Lefényképezni, de hazavinni se lehet a szavazólapot az NVB szerint

A szavazólapok lefényképezése vagy a szavazókörből való kivitele jogsértő a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által még a 2014-es országgyűlési választás előtt elfogadott, a választási szerveknek kiadott, nem kötelező érvényű iránymutatása szerint.

A testület jogértelmezési álláspontját azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.  Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választásban való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár így szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében.

Az NVB 2014-es iránymutatásában felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is.

Áder János miután szavazott, nem állta meg szó nélkül

Áder János köztársasági elnök a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53. szavazókörben adta le a szavazatát.

11-re már csak a "nyócker' " maradt 10 százalék alatt

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 344 ezer választópolgárból 0,78 százalék, 10 522 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 4,85 százaléka (65 163 választó), 11 órára a jogosultak 13,13 százaléka (176 569 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása kerületenként a következő volt:
    
    Budapest I. kerület              15,43 százalék    3 220 szavazó
    Budapest II. kerület             13,28 százalék    8 926 szavazó
    Budapest III. kerület            11,93 százalék    12 158 szavazó
    Budapest IV. kerület             12,72 százalék    10 152 szavazó
    Budapest V. kerület              11,48 százalék    2 247 szavazó
    Budapest VI. kerület             10,51 százalék    2 896 szavazó
    Budapest VII. kerület            10,08 százalék    4 096 szavazó
    Budapest VIII. kerület           9 százalék        4 970 szavazó
    Budapest IX. kerület             10,94 százalék    4 797 szavazó
    Budapest X. kerület              12,96 százalék    7 560 szavazó
    Budapest XI. kerület             13,4 százalék     14 300 szavazó
    Budapest XII. kerület            13,59 százalék    6 155 szavazó
    Budapest XIII. kerület           10,63 százalék    9 663 szavazó
    Budapest XIV. kerület            11,33 százalék    10 441 szavazó
    Budapest XV. kerület             14,14 százalék    9 148 szavazó
    Budapest XVI. kerület            16 százalék       9 087 szavazó
    Budapest XVII. kerület           15,48 százalék    10 945 szavazó
    Budapest XVIII. kerület          15,58 százalék    12 508 szavazó
    Budapest XIX. kerület            14 százalék       6 724 szavazó
    Budapest XX. kerület             14,09 százalék    7 372 szavazó
    Budapest XXI. kerület            15,26 százalék    9 339 szavazó
    Budapest XXII. kerület           16,59 százalék    7 103 szavazó
    Budapest XXIII. kerület          15,59 százalék    2 762 szavazó

Mi számít rendkívüli eseménynek? És mi történik akkor hivatalból?

A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét. A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu oldalon is.

A szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.  A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben.

Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a voksolásban, vagy inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét. A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.

A Nemzeti Választási Iroda www.valasztas.hu internetes tájékoztató oldalán is nyomon lehet követni a rendkívüli eseményeket. A vasárnapi népszavazáson egyelőre csak néhány rendkívüli eseményt rögzítettek: például Hevesvezekényben párperces áramszünet volt, Szekszárdon darázsrajzás miatt kellett felfüggeszteni néhány percre a szavazást, a főváros XV. kerületében pedig a szavazóhelyiség melletti közterületen gyanús csomagot találtak, ott a tűzszerészi átvizsgálás alatt szünetelt a szavazás. Rögzítették azt is, hogy Kiskunmajsán az egyik szszb-tag betegen jelent meg, és mivel az állapota rosszabbodott, ezért orvoshoz kellett vinni, Velencén pedig a szavazatszámláló bizottság egyik megbízott tagja olyan öltözéket viselt, amely a választópolgárok akaratának befolyásolására alkalmas volt, őt a tagok felkérték, öltözzön át.

Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megye a legaktívabb 11 órakor

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
    
    Baranya megye                    15,72 százalék    48 942 szavazó
    Bács-Kiskun megye                18,53 százalék    78 918 szavazó
    Békés megye                      18,2 százalék     53 327 szavazó
    Borsod-Abaúj-Zemplén megye       14,61 százalék    79 107 szavazó
    Csongrád megye                   17,65 százalék    59 492 szavazó
    Fejér megye                      17,5 százalék     60 451 szavazó
    Győr-Moson-Sopron megye          18,54 százalék    66 778 szavazó
    Hajdú-Bihar megye                16,99 százalék    73 751 szavazó
    Heves megye                      18,28 százalék    45 017 szavazó
    Jász-Nagykun-Szolnok megye       17,86 százalék    55 563 szavazó
    Komárom-Esztergom megye          16,5 százalék     41 073 szavazó
    Nógrád megye                     16,97 százalék    27 416 szavazó
    Pest megye                       16,52 százalék    164 445 szavazó
    Somogy megye                     17,43 százalék    44 794 szavazó
    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     14,85 százalék    67 991 szavazó
    Tolna megye                      18,01 százalék    33 705 szavazó
    Vas megye                        18,04 százalék    37 527 szavazó
    Veszprém megye                   17,79 százalék    51 677 szavazó
    Zala megye                       17,73 százalék    40 733 szavazó

Fotó érvényes igen vagy nem szavazatról nem érkezett, de érvénytelenről már több is

Itt egy újabb, olvasónk által küldött "alkotás" fotója:

Aki nem adta fel postán levélszavazatát, a külképviseleteken és a választókerületi székhelyeken még leadhatja

Az a választópolgár, aki nem adta fel postán csütörtökig a levélszavazatát, az még ma, a szavazás ideje alatt leadhatja  külképviseleteken, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, amennyiben kérték felvételüket a névjegyzékbe.

A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek október 1-jén éjfélig meg kellett érkeznie az NVI-hez. A válaszboríték leadható volt bármely külképviseleten is szeptember 19-től, munkanapokon.

Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen 19 óráig.

11 órakor a részvételi arány 16,37%

Ez alacsonyabb, mint a 2008-as, de magasabb, mint a 2004-es népszavazás részvételi aránya ilyenkor.

Semjén: a mostani döntés következményeit mindenki viselni fogja generációkon keresztül

A népszavazás következményeit mindenki viselni fogja generációkon keresztül, és ha most a magyar nép ezt elrontja, az nem reparálható - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap újságíróknak, miután leadta szavazatát a főváros II. kerületében, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. 

Semjén Zsolt kiemelte: ez nem olyan, mint egy választás, hogy majd négy év múlva választunk egy másik kormányt.  "Amiről most döntünk, annak a következményeit nemcsak nekünk, hanem a gyermekeinknek, unokáinknak is viselnie kell" - fogalmazott a kormányfő helyettese, hozzátéve: innentől nincs olyan, hogy jobboldali, meg baloldali szavazó. A KDNP elnöke azt mondta, bízik a magyar nép "józan eszében és az önvédelmi reflexeiben".