét ügyben hozott döntéssel összefüggően nem léphet kapcsolatba egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel sem, vagyis Wellmann ezt a szabályt is megsértette.

Elhatárodolódtak a bíró levelétől

Ugyancsak a Kúria szabályzatára hivatkozva állítják a jogászok, hogy Wellmann nem lett volna jogosult a Kúria honlapán közzétett egyedi döntés eltávolítására. A hét ügyvéd szerint is aggályos, hogy Wellmann egy bíróságon kívüli szervezetnek véleményezett egy ügyet és meggyőződésük, hogy a kollégiumvezető nem szólíthat fel egyetlen bírói tanácsot sem arra, hogy egyéni szakmai véleményének megfelelően igazodjon egy egyedi ügyben az általa kívánatosnak tartott ítélkezési gyakorlathoz.

A Magyar Nemzet megkeresésére a Kúria azt válaszolta, hogy a szóban forgó Wellmann-levél nincs hatással a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra és a folyamatban lévő konkrét ügyekre sem – ezzel lényegében elhatárolódtak a kollégiumvezető írásától.