Tetszett a cikk?

Benyújtotta a kormány a színházakat érintő törvényjavaslatot, amely változott a hvg.hu által megismert verzióhoz képest.

Hétfő délelőtt nyújtotta be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely alaposan felforgatja a színházak életét is. A Törvényalkotási bizottság a benyújtás után pár órával már le is folytatja a tervezet részletes vitáját, majd szerdán szavazhat is róla a Ház. A javaslat eddig nem volt nyilvános, a hvg.hu-hoz eljutott, december 3-i verzióhoz képest jelentős változások vannak benne. Ezeket is végigvesszük majd a cikkben.

Az egyik legnagyobb tiltakozást kiváltó rész, hogy az állam a támogatásért cserébe nagyobb beleszólást akar a színházak életébe. A törvénytervezet különbséget tesz állami, önkormányzati és vegyes fenntartású intézmények között – utóbbi az, amibe az önkormányzat és az állam is ad pénzt, vagyis az összes fővárosi színház ilyen –, utóbbiaknál kér beleszólást az állam.

Az állami támogatás nem lesz majd automatikus, ahhoz kérelmet kell benyújtani egy még nem ismert rendeletben meghatározott időpontig, a kormány pedig eldönti, hogy befogadja vagy sem. Ha igen, 30 napon belül megkötik a szerződést.

A törvényjavaslat szerint a megállapodásban

a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Hollik István kormányszóvivő mást mond: a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta,

az állami fenntartású kulturális intézményekben, amelyeknek a működését az állam is finanszírozza, a vezető kinevezést is az állam határozza meg.

Nehéz eldönteni, hogy a kormányszóvivő fogalmazott rosszul, esetleg félreértették szavait, vagy a törvény hatása sokkal súlyosabb lesz az önkormányzatokra nézve, mint ami az eredeti szövegből kiolvasható.

MTI/Mohai Balázs

Sok a kérdőjel

Nem csak azt nem tudjuk, a szemünknek higgyünk, vagy Hollik Istvánnak, az sem világos, hogy az önkormányzat – jelen esetben a főváros – tud-e szelektálni, és csak egyes színházakra megkötni ezt a megállapodást, mellyel hatástalanítja Kásler Miklóst, vagy tömbben kell kezelni az egészet. A szelektálás lehetőségére utalt legutóbbi nyilatkozatában Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság vezetője. Az állam összességében többet ad bele a fővárosi tulajdonban lévő színházak fenntartásába, mint a főváros. Karácsony Gergely nagy bajban lenne, ha maga akarná fenntartani az összeset. Csak egy példa: a Katona József Színház az államtól 383 milliót kap, a fővárostól viszont 158-at. Ha viszont szelektálhat, elég a maradókat teljes egészében finanszírozni, ami mindjárt máshogy mutat.

Nem tudni azt sem, mi van azokkal a színházigazgatókkal, akiknek a megbízatását pont most hosszabbították meg (például Mácsai Pálét az Örkény élére), de még nincsenek kinevezve, illetve a regnáló igazgatókkal. A kormány ugyanis az egész átalakítást a Gothár-ügyre keni, noha ez sem a hvg.hu által megismert javaslatban nem szerepelt. A parlament honlapjára felkerült szöveg általános indoklásában viszont már utalnak rá:

a szabályozást az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő előadóművészeti szervezetekben, ami önmagában is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását.

De mi lesz a függetlenekkel?

A következő fontos kérdés, hogy mi lesz a független társulatokkal. A sajtóhoz is eljutott tervezet alapján a független társulatok elestek volna a működési támogatástól, csak egyes előadásokra pályázhattak volna, ami a létüket fenyegette. A Fidelio értelmezése szerint a benyújtott törvényjavaslatból kikerült a független színházak működési támogatásának a tilalma, ugyanakkor a helyzet nem ennyire egyértelmű.

A jelenleg hatályos előadóművészeti törvény a központi költségvetési támogatásnál előadó-művészeti szervezetekről ír, a nem nyilvános és a parlament előtt lévő tervezet viszont "előadó-művészeti szervezetek" helyett táncművészetit említ. Van viszont egy fontos változás: a december 3-i tervezet a független színházaknál lehetőségként írt a költségvetési támogatásról, addig a parlament előtt lévő dokumentum kijelentő módban fogalmaz a támogatásról.

Egy szó sincs a Nemzeti Kulturális Alapról

Meglepő módon a Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezetben egy szó sincs a Nemzeti Kulturális Alapról, holott a december 3-i keltezésű javaslatnak az egy fontos eleme, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kommunikált róla múlt héten, mikor egy szaklap az NKA megszüntetéséről írt, méghozzá azt, hogy

a Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul.

A megújulásnak sincs nyoma, az elképzelhető, hogy arról egy külön javaslat készül, vagy benyújtják majd ehhez módosítóként. A Nemzeti Kulturális Tanács létrejön, ez tesz majd javaslatot a kultúra kormányzati stratégiájára, a Magyar Nemzeti Kultúrközpont viszont nem. Ennek lett volna elnöke a PIM főigazgatója, Demeter Szilárd.

A kérdéses részek miatt megkerestük Hollik István kormányszóvivőt, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, amint válaszolnak, a cikket frissítjük. Karácsony Gergely főpolgármestert is próbáltuk elérni, de ő a délutáni tüntetés előtt nem nyilatkozik.

Közleményben reagáltak

Fekete Péter kulturális államtitkár levélben nyugtatja a független szervezeteket, azt magyarázza, nem igaz, hogy elvennék a függetlenek támogatását, a működésük finanszírozása biztosított. Az Emberi Erőforrások Minisztérima közleményt küldött, azt írták, a kulturális törvény "átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt" a színházak fenntartásában, azt írják, ha az önkormányzat az állammal közösen működtet ia színházat, úgy az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően ad támogatást. Közleményük szerint Idén több mint 125 milliárdot költött az állam az előadó-művészeti szféra támogatására, egyre többet adnak az önkormányzati fenntartású és a független színházaknak is. Az NKA sem szűnik meg - hangsúlyozza a tárca.

Az Emmi szerint az ellenzék hangulatot kelt. A Gothár-ügyet már ők is felhozták, azt írták, az ilyen fajta szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!