Másodszor utasította el az Alkotmánybíróság a Jobbik panaszát azzal kapcsolatban, hogy nem fellebbezhet az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a költségvetési támogatása megvonását eredményező döntése ellen. És újra elmagyarázta, amit már tavaly:

a párt tévesen címezte a fellebbezését.

A Jobbik ismételten azt kifogásolta, hogy az ÁSZ és a pártokról szóló törvény szerint a szervezet megállapításait nem lehet bíróság előtt megtámadni, tehát nincs jogorvoslat az ellen, ha egy párttól ellenőrzés során talált hibákra hivatkozva elveszik a működéséhez szükséges pénzt. Alaptörvény-ellenesnek tartották ezeket a paragrafusokat, és azt a bírósági végzést, amely ezek alapján nem fogadta be a keresetlevelüket.

Csakhogy az Alkotmánybíróság tavaly ősszel már döntött erről. Azt mondta: az ÁSZ nem hatóság, nem hoz határozatokat, tehát indokolt, hogy ellenőrzési megállapításai ellen nem lehet bírósághoz fordulni. Ezért a törvény nem alaptörvény-ellenes. De a megállapítások alapján közigazgatási döntések születnek, például a Magyar Államkincstár határozata a pártnak járó támogatás csökkentéséről vagy visszafizetéséről, és ennek jogszerűségét a bíróság a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás alapján érdemben vizsgálhatja. A 2019-es Ab-határozat szerint ugyanis „alkotmányos követelmény, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét … a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően felülvizsgálja.”

A baj az, mint a mostani határozat indoklása kifejti, hogy a Jobbik „ismételten az ÁSZ által kibocsátott felhívással szemben terjesztette elő keresetlevelét, azaz ebben az ügyben sem a végrehajtási eljárást folytató Magyar Államkincstár ellen, hanem az Állami Számvevőszék ellen indított közigazgatási jogvitát”. Ezért a bíróság most sem tehetett mást, mint hogy visszautasította a beadványt.

Az Államkincstárat kellene perelni, illetve ha már végrehajtásig fajul az ügy, az érintett akkor is élhet végrehajtási kifogással, ami egy további jogorvoslati forma – hívja fel a figyelmet az Ab Juhász Imre vezette öttagú tanácsa.

Ezzel egyedül Czine Ágnes alkotmánybíró nem értett egyet, ő úgy gondolja, hogy igenis van ellentmondás az idézett törvényhelyek és az Alaptörvény között. Szerinte az Ab-nak „jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet kellett volna megállapítania”, és az országgyűlést felszólítania, hogy „tegye lehetővé az ÁSZ jelentéseinek az érintettek általi – akár közvetett, akár közvetlen – vitathatóságát.