Hajnalban három figyelmeztető lövést adott le a röszkei közúti határátkelőn egy biztonsági őr, aki a még zárva tartó épületet őrizte. A lövéseket azért adta le, mert a határátkelő kapuja melletti kerítésen legalább hetven menekült kísérelte meg, hogy magyar területre jusson. A rendőrök legalább hatvan embert visszafordítottak Szerbiába, többen viszont átjutottak, közülük is elfogtak legalább hetet. A többiekről egyelőre nem tudni pontosan, hogy keresik-e, vagy már megtalálták őket, az biztos, hogy fél kettőkor még ellenőrizték az autósokat, akik a határátkelő felől érkeznek Szeged felé. Az úgynevezett térségi ellenőrzés még eltarthat egy darabig, addig a határátkelő is zárva marad.

Elmagyarázták, hogyan juthatott be 70 migráns Magyarországra

A hatvan-hetvenfős csoport a közúti határátkelő oldalán próbálkozott, amit veszély esetén vaskapuval zárnak el, de most fegyveres biztonsági őrök védték. Pintér Sándor szerint a rendszer jól vizsgázott, de utasította a BV-t, hogy ellenőrizzék le a szerb-magyar határszakaszt.

December közepén a hvg.hu stábja a szerbiai Magyarkanizsán és környékén járva tapasztalta, hogy egyre többen próbálkoznak átjutni a szerb-magyar határon, mivel sem Horvátország, sem Románia felől nem egyszerű továbbjutni az Európai Unió nyugati országaiba. Úgy tűnik, hogy a magyar határon épített határzár sem bizonyul keményebbnek az előbbieknél, ahol nem épült kerítés.

Arról is írtunk, hogy sokan gumicsónakokkal vágnak neki a Tiszának, hogy ott jussanak át a határon. Január elején magyar honvédségi „migránshajóval” válaszoltak a magyar hatóságok. Tíz napja öt szír férfi mégis így próbálkozott, de a jármű fennakadt, hárman a vízbe estek, két férfit a csónakban tartóztattak fel a rendőrök.

„Most is Horgoson van egy százfős csoport, lehet, hogy éppen közöttük is vannak olyanok, akiket hajnalban Röszkéről fordítottak vissza” – mondja Lackó Róbert, aki a migrációs ügyekkel foglalkozó stáb magyarkanizsai koordinátora. „Nem volt jele a kedd hajnali akciónak, de az utóbbi egy hétben nagyobb a mozgás. Huszonnégy órás ügyeletben vagyunk gyakorlatilag, éjszaka is talpon voltam – folytatja Lackó Róbert azzal, hogy a szerb-magyar határ mentén, egy százötven kilométeres szakaszon, Szabadkától egészen a román határ melletti Majdan-Rábéig folyamatos a csoportok utazgatása.

A térségben működő két befogadó közül a szabadkaiban főként gyermekes családokat helyeznek el, a kikindai pedig már megtelt, Lackó szerint százas nagyságrenddel több a menekült, mint amekkora a tábor kapacitása volna. Éppen ezért főként a környékbeli erdőkben húzódnak meg a menekültek, de a nagyon hideg és esős idő miatt próbálnak olyan helyekre húzódni, ahol legalább fedél van a fejük felett.

Magyarkanizsán a vasútállomást, ahol korábban többen is tartózkodtak, lezárták, így egyre kevesebb helyen lehetséges az emberi körülményeket legalább megközelítően megteremteniük maguknak. A falvakban sok az üresen álló ház, több esetben ide költöznek be a csoportok, emiatt viszont a helyiek ellenérzése egyre nagyobb.

A gumicsónakokat is elkapkodták a Magyarországra tartó menekültek

Dina Naser palesztin felmenőkkel rendelkező jordániai dokumentumfilmes. Négy éven át forgatott a világ legnagyobb, szíriaiakat elszállásoló menekülttáborában, Zaatariban. Az itt készült dokumentumfilmjét, az Apró lelkeket nemrég mutatták be a Verzió Filmfesztiválon. Azt mondja, többek között azt szeretné, ha a nézők megértenék, bárkivel megtörténhet, hogy arra ébred: lebombázzák az országát.

Több csoportban vannak Magyarkanizsán azok, akik főként Belgrádból utaztak ide, vagy éppen már hónapok óta a környéken próbálják kivárni, hátha adódik lehetőségük arra, hogy Németország, Olaszország felé elindulhassanak. Már akkor is kitapintható volt, hogy egyre nagyobb a feszültség, mivel a helyzetükből nem látnak kiutat. Ezt most is megerősítette Lackó Róbert is, aki továbbra is azt látja problémának, hogy magukra hagyta a településeket az állam. Most az utóbbi egy hét növekvő feszültsége is arra sarkalta őket, hogy egy egyeztetésre hívják a szerb migrációs minisztérium képviselőit, a tervek szerint csütörtökön ülnek össze.

„Ez olyan, mint a gátszakadás: szivárog, aztán átszakad” – magyarázza Varga Tibor, az a vajdasági lelkész, aki a sok helyi nehéz sorsú idős, vagy más rászoruló családok mellett még az erdőkben meghúzódó menekülteknek is megpróbál valamilyen segítséget nyújtani. „A nyomorult és a kétségbeesett embereket kell segíteni, nem pedig a migrációt” – jegyzi meg, hozzátéve: ez az egész egy hosszan elnyúló politikai játszma, nem Szerbiában, hanem Európában, meg azon túl is, de az ostor mégis rajtuk csattan.

MTI/Molnár Edvárd

Bakondi Röszkén

Egy helikopter is keringett az újságírók feje felett, amikor Bakondi György délután háromkor látogatást tett a röszkei határállomásnál. Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója szerint változtak a migránsok módszerei, nem vágják át a kerítest, hanem alagutat ásnak, vagy - ahogy a kedd hajnali esetben is -, megkeresik a gyenge pontokat. Illetve a nekik kedvező pontokat - javította gyorsan magat. Azt is jelezte: ha kell, bármikor képesek megerősíteni a hatarőrizetet. hvg.hu

Kiemelt kép: Menekültek és rendőrök a vajdasági Horgoson 2020. január 28-án. Fotó: MTI / Molnár Edvárd